Hagyományosan az emberek azért emelnek falakat, hogy elválasszák országaikat és népeiket egymástól, hogy a kőfalakon belül élők megvédhessék magukat a kívülről érkező veszélytől. A Nagy Zöld Fal Afrikában épp ellenkező megfontolásból épül, előremutató és nemes, klímavédelmi szempontból pedig egyedülálló kezdeményezés.
Az élő fal ötlete először az 1970-es és 1980-as években vetődött fel Afrikában, akkoriban jött létre egy szervezet, akik a kezdetek óta több tízmillió fát ültettek el, főleg lakott városokban és farmokon.
A 2000-es évek közepén ezt a kezdeményezést elevenítette fel Nigéria elnöke, Olusegun Obasanjo 2007-ben az afrikai államfők rendes ülésén el is fogadták a gigaprojektet. A kezdeményezés mögé akkor 11 ország állt be (Burkina Faso, Csád, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál és Szudán). Jelenleg már 20 afrikai ország vesz részt a faültetésben.
Az kritikus terület, ahol a zöld fal megépülhet, a Száhel övezet (vagy éhségöv), amely a világ legnagyobb sivatagjának, a Szaharának a déli részén található. Valamikor füves szavanna borította, az elhúzódó aszályok azonban gyökeresen megváltoztatták a térség klímáját. A Szahara évről évre hatalmas területet hódít el a Száhel-övezet lakóitól, akik kénytelenek folyamatosan délebbre költözni, menekülve a sivatagi forróság és szárazság elől.
A hatalmas kopár térség átszeli az egész afrikai kontinenst. Az éghajlatváltozás frontvonalán van, ahol a helyiek milliói szembesülnek a globális felmelegedés okozta pusztító hatással.
1968 és 1974 között elmaradtak az esők, tartós szárazság sújtotta az övezetet, 250 ezer ember halt éhen, és milliók kényszerültek elhagyni lakóhelyüket. A csapadék mennyisége mára jobbára csak a köles termesztéséhez elég. Az év csapadékos napjainak a száma fokozatosan csökken. Az elmúlt években súlyos aszályok sújtották a térséget és gyakoribbá váltak a por- és homokviharok.
Ha sikerül befejezni a a szárasságtűrő fákból kialakított zöld falat, az 7700 km-es hosszával és átlag 15 km-es szélességével a világ legnagyobb ember alkotta „építménye” lesz. Nyugatról keletre Dakartól (Szenegál fővárosa) Dzsibutiig (Dzsibuti fővárosa) terülne el.
A program teljes költsége meghaladja a 8 milliárd dollárt, de az Európai Unió, a Világbank és az ENSZ is támogatja az elképzelést. Ugyanis a Nagy Zöld Fal nemcsak klímavédelmi szempontból páratlan kezdeményezés, hanem elősegítheti a térségben a békét is. A projekt megvalósításához hatalmas összefogás szükséges, olyan országok között valósul meg, ahol eddig a szegénység és kilátástalanság miatt sok volt a konfliktus, és háború dúlt.
Többnyire a szárazságot jól tűrő fafajtákat, például akácot telepítenek, de a zöld fal közé zöldséget és gyümölcsfákat is ültetnek. A fák ugyanis árnyékot adnak, csökkentik talajnedvesség kipárolgását, lassítják a csapadék lefolyását, így a kutak újra megtelhetnek vízzel.
A gigaprojekt, vele a faültetések, számtalan afrikai család utolsó mentsvára lehet, és megélhetését is biztosítja.
A projekt legeredményesebb országa Szenegál, ahol 2010-re 525 kilométer hosszú faültetvényt hoztak létre, 11 millió fát sikerült elültetni. A 2016-os adatok szerint 4 millió hektárt vontak be így a mezőgazdaságba.
24 – Pesti Hírek