Amennyiben a weimari Németország veszélyes történelmi helyzetnek bizonyult, úgy a mai Németországban is a legjellemzőbb jegyek épp úgy érzékelhetők, ahogy annak idején Adolf Hitler érzékelte (majd érzékeltette). A mai összeurópai kép, benne az aktív háborúval Európa keleti peremén pedig az Adolf Hitler vezette háborús Németország újra-karakterizálódása.
Ezt nevezem a címben hitlerizálásnak (hitlerizálódásnak).
Csak képzeljük el, hogy ha Adolf Hitler feltámadna, és körbenézne, azt látná, hogy
1. A gyarmatosításból kimaradt Németország ugyanúgy összeurópai háborúval kíván keleten újgyarmatosítani, nyersanyagok, élelmiszertermelés és emberanyag hasznot remélve. A nyugati gyarmatosítók gyarmataik végleges elvesztése után arra kellett, hogy rájöjjenek, gyarmati rablás nélkül nem boldogulnak.
2. Ezért ezúttal a németek gyarmatosítani akarása egy keleti háborúval jó, hiszen azok oldalán vethetik mohón magukat ők is keletre, ezért hát nem véletlen, hogy a
„NATO most már vegészen kijevig védekezte magát“.
3. Nyugaton Rudolph Hess különutas Angliába repülése kis fáziskéséssel lett - poszt mortem - eredményes: most az angolszászok a németekkel egységben oppozícionálják magukat Oroszországgal szemben, egy ideig az USA aktív szerepvállalása pedig magát, a végső győzelmet látszott garantálni!
4. A franciák is szakítva a de gaullei örökséggel, Petain marsall Vichy kormányzását hozták vissza, ahogy a skandinávok is „visszaquislingesedtek“ - a közös ukrán zsákmány reményében.
5. Hollandia, Dánia újra támogató SS hadosztályokat ad, miközben az olaszok Mussolini híján, érdeklődés hiányában ezúttal köszönik, de nem vonódnak be a német tervek végrehajtásába, bár ezúttal is adósságcsapdában vergődve, ám mégsem ezt megoldandó is, nem legott fegyverkezve kíván túlélni, igaz nem is egy csúnya, otromba férfitorzó, hanem egy határozott, és eszes szép nő vezényel.
6. Csehekkel, magyarokkal, szlovákokkal, szerbekkel ugyanúgy gond van, a horvátok újra ustasák. A lengyelek megint hülyék, de - a német szempontból - nekünk-velünk, a románok pedig a szokásos módon szakmailag létesítik külkapcsolataikat.
7. Ukrajnában persze megrekedt a front, a segédcsapatok még mindig alulszereltek, totális finanszírozásra szorulnak.
8. De, máris eredmény, hogy pluszban máris monopolpiaci helyzet alakult ki a létfenntartásban is; a nyugati köldökzsinórra háborúztatott Ukrajna így, szokás szerint a háború örvén lett, a klasszikus gyarmati erőforrások kiaknázásának posztmodern modell-változata.
Ukrajna hadszíntér és gyűjtőfogalom, csakúgy mint a negyvenes években. Semmiképpen nem ország.
9. Némethonban és a fegyvertársaknál erősödik az antiszemitizmus gyilkos formája, mindennapos Kristályéjszakákkal, egyébként egy újra erősen weimari jegyeket mutató, pont a tekintélyes vezetőt nélkülöző országban. A német városokban utcai összecsapások vannak a kommunistákkal, a hadsereg önlefegyverezve.
Az iszlám és a nácizmus új európai szövetsége új antiszemita trend, a régi zsidóellenesség az új Izraelellenességgel karöltve terrorizál.
10. De a propaganda hatásosabb mint valaha, a tömegek pedig egyenesen függők a befolyásolástól.
„Irgendwas muss getan werden“ - mondaná erre teljes meggyőződéssel és elszánással a feltámadó Führer...
A többit pedig már láttuk.
Jónás Levente, a Pesti Hírnök