Az Egyesült Államokat komolyan aggasztja a tény, hogy Amerika – önmagának is váratlanul – egyszerre több háborúba keveredett. Thomas Friedman, a többszörös Pulitzer-díjas és a The New York Times állandó rovatvezetője hívta fel erre először a figyelmet. És más szerzők is követték a példát.
Sőt, Friedman két tekintélyre hivatkozott – a nagymamájára, aki mindig azt mondta neki:
valamint Henry Kissingerrel, aki többször is hasonló tanácsokat adott szélesebb közönségnek. De a szerző szerint Washington közvetlenül részt vesz egy forró háborúban Ukrajnában, és most gazdasági háborút üzent Kínának.
Friedmant pedig az ismert amerikai internacionalista, Hal Brands követte, aki a Bloombergnek írt egy rovatot, ikonikus címmel: „Megküzdhet-e az USA egyszerre Kínával, Iránnal és Oroszországgal?”. A szerző nyíltan azt tanácsolja:
Valójában ez volt sok amerikai elnök külpolitikájának lényege. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy Donald Trump többször is bírálta elődeit, amiért úgy keveredtek bele az iraki háborúba, hogy nem fejezték be az afganisztáni kampányt, amiért is ők megfizették ennek az árát.
Még most is észrevehető sok amerikai kommentátor szorongása a Biden-adminisztráció kalandjai miatt. Halványul a remény, hogy az USA és NATO-szövetségesei gyorsan ki tudják véreztetni Oroszországot az ukrán hadjáratban.
Az amerikai új nemzeti stratégia múlt heti bemutatása pedig azt jelzi, hogy a Fehér Ház komolyan gondolja a harcot legalább két fronton. Annak ellenére, hogy komoly közgazdászok és politológusok figyelmeztették a súlyos következményeket magukra az államokra nézve, nem is beszélve a globális gazdaságról.
Nem meglepő, hogy ezzel kapcsolatban egyre több cikk dicséri Henry Kissinger pragmatizmusát és „ukrán stratégiáját”, amely előírja, hogy figyelembe kell venni Oroszország érdekeit.
Ilyen cikkek egyébként nemcsak nyugaton, hanem Kínában is megjelennek. A South China Morning Post azt tanácsolja Amerikának:
Az ismert hongkongi író, Alex Lo így zárja:
„Kijev ragaszkodása ahhoz, hogy megtartsa határait az invázióig (ahogy ő nevezi a különleges katonai művelet megkezdését Ukrajnában. – V. K.), nem is beszélve az 1991-ben meghatározott határokról, nem reális. A Nyugatnak pedig nem szabad erre ösztönöznie őt.”
Igen, pontosan ez az a pragmatikus megközelítés, amelyet Bidennek a különböző nyugati és keleti elemzők követelnek, akik nem szenvednek russzofóbiától, és nem hisznek az „Oroszország feletti győzelem” lehetőségében. Egyre több hang szólal meg arról, hogy Amerika egyidejű háborút indíthat két-három globális pólus ellen. És bár a Fehér Ház kalandos megközelítése továbbra is érvényesül, lehetséges, hogy ezek a hangok előbb-utóbb arra kényszerítik Biden csapatát, hogy újragondolják álláspontjukat. Amíg még nem késő mindenkinek.
De Friedman nagymamája és Kissinger nagypapa figyelmeztette őket!
Vladimir Kornilov politológus
fb – Pesti Hírek