Forró drót kiemelt nemzetellenzők

Amikor az alvilág és a politika összeér (2.)

Lényegében célt ért az alvilági leszámolások kulcsfigurájának tartott Portik Tamás terve, hiszen Gyurcsány Ferenc legfőbb bizalmasának ajtajáig sikerült eljutnia 2008 nyarán. Szilvásy György titokminiszter ugyanis ekkor utasította a polgári elhárítás vezetőjét, Laborc Sándort, hogy a titkosszolgálat üljön le tárgyalni a maffia hírhedt alakjával. Túl azon, hogy a felek megállapodtak jobboldali politikusok lejáratásáról, feltételezhetően a találkozók után dőlhetett el, hogy a Fideszt keverik gyanúba az egész országot megrázó, 1998-ban történt politikai robbantások megrendelését illetően.

Folytatjuk háromrészes cikksorozatunkat az olajos alvilág, a politika és a titkosszolgálat összefonódásáról. Előző írásunkban arra hívtuk fel a figyelmet, hogy

a szervezett bűnözés rettegett alakja, a szocialista kormányok idején érinthetetlen, sokáig körözés alatt álló olajbűnöző, Portik Tamás és a nagy hatalmú médiavállalkozó, úszószövetségi elnök, Gyárfás Tamás a kétezres évek elején többször is titokban folytattak megbeszéléseket Gyárfás budai otthona közelében.

A leszámolásos gyilkosságok miatt azóta elítélt maffiafőnök és a Nap TV producere már a 90-es évek közepe óta ismerték egymást. Beszélgetéseiket Portik rögzítette,

a felvételek pedig fontos bizonyítékok a Fenyő-gyilkosság ügyében, amelynek mindkét férfi vádlottja.

A vád szerint ugyanis

Portik Gyárfás kérésére ölette meg nagy ellenségét, Fenyő Jánost. Fontos körülmény, hogy a rendőrség által lefoglalt hanganyagokban csaknem hetvenszer hangzik el Gyurcsány Ferenc neve, legtöbbször abban a kontextusban, hogy Portik Tamás mindenképpen azt akarta elérni, hogy Gyárfás a kapcsolatai révén hozza össze az akkori sportminiszterrel, majd kormányfővel.

Gyárfás a Mediaworks Hírcentrumának hangsúlyozta, nem teljesítette Portik kérését.

A maffiózó azzal állt elő, hogy olyan információi vannak, melyek az akkori MSZP–SZDSZ-kormány számára nagyon értékesek lehetnek, és abban bízott, hogy Gyurcsányék ezért cserébe szemet hunynak bűnei fölött.

Az egykori olajbűnöző az 1998-ban történt székházrobbantásokkal akart jó pontokat szerezni a DK jelenlegi elnökénél úgy, hogy egy ismerőse a Fideszre „tolná” a politikai merényleteket. Arra, hogy Portik miért ragaszkodott Gyurcsányhoz, a választ a 90-es években kell keresni.

Az olajbűnözés virágkorában Portik a titkosszolgálati segítséggel létrehozott Energol Rt. egyik vezetőjeként, a Demokratikus Koalíció mostani vezetője pedig cégén, a Fortus Rt.-n keresztül jelentős olajügyleteket bonyolított. Gyurcsány cége papíron az Energol beszállítója volt. A Fortus (a cégből Gyurcsány az olajbotrány környékén kimenekült) egykori vezetői a bíróság előtt azzal védekeztek, hogy ismeretlenek visszaéltek az olajkereskedő cég nevével és hamis számlákat adtak ki a nevében.

Portik Tamás, a hazai szervezett bűnözés egykori kulcsfigurája kétségbeesetten kereste a kapcsolatot Gyurcsány Ferenccel.

Az összefonódást erősítő körülmény ugyanakkor, hogy az olajszőkítési botrány kirobbanását követően a Fortus Rt.-ben tulajdonos offshore cég alapító okirata egy házkutatás alkalmával az Energol egyik igazgatója feleségének otthonából került elő.

Van tehát bőven közös metszete a Gyurcsány–Portik-életútnak.

Budapest, 2006. január 31. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (b) és Gyárfás Tamás, a Nap-kelte producere beszélget, mielőtt a kormányfő interjút ad a Magyar Televízió reggeli műsorában. MTI Fotó: Kovács Tamás

Arra azonban egyelőre nincs bizonyíték, hogy Portik személyesen találkozott volna Gyurcsánnyal, az viszont tény, a volt olajbűnöző elérte célját és az akkori kormányfő közvetlen környezetéig jutott. Portik egy közvetítőn keresztül felvette a kapcsolatot Gyurcsány egyik legfőbb bizalmasával, a polgári titkosszolgálatokat irányító Szilvásy Györggyel, aki arra utasította Laborc Sándort, a polgári elhárítás vezetőjét, hogy a szolgálat találkozzon az alvilág meghatározó figurájával.

A Nemzetbiztonsági Hivatal – ma Alkotmányvédelmi Hivatal – főigazgatója 2008 nyarán nem mindennapi találkozókat bonyolított le a budapesti Vadrózsa, valamint a Menza étteremben. Laborcot igen sokan támadták azért, hogy személyesen ült le az azóta már több ember meggyilkolása miatt jogerősen elítélt maffiafőnökkel.

Korábban Földi László, az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója is arról beszélt, hogy

szakmailag semmi nem indokolta, hogy az NBH akkori igazgatója maga ment el a találkozókra és nem egy operatív tiszt. Szerinte bizonyos „politikai sandaság” volt a történet mögött, ezért „nem kívántak »outsidereket«, kívülállókat bevonni”.

Itt meg kell állnunk egy pillanatra, hiszen az ügy megértése szempontjából rendkívül fontos, hogy mind a KGB-akadémián végzett, jelenleg a DK félhivatalos tanácsadójaként számontartott Laborc, mind pedig Szilvásy György vérbeli gyurcsányistának számítanak, így a „politikai sandaság” nemcsak a Fidesz, de még az MSZP akkori erős emberei előtt is titokban maradhatott.

Szilvásy György és Gyurcsány bizalmi viszonya ráadásul évtizedekre nyúlik vissza. 

Kettejük múltjáról a Magyar Nemzet közölt másfél évvel ezelőtt részleteket. Kapcsolatuk a Kommunista Ifjúsági Szövetségig (KISZ) visszakövethető, hiszen Gyurcsány és Szilvásy már a KISZ-ben is jól ismerte egymást. A KISZ egyetemi és főiskolai bizottságának elnöki székében ugyanis Szilvásy került volna sorra, de megbeszélték, hogy mivel „Feri már annyira feljött”, a kedvéért visszalép. 

Kettejük között kapcsolódási pontot jelent Szilvásy egykori KISZ-es beosztottja, Rákosi Ferenc, aki később Gyurcsány miniszterelnöki stábjában is helyet kapott. Szilvásy és Rákosi szoros kapcsolatát mutatja, hogy később párosban még teniszkupát is nyertek a Miniszterelnöki Hivatal által üzemeltetett Tabáni Teniszcentrumban.

Szilvásy az utolsó pártállami kabinetben miniszterhelyettes volt, a rendszerváltó Antall-kormány pedig a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkárának nevezte ki, akire Gyurcsány a rendszerváltás után is számíthatott. 

A Magyar Nemzet azt is megírta, hogy Gyurcsányék családi cége, az Altus kezdeti időszakára esett két vitatott ingatlanügylet, a Szalay utcai és a balatonőszödi ingatlanvásárlás. Az Altus cége 1994 januárjában szerezte meg a két ingatlant, sajátos konstrukciójú bérleti, illetve lízingszerződéseket kötve a magyar állammal, közelebbről az azt képviselő Miniszterelnöki Hivatallal. 

Szilvásynak kulcsszerepe lehetett ezekben az ügyletekben, aki a Gyurcsányról írt Debreczeni-könyv szerint nemcsak eladó, hanem tippadó is lehetett. Ráadásul a felesége ez idő tájt már az Altusnál dolgozott „válságmenedzserként”. 

Az összefonódást a két érintett, Gyurcsány és Szilvásy is cáfolni próbálta. A lap visszaidézte, hogy 1993-ban Gyurcsány úgy nyilatkozott: „tök véletlen volt”, hogy a balatonaligai pártüdülő eladása kapcsán egy tárgyaláson találkoztak. „Természetesen örültünk egymásnak, mert az mindig jó, ha lehet valakit ismerni” – mondta el Gyurcsány. 

A szereplők már régóta és nagyon is jól ismerték egymást – emlékeztetett a Magyar Nemzet, hozzátéve, hogy a pártállam idején,

a privatizáció legelején a jól értesült régi kommunisták létrehoztak egy vagyonátmentő hálózatot, amelynél Gyurcsány és a volt miniszterelnöktől ugyancsak elválaszthatatlan Bajnai Gordon is munkába állt. 

Emellett Szilvásy felelt a rendszerváltást követően az államigazgatásban a volt pártingatlanok értékesítéséért, az ő embere adott megbízást a Creditumnak az aligai üdülő eladására, aminek lebonyolítását Szilvásy régi KISZ-es ismerőse, Gyurcsány intézte.

Nem ez volt az egyetlen közös biznisz abban az időben. Gyurcsány cége készített tanulmánytervet a Miniszterelnöki Hivatalnak a Magyar Televízió székházáról, valamint dolgozott a kormányzati negyed előkészítésén, a Sándor-palota kormányzati hasznosítása kapcsán. Cége, az Altus – az alapítást követően alig egy évvel – már a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) épületében bérelt irodát. 

Abban az épületben, ahol a Szalay utcai ingatlanról és az őszödi üdülő eladásáról szóló privatizációs kiírások készültek, amely közbeszerzéseken Gyurcsány cége futott be. Hiába volt nyilvános meghirdetés, Gyurcsány nyilvánvalóan információs előnyben lehetett a többi, lehetséges érdeklődővel szemben. A közös érdekeket mutatja Szilvásy későbbi karrierje is, aki állami alkalmazottként 1998-ig azt a cégbirodalmat bízta meg, amelynél 1998-ban elhelyezkedett, és ahonnan 2002-ben ismét visszatért az államigazgatásba.

Noha több interjúban is az ellenkezőjét próbálta sulykolni, Gyurcsány már mint miniszterelnök nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a titkosszolgálatokra szinte közvetlenül rálásson. Ennek érdekében a második Gyurcsány-kormány idején, 2007 júniusában legfontosabb szövetségesét juttatta a titokminiszteri székbe.

Röviddel utána Szilvásy – és nyilvánvalóan Gyurcsány – javaslatára a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának nevezték ki. Ő az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyébe belebukott Galambos Lajost váltotta az elhárítás élén. Az úgynevezett kémügyben Szilvásy, Galambos és Laborc néhány évvel később egymás mellett ült a vádlottak padján, de végül jogerősen felmentették őket. 

Igaz, a nemzetbiztonság területén otthonosan mozgó szakértők szerint

döbbenetes, hogy bolgárnak álcázott orosz titkosszolgálati emberek világíthatták át az NBH személyi állományának egy részét. Laborcot az a botrány is karcolgatta, ami 2011-ben került nyilvánosságra: Gyurcsányék alatt a titkosszolgálat adatokat gyűjthetett Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnökről és Kövér László mostani házelnökről. 

Kép: pestisrácok.hu

Laborc a vádak szerint Ovi és Bajusz nevű mappákba mentette a vélhetően a kormányfőről és a házelnökről gyűjtött információkat. A bizonyítékok Laborc Sándor hivatali laptopjáról kerülhettek elő, de a volt NBH-főnököt a minősített perben végül jogerősen felmentették. Laborc Sándor ellen összesen kilenc ügyben indítottak eljárást a 2010-es kormányváltás után, de csak egy esetben marasztalta el a bíróság. 

Az egyik, még a bíróságig sem eljutott ügye egyébként éppen a Portik Tamással való találkozóval volt összefüggésben. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás gyanújával indított titkosított nyomozást, ám végül megszüntették az eljárást.

Térjünk is vissza a Portik–Laborc-találkozókhoz! Az ominózus beszélgetéseken négyen vettek részt: Portik Tamás, Laborc Sándor, a polgári titkosszolgálat hivatalban lévő főnöke, Glemba Zoltán, Laborc jobbkeze, valamint Vajtó Lajos üzletember, aki az MSZP–SZDSZ-kormányzás idején a Nemzeti Lóverseny Kft.-t vezette.

A találkozók megszervezése egyébként utóbbi férfinak köszönhető, hiszen hozzá lépett oda egy belvárosi étterem teraszán Portik azzal az ürüggyel, hogy a szervezett bűnözés és a különböző bűnüldöző szervek közötti összefonódásról szeretne beszámolni (erről szinte szó sem esik a beszélgetésekben – a szerk.). A maffiózó szándékáról Vajtó értesítette Szilvásy Györgyöt, aki ezután utasította Laborc Sándort arra, hogy „kezelje” a Portik-ügyet.

A beszélgetésekről hangfelvétel készült, így derülhetett ki az, hogy

Gyurcsány titkosszolgálati főnöke lényegében egyezséget kötött a volt olajbűnözővel. Gyakorlatilag abban állapodtak meg, hogy Portik információkat gyűjt és kreál fideszes vezetőkről. A cél egyértelműen az volt, hogy valamilyen módon hatalomban tartsák a Gyurcsány-kormányt.

A művelethez Laborc még egy biztonságos, védett telefont is biztosított a volt Energol-vezérnek. Portik a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatának vezetőjével folytatott beszélgetései során hű baloldaliként, az MSZP tántoríthatatlan támogatójaként tüntette fel magát, és minden szolgálatát felajánlotta a pártnak és Laborc Sándornak.

Portik Tamás konkrétan így fogalmazott Laborcéknak:

„Én mindenben, mindenben, amit önök mondanak, én bármit, százötven százalékig elhatároztam, régóta ez [van] a lelkemben, meg a szívem… Nem hiszem, hogy tudnak olyat kérni, amit ne tennék meg.

Laborc válasza pedig ez volt:

„Jó. Bármi, ami viszonylag gyorsan fogható és körbejárható, az jó. […] Érdekes az, amikor megpróbálja befolyásolni a döntéshozókat, ez a kábszerrel… bármivel, médiafelülettel, akár kupiba elvinni, stb. stb. Tehát ez.”

A jegyzőkönyvek szerint Portik Tamás emellett kijelentette:

„nekünk az lenne a dolgunk, hogy erősítsük a miniszterelnök urat vagy magában legalább az MSZP-t”, továbbá kitért arra is, amikor a szocialisták vannak hatalmon, akkor neki jó: „olaj, cigaretta, minden volt”. Majd arról is beszélt, hogy pénzt vitt MSZP-seknek, és ezt eddig nem tudta meg senki.

Visszatérve a fideszesek lejáratásához, a Laborccal megbeszélt akciónak a része lehetett az is, hogy előkerült egy videó, amin egy Rónai Attila nevű vállalkozó korrupciógyanúba keverte Kósa Lajost, Debrecen akkori polgármesterét. A felvétel ugyan 2007-es, ám az mégis a 2010-es kampányban bukkant fel.

Portik és Vizoviczki ellen csak a 2010-es kormányváltás után lépett fel az igazságszolgáltatás.

A vállalkozó később azt állította: titkosszolgálati ügynökök megzsarolták, hogy börtönbe kerül, ha nem vall Kósa Lajos ellen. A Nemzetbiztonsági Hivatal tagadta, hogy kapcsolatuk lett volna Rónaival. Rónai arról is beszélt, hogy a két zsarolónak régi barátja, Portik Tamás mutatta be.

A felvétel egyébként az V. kerületi Galamb utca 4. számú ház egyik lakásában készülhetett, és megjegyezzük, a Generál Média budapesti központja is ebben a lakásban található, amelyet Portik Tamás fiától vásároltak meg a cég vezetői. Portik egyébként a Laborccal való találkozón feketén-fehéren beszámolt arról, hogy a Generál Média „hozzá tartozik”. Ezt annak okán közölte Laborccal, hogy mivel tudja az MSZP 2010-es választási győzelmét elősegíteni. Portik elmondta, hogy a Generál Média üzemeltette a MyVIP nevű, kétmillió regisztrált tagú közösségi oldalt.

Kulcsmomentum, hogy

Laborc és Portik a beszélgetéseken többször is a politikai robbantásokra terelték a szót, amiről Portik korábban Gyárfás Tamással is beszélt. Laborc szerint 1998-ban (utalva a székházrobbantásokra) történt több olyan dolog, amely megváltoztatta az ország sorsát. Portik erre rávágta, hogy tudja, azok honnan indultak, csak még senkinek nem beszélt róluk.

A leiratokból kiolvasható: az NBH exfőnöke „rávetette” magát erre a vonalra, hiszen később visszatért a politikusok elleni merényletekhez, és felvetette, hogy kellene neki hozzá néhány pluszinfó. Portik rendkívül óvatosan azt válaszolta, hogy az ő köreiben ilyenekre nem szabad csak úgy rákérdezni, de ezután persze mindketten egyetértettek abban, hogy biztosan „önrobbantások” történtek, amiket a Fidesz rendelt meg azért, hogy megrendítse a közbiztonságba vetett bizalmat és így megnyerje az 1998-as választásokat.

Portik szót ejtett arról is, hogy egykori energolos cégtársa, az időközben elhunyt Drobilich Gábor és a néhai Torgyán József, a kisgazdák korábbi elnöke, valamint egy Zámbó nevű ismeretlen felől jöttek a ’98-as ügyek, azaz a székházrobbantások.

Érdekes, hogy a maffiózó az általa rögzített egyik hangfelvétel szerint korábban Drobilichnak is „Torgyán-vonalról” beszélt a politikai merényletekkel összefüggésben, ám volt mentora ezt egyszerűen „hülyeségnek” tartotta. Nem úgy, mint Laborc Sándor, aki, ahogy a leiratokból is kiderül, kulcsfontosságúnak tartotta a Portik által felvázolt teóriát a politikai robbantásokkal kapcsolatban.

Valószínűleg itt dőlhetett el véglegesen, hogy a 2010-es választási győzelem érdekében elfogadják Portik segítségét, ami az őszödi beszéd óta mélyrepülésben lévő Gyurcsány-rezsim utolsó esélye lehetett arra, hogy megtartsa a hatalmát.

Fontos körülmény, hogy néhány hónappal a találkozókat követően, 2008 októberében Prágában rendőrkézre került az Aranykéz utcai robbantás ügyében azóta már jogerősen elítélt Jozef Rohác (az ítélet szerint Portik Tamás volt a férfi közvetlen megbízója), akit a politikai robbantásokkal is összefüggésbe hoztak.

Portik bérgyilkosát 2009 elején szállították Magyarországra, a történet pedig innentől válik igazán izgalmassá, de foglaljuk össze, milyen információk derültek ki idáig a Mediaworks Hírcentrumának cikksorozatából.

 ● Az olajbűnözés virágkorában, az 1990-es években Portik Tamás, az alvilág későbbi meghatározó figurája és Gyurcsány Ferenc is jelentős olajügyleteket bonyolított, előbbi az Energol Rt.-n, utóbbi a Fortus Rt.-n keresztül.

● Gyurcsány cége, a Fortus az Energol beszállítója volt.

● Az olajos botrány kirobbanását követően a Fortus Rt.-ben tulajdonos offshore cég alapító okirata, egy házkutatás alkalmával, az Energol igazgatója feleségének otthonából került elő. Gyurcsány kimenekült a Fortusból.

● A szocialista kormányzások idején Portik Tamás gyakorlatilag érinthetetlen volt, az Energol vezetői lényegében büntetés nélkül úszták meg a büntetőeljárást.

● Portik Tamás szoros kapcsolatba került Gyárfás Tamással, a Nap-kelte egykori producerével. Az ügyészség vádirata szerint a kiváló politikai kapcsolatokkal rendelkező Gyárfás kérésére Portik gyilkoltatta meg a producer riválisát, Fenyő János médiamogult. Portik és Gyárfás tagad.

● A nyomozás során előkerültek azok a hanganyagok, amelyek Portik és Gyárfás beszélgetéseit tartalmazzák. A felvételeken csaknem hetven alkalommal ejtik ki Gyurcsány nevét.

● Az egykori olajbűnöző Gyárfáson keresztül próbálta felvenni a kapcsolatot Gyurcsány Ferenccel. A szocialisták választási győzelmét szerette volna segíteni, főként a Torgyán József, illetve Szájer József lakásánál, s a Fidesz Lendvay utcai székházánál történt robbantásokról akart információkat megosztani az akkori sportminiszterrel, majd kormányfővel.

● Gyárfásnak volt alkalma Gyurcsánnyal találkozni, illetve bármilyen üzenetet eljuttathatott neki. A Nap-keltében Gyurcsány és a többi szocialista vezető tulajdonképpen egymásnak adták a kilincset.

● 2008-ban Gyurcsány legfőbb bizalmasáig, Szilvásy György akkori titokminiszterig bizonyosan eljutott Portik.

● Szilvásy utasítására a polgári elhárítás akkori vezetője, Laborc Sándor legalább két alkalommal hosszasan tárgyalt a volt olajbűnözővel.

● A megbeszélésekről hangfelvétel készült. A hivatalos jegyzőkönyvek szerint a felek abban állapodtak meg, hogy Portik információkat gyűjt és kreál vezető fideszes politikusokról.

● A találkozókon ugyancsak szó esett a politikusok lakásánál, illetve a Lendvay utcai Fidesz-székháznál végrehajtott robbantásokról.

(Folytatjuk)

Címlapkép: origo

magyarnemzet – Pesti Hírek

Ez is érdekelhet

A hazai baloldal a „balsors” (Pesti Hírnök vélemény – ÚJRATÖLTVE)

Jónás Levente

Ha kérdez, akkor is hazudik a mindenkori kommunista: „Náci, náci, náci… vagy fasiszta?” (Pesti Hírnök vélemény – ÚRATÖLTVE)

Jónás Levente

Állampolgárok

Jónás Levente

Ez a weboldal cookie-kat használ az élmény javítása érdekében. Feltételezzük, hogy ez rendben van, de ha szeretné, leiratkozhat. Elfogadom Bővebben