Forró drót kiemelt nemzetellenzők

Amikor az alvilág és a politika összeér (3.)

Gyurcsány Ferencék a magyar rendszerváltás óta a legsötétebb politikai és titkosszolgálati játszmába kezdtek még a 2010-es kormányváltás előtt – ez derült ki abból a 2009-es nyílt levélből, amit egy, az akkori miniszterelnökkel szembefordult, belső, titkos információk birtokában lévő párttárs írhatott. A levél szerzője szerint Gyurcsány és köre alkut ajánlott az azóta számos gyilkosság miatt elítélt Jozef Rohácnak, hogy futni hagyják, ha összefüggésbe hozza az akkor ellenzékben lévő Fideszt az 1998-as politikai robbantásokkal. Az írás óriási botrányt okozott a szocialistáknál, ezért titkosszolgálati módszerekkel is kutakodtak a szerző után, akinek több kijelentése a gyurcsányi hatalomgyakorlásról és a piszkos politikai játszmákról azóta igazolást nyert.

Harmadik, egyben befejező részéhez érkezett az olajos alvilág, a politika és a titkosszolgálat összefonódásáról szóló cikksorozatunk. Az eddigi részekben kitértünk rá, hogy az Aranykéz utcai robbantás és a Prisztás-gyilkosság miatt jogerősen elítélt olajmaffiózó, Portik Tamás és a Nap TV tulajdonosa, Gyárfás Tamás a 2000-es évek elejétől folytattak beszélgetéseket a sötét budai utcákon.

A Portik által rögzített társalgások hanganyagát a rendőrség lefoglalta, ami fontos bizonyíték lett a Fenyő-gyilkosság ügyében. Azóta mindketten bíróság elé kerültek, az ügyészség vádja szerint ugyanis Portik Gyárfás megbízásából likvidáltatta Fenyő János médiacézárt. Az úszószövetség korábbi elnöke és az olajbűnöző a Fenyő-gyilkosság mellett rengeteg témát kibeszéltek, az

ugyanakkor megdöbbentő, hogy több mint hetven alkalommal került szóba közöttük Gyurcsány Ferenc neve.

Ennek oka, hogy Portik arra próbálta rávenni a kiváló baloldali kapcsolatokkal rendelkező Gyárfást, hogy hozza össze őt Gyurcsány Ferenccel, vagy legalább az üzenetét juttassa el neki. Gyárfás többször is hangsúlyozta, hogy nem teljesítette Portik kérését.

A bűnöző az 1998-as politikai robbantásokkal akart házalni az akkor sportminiszteri, majd kormányfői tisztséget betöltő Gyurcsánynál úgy, hogy az a Fideszre nézve kellemetlen legyen. Cserébe vélhetően azt várta el, hogy a szocialisták hunyjanak szemet a bűnei felett.

Ha visszapillantunk egy kis időre a 90-es évekre, megértjük, Portik miért éppen a bukott kormányfőnél akart védelmet keresni. Az olajos időkben Portik Tamás az Apró-klánnal baráti viszonyt ápoló Stefán Géza vezette katonai titkosszolgálat segítségével létrehozott Energol Rt. egyik vezetőjeként, Gyurcsány pedig Fortus Rt.-n keresztül jelentős olajügyleteket bonyolított.

Gyurcsány cége papíron az Energol beszállítója volt, de az összefonódást az is erősíti, hogy az olajszőkítési botrány kirobbanását követően (Gyurcsány akkoriban szállt ki a vállalkozásból) a Fortus Rt.-ben tulajdonos offshore cég alapító okirata egy házkutatás alkalmával az Energol egyik igazgatója feleségének otthonából került elő.

Kijelenthető tehát, hogy vannak közös pontok a bűnöző és a DK-elnök életútjában.

Azt nem tudni, Portik találkozott-e Gyurcsánnyal, az viszont tény, hogy a bűnöző Gyurcsány legfőbb bizalmasáig 2008 nyarán bizonyosan eljutott. Szilvásy György akkori titokminiszter ugyanis a Nemzetbiztonsági Hivatal (mai nevén Alkotmányvédelmi Hivatal) vezetőjét, Laborc Sándort utasította, hogy „kezelje” a Portik-ügyet. Azon túl, hogy a felek megállapodtak jobboldali politikusok lejáratásáról, feltételezhetően a találkozók után dőlhetett el végleg, hogy miként tudják a székházrobbantásokat a Fidesz nyakába varrni.

Fontos körülmény, hogy néhány hónappal a találkozókat követően, 2008. október végén egy közúti ellenőrzés során Prágában rendőrkézre került a tíz évig bujkáló Jozef Rohác. Kelet-Európa leghíresebb bérgyilkosa már az 1980-as években Csehszlovákia elvetemült bűnözőjének számított. 1985-ben egy társával elrabolta az egészségügyi miniszterhelyettest és a kormányzati limuzinnal megpróbáltak áttörni az osztrák határon, tettéért tizenöt év fegyházat kapott, de a számlájára írtak börtönlázadás szítását is.

Rohác 1990-ben amnesztiával szabadult, ezután a lévai születésű férfi folytatta bűnözői életmódját: a helyi rendőri jelentések szerint a Rohác által vezetett bűnözői csoport embercsempészettel, kábítószer-kereskedelemmel, pénzbehajtással, erőszakos védelemmel, emberrablással, robbanóanyag-kereskedelemmel, autólopással és megbízás alapján robbantással is foglalkozott.

Megtalálható az is az iratok között, hogy Rohác szoros kapcsolatban állt Mikulás Cernákkal, aki abban az időben a szlovák maffia egyik feje volt és aki jelenleg több gyilkosság miatt életfogytig tartó fegyházbüntetését tölti. Rohácot később a rettegett Sykora-klán fejéhez, Robert Lalishoz kötötték.

Az 1994 és 1998 között regnáló, Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök vezette kormány idején a titkosszolgálat által kiképzett Rohácra és bandájára (köztük a később meggyilkolt Jozef Hamalára) először Nógrád megyében figyeltek fel a magyar hatóságok a 90-es évek közepén, igaz, akkor még itthon gyilkossági ügyeket nem kötöttek hozzájuk.

A szlovák „szabadcsapat” ezután került – a Portikhoz köthető, Szlovákiában is otthonosan mozgó bűnöző, Zsóvár Imre közvetítésével – Nagykőrösre, ahol a magyar olajmaffia leghírhedtebb vállalkozásának, az Energol Rt. telephelyének fegyveres védelmét látták el.

A szóbeszéd és a rendőri jelentések szerint később Rohácék lettek az Energol alvilági vezetőinek kivégzőosztaga (igaz, a cégvezetők közül a bérgyilkosságok miatt csak Portikot ítéltek el, Drobilich Gábor csak tanú volt a leszámolásos ügyekben, harmadik társukat, Ferencsik Attilát pedig felmentették a ferencvárosi lányfuttató, Cinóber agyonlövetése miatt indult büntetőperben).

A Patkány és Fogász gúnynéven is emlegetett bérgyilkost Szlovákiában és Magyarországon is egy sor megoldatlan leszámolással (köztük az Aranykéz utcai robbantással) hozták összefüggésbe, ám 1998-ban egérutat nyert. Prágai elfogásakor csak a Budapesti Rendőr-főkapitányság köröztette – a 2009 elején hazahozott – Rohácot, noha Szlovákiában rendőrgyilkosság miatt is képbe került. A magyar hatóságok ugyanakkor nem a gyilkosságok, hanem egy kudarcot vallott merénylet miatt kérték ki Rohácot a csehektől:

1997. június 3-án egy sikertelen merényletet hajtottak végre Seres Zoltán alvilági vállalkozó ellen.

A Bentley-re helyezett robbanóanyag leesett Seres kocsijának alvázáról, így azt már nem volt érdemes felrobbantani. A merénylettel a Portikkal szoros kapcsolatban álló Jozef Rohácot vádolták, ám a szlovák férfit végül csak robbanóanyaggal való visszaélésért ítélték el. A bíróságnak azért kellett az emberölés kísérlete alól felmentenie Rohácot, mert a nyomozó hatóság nem tudta bizonyítani, hogy a bombát annak érdekében készítette, hogy ismeretlen társaival megölje Seres Zoltánt.

A gyanú azért terelődött Rohácra, mert az ő ujjlenyomata megegyezett a pokolgép belsejében rögzítettével, ami azt jelenti, hogy Portik bizalmasa szerelhette össze a bombát, legalábbis közreműködött az elkészítésében. Végül két évet kapott.

Az ítélethirdetésig már ugyanannyi időt börtönben ült, így a bíróságról 2010 őszén szabadon távozhatott. Serest egyébként a sikertelen merényletkísérlet után két évvel agyonlőtték, a kivégzés megrendelésével Portikot gyanúsították, ám ez az ügy végül nem jutott el a bíróságig.

Rohác prágai letartóztatása után derült csak ki, hogy a Fővárosi Főügyészség már száz nappal korábban, július 15-én elrendelte a 2001. november 14-én felfüggesztett Aranykéz utcai nyomozás folytatását. Ismert, 1998. július 2-án, déli 12 óra előtt nem sokkal a külföldről hazatérő Boros „Óriás” Tamás leparkolta autóját az Aranykéz utcai parkolóházban, és gyalog indult el utolsó útjára a közelben lévő irodája felé.

Útközben még odaköszönt szír pénzváltó ismerősének, majd megszólalt a telefonja, de beleszólni már nem volt ideje.

Ezután hatalmas robbanás rázta meg Budapest belvárosát: egy kis Polskiba rejtett, nagy mennyiségű, távirányítású bombát robbantottak fel az eredeti nevén Boros József Károly vállalkozó mellett.

Az olajügyeket jól ismerő, a rendőrséggel együttműködő koronatanún kívül két járókelő és Boros ügyvédje, Szabó Gábor is életét vesztette, valamint 24 ember megsérült a detonációban. Az 1996-ban, Prisztás József lelövésével elkezdődött magyar maffiaháborúban először fordult elő, hogy a „célszemélyen” kívül mások is meghaltak.

Rohácot 2009-es hazahozatalát követően ebben az ügyben csak tanúként hallgatták ki, gyanúsított csupán magyarországi főnöke, Portik Tamás 2012. július 14-i letartóztatása után, 2013-ban lett. Rohác ekkor már újra magyar börtönben ült, hiszen szabadulása után fél évvel derült ki, hogy DNS-e azonos a Fenyő-gyilkosság helyszínén talált sapkából rögzített mintával. Hatalmas fiaskó, de erről majd később.

A lényeg: 2017 májusában, csaknem húsz évvel a két példátlan bűncselekmény után jogerős ítélet született az egész társadalmat megrázó leszámolások ügyében: jogerőre emelkedett Jozef Rohác életfogytiglani és Portik Tamás tizenhárom éves büntetése.

A Fővárosi Ítélőtábla igazoltnak látta, hogy Rohác volt az elkövetője a négy halálos áldozatot követelő merényletnek, valamint ő lőtte le 1998 februárjában Fenyő János médiavállalkozót (mint arra az első cikkünkben kitértük, ebben az eljárásban azóta felbujtóként megvádolták Gyárfást és Portikot).

A táblabíróság kimondta, hogy a belvárosi, négy áldozatot követelő robbantás megbízója Portik Tamás volt, akit azért nem ítélték Roháchoz hasonlóan életfogytiglani fegyházbüntetésre, mivel kétséget kizáróan csupán azt tudta megállapítani a bíróság, hogy az energolos Boros Tamás megölésére adott parancsot. Borosnak azért kellett meghalnia, mert elhíresült, 1997-es videóvallomásában kipakolt a rendőrségen az olajmaffiáról és összefüggésbe hozta Portik Tamást Prisztás József megöletésével. A kazetta Portikék kezébe került, amivel megpecsételődött az olajügyek koronatanújának sorsa.

Az eljárás során olyan nagyhalak tanúskodtak Portik ellen, mint a diszkócsászár Vizoviczki László, valamint az alvilág bankárának gúnyolt Lakatos András, igaz, vallomásaikat nem fogadta el a bíróság. Pedig Vizoviczki részletes vallomásában elmondta, neki az Energol-vezér már 1997 végén egy találkozón elárulta, meg fogja öletni Boros Tamást.

Lakatos András pedig arról beszélt a bíróságnak küldött videóvallomásában, hogy szem- és fültanúja volt, hogy Portik Tamás és Jozef Rohác néhány nappal a merénylet előtt egy bécsi találkozón megbeszélte Boros meggyilkolását.

Elhatározták, a férfit fel fogják robbantani, és a „munkát” Rohác fogja – dupla pénzért – elvégezni, mivel „mások is meg fognak sérülni”. Portikot végül egy szlovák bűnöző, Milos Kastan vallomásának köszönhetően marasztalták el. A volt szlovák maffiavezér, Mikulás Cernák bandájához tartozó, később a Sykora-klánhoz csapódó gengszter vallomásában előadta, hogy jelen volt egy olyan találkozón 1998 áprilisában, ahol Portik megbízást adott az Aranykéz utcai merényletre. Rohác állítólag még panaszkodott is szlovák bűntársának, hogy „nagy nyomás alatt van”, mert az Energol-vezér sürgeti a gyilkosság végrehajtását.

Arra a másodfokú bíróság nem, csupán az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék tért ki, hogy a korábbi, még a 90-es években indított nyomozások során eltűnt bizonyítékok rendkívüli módon nehezítették a tisztánlátást. Ez nemcsak az elsőfokú bíróságnak, hanem a többek között a rendőrség belső elhárítását végző, az alvilági leszámolások nyomozását is segítő Nemzeti Védelmi Szolgálatnak (NVSZ) is feltűnt, ezért vizsgálatot indítottak.

A Fenyő-merénylet vonatkozásában az NVSZ az egyik legfontosabb kérdésnek tartotta annak tisztázását, miként lehetséges, hogy amikor a tíz évig bujkáló Rohácot prágai elfogása után, 2009 elején a sikertelen Seres-merénylet miatt hazahozták, nem hasonlították össze a levett DNS-ét az 1998-as emberölés helyszínén talált anyagmaradványokkal (a rendőrség a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetet tartotta felelősnek, onnan egy embert menesztettek is).

Annak ellenére maradt ez el, hogy Rohác elkövetői mivolta már a 90-es évek végén felmerült, arról nem is beszélve, hogy a kecskeméti maffiaper fővádlottja, Radnai László 2005-ös, titkosított tanúvallomásában is Jozef Rohácot azonosította Fenyő János gyilkosaként. Noha – a névtelenül nyilatkozó forrás szerint – a védelmi szolgálat „vadul rávetette magát erre a vonalra”, mégsem került elő annyi bizonyíték, hogy személyes felelősöket lehessen megnevezni.

Az NVSZ vizsgálata során az kiderült, hogy kik juttathatták Portik kezére az olajügyek koronatanújaként számon tartott Boros József Károly videóvallomását, ám cselekedetükért – elévülés miatt – ma már nem lehet őket felelősségre vonni.

A Boros-vallomás kikerülésével összefüggésben a védelmi szolgálat névtelenséget kérő, ám az eljárást jól ismerő tagja korábban elárulta, hogy a 90-es években gyakorlatilag nem volt olyan fontosabb bűnügyi információ, ami ne jutott volna vissza az érintett bűnözői körökhöz. Az NVSZ-nek azonban nemcsak a kazetta rendőrségről való kikerülése, hanem a négy áldozat halálával végződött merénylet meghiúsult nyomozása is súlyos aggályokra adott okot.

A gyanút erősítette, hogy noha pontosan lehetett tudni, mely alvilági szereplőknek állt érdekükben Boros likvidálása, ennek ellenére sem sikerült eredményt felmutatniuk a nyomozóknak. Nem maradt el annak a vizsgálata sem, hogyan tűnhetett el a BRFK-ról két fontos kamerafelvétel, amiken – a megmaradt rendőri jelentések szerint – jól felismerhetően látszódott Jozef Rohác. Ennek kapcsán az NVSZ-szel szorosan együttműködő, a 90-es évek gyilkosságaiban nyílt nyomozást folytató Nemzeti Nyomozó Iroda bűnpártolás és hivatali visszaélés miatt ugyan feljelentést tett, ám – szintén elévülés okán – a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) nem rendelt el nyomozást.

Rohác jelenleg kétszeres életfogytiglanját tölti, hiszen nemcsak nálunk, hanem Szlovákiában is több alvilági leszámolás miatt elmarasztalták az utóbbi években. Amikor Prágában 2008 őszén bilincs kattant a csuklóján, az rendkívüli módon felzaklatta a szlovákiai és a magyarországi alvilág „nagy öregjeit”.

Félelmük nem igazolódott be, a Patkány – a hatóságok nagy bánatára – nem beszélt. Ugyanakkor nemcsak a rendőrök, hanem Gyurcsányék legszűkebb köre is azt szerette volna, ha a Fogász „énekel”, igaz, teljesen más okból. Nekik egy olyan vallomás kellett Roháctól, amivel morálisan megsemmisítik az akkor ellenzékben lévő Fideszt. Legalábbis erre utalt egy, a gyurcsányi hatalomgyakorlást részletesen bemutató, 2009. február 18-án több szerkesztőségnél landolt nyílt levél.

A Sötétség délben nevezetű írás – ahogy azt a Heti Válasz korábbi elemző cikke megállapította – sok olyan információt sorakoztatott fel, amelyek az idő múltával megerősítést nyertek. Előrevetítette például Gyurcsány 2009. márciusi lemondását, valamint, hogy a Szurgutnyeftyegaz nevű strómangyanús vállalat befolyást szerez az osztrák OMV-n keresztül a Molban.

A szerző tényként írt arról is, hogy a Magyar Gárda első főkapitánya a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) embere.

Később Dósa István annyit elismert, hogy kinevezésekor megkereste a KBH, de ő állítólag visszautasította az együttműködést. A levélíró Gyurcsányék titkosszolgálati játszmájaként írta le azt az esetet is, amikor 2008. október 23-án lekapcsolták a „csőbombás olimpikont”.

Szerinte az egész ügy az NBH műve volt, az olimpikon „társait” pedig pontosan ezért nem vették őrizetbe. Később Tölgyesi Krisztiánt el is elengedték, az NBH terrorcselekmény-gyanúja nem állt meg. A levélben azzal is megvádolják Laborcékat, hogy szándékosan hagyták bekövetkezni a szlovák titkosszolgálattal karöltve a 2008-as futballbotrányt, mert az mind Gyurcsánynak, mind Robert Fico akkori szlovák miniszterelnöknek jól jött a gazdasági válság idején.

Emlékezetes: magyar szurkolók sérültek meg 2008. november elsején Dunaszerdahelyen, a DAC–Slovan focimeccsen, amikor a szlovák rendőrök és a magyar drukkerek összecsaptak. Több szurkolót kórházba szállítottak, egyikük állapota annyira súlyos volt, hogy őt mentőhelikopterrel vitték kórházba.

A gyurcsányi módszerek közé sorolta a szerző Szili Katalin volt szocialista államfőjelölt és a 2014-ben elhunyt befolyásos MSZP-s politikus, Kiss Péter megzsarolását is, ahogy azt is, hogy állítása szerint Szilvásy utasítására lehallgatták a Fidesz vezetésével kapcsolatot tartó üzletembereket, politikai elemzőket, a titkosszolgálatoktól a rendvédelmi szervektől eltávozott és a Fidesszel szimpatizáló személyeket, hátha összejön valami a fideszes top 10-ről.

Bírósági ítélet ugyan nincs róla, de az a 2010-es kormányváltás után többször felmerült, hogy Laborc Sándor NBH-vezér regnálása idején politikai célokra, fideszes politikusok megfigyelésére is használták a szolgálatokat.

Ahogy azt cikksorozatunk első részében is megemlítettük, az ügyészség vádja szerint a titkosszolgálat adatokat gyűjthetett például Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnökről és Kövér László mostani házelnökről. Laborc a vádak szerint Ovi és Bajusz nevű mappákba mentette az összegyűjtött információkat. A bizonyítékok Laborc Sándor hivatali laptopjáról kerülhettek elő, de a volt NBH-főnököt a minősített perben végül jogerősen felmentették.

A leghajmeresztőbb azonban a titokzatos szerzőnek az az állítása, hogy a politikai robbantássorozatot a Fidesz nyakába akarták varrni Gyurcsányék. A hosszú levél egy része ugyanis Portik Tamás kivégzőemberéről, Jozef Rohácról szólt, miszerint Gyurcsány és köre a szlovák bérgyilkost arra akarták rávenni: vallja azt, hogy a fideszes és a kisgazda párti politikusok lakásánál végrehajtott robbantásokat a Fidesz rendelte. Cserébe Rohácnak egérutat adtak volna és nem kérték volna számon rajta az Aranykéz utcai halottakat.

„Annyira kell, hogy ez a mindenki által megvetett Rohác nevű szlovák bérgyilkos, akinek a kezéhez közvetve vagy közvetlenül egy tucat ember vére tapad, elmondhassa végre a vádalku részeként, hogy személyesen Demeter Ervin [ő az első Orbán-kormány titokminisztere volt 2000 és 2002 között] és barátai bízták meg az 1998-as robbantásokkal a fideszbeli és kisgazdapárti politikusok lakásánál, hiszen másként az ellenzéknek esélye nem lett volna megnyeri a ’98-as választást, nem? Majd Rohác úr mélyen belenéz a kamerába (ATV, Szólás szabadsága Baló úrral, esetleg pár kommunikációs millióért TV2 vagy mindegyik, ahogy a médiataktika megkívánja…) és a nagyobb hitelesség kedvéért felháborodottan megjegyzi: a Demeter emberei voltak olyan sz…rrágók, hogy dollár helyett lejben fizetettek! És a Szilvásy Gyuri körül nyüzsgő kommunikációs stáb tagjai a jól végzett munka érzésével dőlnek bele megérdemelt vodkájukba. Mert annyira kell az a rohadt hazugság, hogy már hónapokkal ezelőtt benyilatkozták a hűbéreseid: ha Rohác elmondja, mit tud az akkori idők megoldatlan ügyeiről, nem kéritek rajta számon az Aranykéz utcai halottakat. Erről szól a ti vádalkutok. Hányan is haltak meg ott a robbanásban, Feri? Bástya elvtársnak megér ennyit egy hamis vallomás?”

Az MSZP-s bennfentes pontosan arról számolt be, amire mi is kitértünk cikksorozatunkban, miszerint a legsötétebb módszerekkel próbálták volna lejáratni az akkor ellenzékben lévő Fideszt, ráadásul egy többszörös gyilkos segítségével.

Ugye, emlékeznek még? Portik Tamás, az alvilág rettegett vezére Gyárfás Tamást már 2003–2004 környékén arra próbálta rávenni, hogy mindenképpen hozza össze őt Gyurcsány Ferenccel, mert a politikai robbantásokról tudna olyan információkat szállítani, amik a szocialistákat segítenék.

A többek között a Szájer József és Torgyán József háza elleni merényletek a 2008 nyarán történt Portik–Laborc-találkozón is előkerültek abban a kontextusban, hogy azokat biztosan a Fidesz rendelte meg. A találkozók után dönthettek arról, hogy megpróbálkoznak Portik adujával, amihez pont kapóra jött, hogy pár hónapra rá Rohác rendőrkézre került.

Azt, hogy az olajmaffiózó aktivizálta magát a Laborccal történt találkozók után, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Fekete Sereg vezetőjétől is megpróbált fideszes politikusokkal kapcsolatos információkhoz jutni.

Erről maga Magyar Róbert beszélt, miszerint amikor 2008 végén házi őrizetbe került, többször meglátogatta Portik Tamás. A maffiózó arról az Orbán Viktorral közös, Kovács István ökölvívó kocsmájában készült képéről kérdezte, ami a 2006-os választások előtt jelent meg a baloldali sajtóban. Magyar szerint Portik szabadulást ígért neki cserébe azért, ha segíteni tudná az MSZP-t Orbán Viktorról, illetve a Fideszről szóló információkkal. A Fekete Sereg vezetője állította: Portikot a nemzetbiztonság küldte.

Magyar Róbert azt is megemlítette, hogy egy házkutatás során foglalta le tőle a rendőrség az ominózus fotót, amivel kapcsolatban a nyílt levélben is van utalás.

tudom, hogyan próbálták kicsinálni a Szilvásy Gyuriék [megjegyezzük, Szilvásy ekkor még nem felügyelte a titkosszolgálatokat] Orbánt (az akkor még nem NBH-főnök Laborc segítségével, az akkori NBH-főnök Galambos Lajos háta mögött) a 2006-os választások előtt. Tudom az összes mocskos részletét (ahogy te is) az elindított és sebtében leállított akciónak. Ugye, szép a Kokó kocsmája, miniszterelnök úr és mindenki nagyon fotogén ott, pláne ha vádalkut köthet?

A levélíró hitelességét igazolja, hogy a szocialista sajtó a 2006-os választási hajrában valóban igyekezett azt sugallni, hogy van kapcsolat Orbán Viktor és Magyar Róbert között, ráadásul azt is elhintették, hogy a robbantásos ügyek mögött a Fekete Sereg vezére állhat.

A Kokó Box Utca nevű éttermében 2004-ben készült fotót a 168 Óra nevű baloldali lap közölte azzal a szöveggel, hogy az ismeretlen feladó mellékelt egy kitépett lapot nekik az újság egy korábbi számból, az 1998-as robbantások utóéletét elemző cikkel.

Ezzel egyidőben más baloldali újságok azt közölték, hogy a rendőrség leporolta a székházrobbantások aktáit. Ha hihetünk a levél titokzatos szerzőjének, ez is a Gyurcsány-féle titkosszolgálat lejárató akciója volt. Nem állítjuk, hogy ez az ötlet Portiktól származott, hiszen ebből az időszakból nincs arra adat, hogy Portik a székházrobbantásos tervét eljuttatta volna a szolgálatokhoz, mindenesetre az időbeli egybeesés gyanús.

A maffiózó ugyanis rettegett attól, hogy 2006-ban visszatér a Fidesz és Gyárfás Tamásnál már a választások előtt azzal kérkedett, hogy bennfentes információi vannak a politikai merényletekről.

A levél – megjelenését követően – óriási botrányt kavart a szocialistáknál. Sajtóinformációk szerint a levél az akkori nemzetbiztonsági szolgálatok figyelmét is felkeltette, de az MSZP nemzetbiztonsági kabinetje ugyancsak vizsgálta az írást, sőt, a párt titkosszolgálati szakértői is elemezték azt.

A nagy kérdés persze az volt, hogy ki volt a nyílt levél szerzője. Az „anonymus” név mögé rejtőző szerző számos ponton beazonosította magát: egy 1989. januári, Gyurcsánnyal közös KISZ-élményt emleget a levélben, és nyilvánvalóvá teszi, hogy kiábrándult a (volt) miniszterelnökből.

Közben fitogtatja nemzetbiztonsági jártasságát, és bevallja, hogy az iromány postázása előtti utolsó ülésnapon a Parlament karzatáról nézte főnöke retorikai vergődését. Emellett kiderül, hogy van egy kedvenc „példabeszéde” Moldova Györgytől, amely szerint „a hajó azért nem megy egy métert sem előre, mert valamelyik hülye a kazán teljes gőzenergiáját a hajókürtre kötötte”.

Ezek alapján a korabeli sajtó Juhász Ferencben, az MSZP egykori elnökhelyettesében, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának volt tagjában látta meg a belső titkokat kiteregető szerzőt. Juhász ráadásul az első Gyurcsány-kormányban honvédelmi miniszterként a katonai titkosszolgálatok tevékenységére is rálátott, így nehezen állíthatnánk róla, hogy ne lenne jól informált. Juhász Ferenc ugyanakkor tagadta, hogy köze lenne a nyílt levélhez.

Érdemes felidézni, hogy háromrészes cikksorozatunkból milyen lényeges információk derültek ki.

● Az olajbűnözés virágkorában, az 1990-es években Portik Tamás, az alvilág későbbi meghatározó figurája és Gyurcsány Ferenc is jelentős olajügyleteket bonyolított, előbbi az Energol Rt.-n, utóbbi a Fortus Rt.-n keresztül.

● Gyurcsány cége, a Fortus az Energol beszállítója volt.

● Az olajos botrány kirobbanását követően a Fortus Rt.-ben tulajdonos offshore cég alapító okirata, egy házkutatás alkalmával, az Energol igazgatója feleségének otthonából került elő. Gyurcsány kimenekült a Fortusból.

● A szocialista kormányzások idején Portik Tamás gyakorlatilag érinthetetlen volt, az Energol vezetői lényegében büntetés nélkül úszták meg az büntetőeljárást.

● Portik Tamás szoros kapcsolatba került Gyárfás Tamással, a Nap-kelte egykori producerével. Az ügyészség vádirata szerint a kiváló politikai kapcsolatokkal rendelkező Gyárfás kérésére Portik gyilkoltatta meg a producer riválisát, Fenyő János médiamogult. Portik és Gyárfás tagad.

● A nyomozás során előkerültek azok a hanganyagok, amelyek Portik és Gyárfás beszélgetéseit tartalmazzák. A felvételeken több mint hetven alkalommal ejtik ki Gyurcsány nevét.

● Az egykori olajbűnöző Gyárfáson keresztül próbálta felvenni a kapcsolatot Gyurcsány Ferenccel. A szocialisták választási győzelmét szerette volna segíteni, főként a Torgyán József, illetve Szájer József lakásánál, illetve a Fidesz Lendvay utcai székházánál történt robbantásokról akart információkat megosztani az akkori sportminiszterrel, majd kormányfővel.

● Gyárfásnak volt alkalma Gyurcsánnyal találkozni, illetve bármilyen üzenetet eljuttathatott neki. A Nap-keltében Gyurcsány és a többi szocialista vezető tulajdonképpen egymásnak adták a kilincset.

● 2008-ban, Gyurcsány legfőbb bizalmasáig, Szilvásy György akkori titokminiszterig bizonyosan eljutott Portik.

● Szilvásy utasítására a polgári elhárítás akkori vezetője Laborc Sándor legalább két alkalommal hosszasan tárgyalt a volt olajbűnözővel.

● A megbeszélésekről hangfelvétel készült. A hivatalos jegyzőkönyvek szerint a felek abban állapodtak meg, hogy Portik információkat gyűjt és kreál vezető fideszes politikusokról.

● A találkozókon ugyancsak szó esett a politikusok lakásánál, illetve a Lendvay utcai Fidesz-székháznál végrehajtott robbantásokról.

● Egy bennfentes szocialista politikus nyílt levelet tett közzé arról, hogy Gyurcsány Ferencék miféle hatalomtechnikai megoldásokat alkalmaztak, saját céljaikra felhasználva a titkosszolgálatokat is.

● A levél szerzője részletesen beszámolt arról, hogy miként próbálták a politikusok házánál történt robbantásokat a Fidesz nyakába varrni.

● Az akcióban kulcsszerepe lett volna a Portik Tamáséknak is dolgozó szlovák bérgyilkosnak, Jozef Rohácnak.

● A levél megjelenését követően Gyurcsány Ferencék minden követ megmozgattak, hogy kiderüljön, ki a dokumentum szerzője.

● A levél írójaként egyesek Juhász Ferenc korábbi honvédelmi minisztert azonosították be, ő azonban tagadta, hogy bármi köze lenne az íráshoz.

magyarnemzet – Pesti Hírek

Ez is érdekelhet

A hazai baloldal a „balsors” (Pesti Hírnök vélemény – ÚJRATÖLTVE)

Jónás Levente

Ha kérdez, akkor is hazudik a mindenkori kommunista: „Náci, náci, náci… vagy fasiszta?” (Pesti Hírnök vélemény – ÚRATÖLTVE)

Jónás Levente

Állampolgárok

Jónás Levente

Ez a weboldal cookie-kat használ az élmény javítása érdekében. Feltételezzük, hogy ez rendben van, de ha szeretné, leiratkozhat. Elfogadom Bővebben