a 22-es csapdája Forró drót kiemelt

„Az új gazdasági világrend szocialista ideológiára épül”

Szergej Jurjevics Glazyev vezető orosz geopolitikai szakértővel készült interjút változtatás nélkül közöljük. A körülöttünk folyó eseménysorozatok geopolitikai forgatókönyvei, a globális gazdasági újrarendezés aktorainak lehetséges perspektívái összeesküvés-elmélet mentesen kerülnek terítékre.

Szergej Jurjevics, a mai tragikus eseményeket kommentálva azt írta a Telegram csatornáján, hogy el kell olvasni az ön „utolsó világháborúról” szóló, körülbelül 6 évvel ezelőtt írt könyvét. Hogyan sikerült mindent ilyen pontosan megjósolnia?

„Tény, hogy a gazdasági fejlődésnek vannak hosszú távú mintái, amelyek elemzése és megértése lehetővé teszi számunkra, hogy következtetni tudjunk a jövőre. Most a technológiai és világgazdasági struktúrák egyidejű változását tapasztalhatjuk: a gazdaság technológiai alapjai megváltoznak, az alapvetően új technológiákra való átállás zajlik, és az irányítási rendszer is átalakul. Ilyen esemény évszázadonként  nagyjából egyszer fordul elő. A technológiai minták azonban körülbelül 50 évente egyszer változnak, és az átalakulást általában technológiai forradalom és fegyverkezési verseny kíséri. A világgazdasági minták pedig 100 évente egyszer változnak, és az átalakulást világháborúk és társadalmi forradalmak kísérik. Ez annak tudható be, hogy a régi világgazdasági struktúra magországainak uralkodó elitje akadályozza a változásokat, nem veszi figyelembe a hatékonyabb irányítási rendszerek megjelenését, megpróbálja megakadályozni az új vezető réteg kialakulását, és minden eszközzel, beleértve a katonai és forradalmi eszközöket is, megpróbálja fenntartani hegemóniáját és monopolhelyzetét.

Szergej Glazyev
Szergej Glazyev és Vlagyimir Putyin

Száz évvel ezelőtt például a Brit Birodalom volt hasonló helyzetben. Amikor gazdaságilag már vesztésre állt az Orosz Birodalom és Németország együttes erejével szemben, akkor robbant ki a brit hírszerzés által kiprovokált első világháború, amelynek során mindhárom európai birodalom felemésztette saját magát. A cári Oroszország, a német és az osztrák-magyar birodalom összeomlásáról beszélek, de ide tartozik a negyedik, az oszmán porta is. „

„Ami Nagy-Britanniát illeti, egy ideig tartotta globális dominanciáját, sőt, a bolygó legnagyobb birodalmává vált. De a társadalmi-gazdasági fejlődés kérlelhetetlen törvényszerűségei miatt a gyarmati világgazdasági rendszer, amely valójában a rabszolgamunkán alapult, nem tudott többé gazdasági növekedést biztosítani.”

A két teljesen új politikai modell – a szovjet és az amerikai – bizonyította, hogy sokkal nagyobb termelési hatékonyságot tudnak elérni, bár eltérő szervezési elvek alapján: egyfelől túllépve a családi tulajdonon alapuló kapitalizmuson, másfelől kihasználva a nagy transznacionális cégek hatalmát, amely a gazdasági szabályozást egy központi irányításra és a korlátlan pénzkibocsátásra alapozza a fiat valuta (Fiat valuta = papír vagy elektronikus formában – szerk.) segítségével. Növelték az áru tömeges előállításának hatékonyságát, sokkal jobban, mint a XIX. századi gyarmatbirodalmak szabályozási rendszerei. A Szovjetunióban és az Egyesült Államokban a központosított irányítású szociális állam kialakulása (Roosevelt – New Deal – a szerk.) tette lehetővé a gazdasági fejlődésben elért nagy ugrást; Európában az irányítási rendszer sajnos a náci német modell szerint alakult, mégpedig a brit hírszerzés hathatós közreműködésével. Hitler a brit hírszerző ügynökségek és az amerikai tőke támogatásával gyorsan kiépítette a központosított irányítási rendszert Németországban, ami lehetővé tette, hogy a Harmadik Birodalom gyorsan átvegye a hatalmat egész Európa felett. Mi viszont Isten segítségével legyőztük ezt a német (vagy inkább – a mai realitásokat figyelembe véve – európai) fasizmust. Ezután két olyan modell maradt fenn, amit én birodalmi gazdasági rendnek nevezek: a szovjet és a nyugati (amelynek központja az Egyesült Államok). Mivel a direktív irányítási rendszer nem volt elég rugalmas ahhoz, hogy megfeleljen a technológiai fejlődés igényeinek, a Szovjetunió a globális versenyben lemaradt, majd összeomlott, így az Egyesült Államok egy időre magához ragadta a globális dominanciát.”

Most azonban az „amerikai egypólusú magány” időszaka már múlóban. Köszönhetően valószínűleg nemcsak Oroszországnak, hanem mindenekelőtt Kínának és az ázsiai térségeknek. Nem így van?

„A birodalmi világgazdasági rendszerre jellemző hierarchikus vertikális struktúrák túl merevnek bizonyultak ahhoz, hogy szabad utat engedjenek a folyamatos innovációs folyamatoknak, és így elvesztették a világgazdaság növekedését biztosító viszonylagos hatékonyságukat. Ezért a periférián egy új gazdasági világrend alakult ki, amely rugalmas irányítási modellekre, a termelés hálózati szervezésére épül, ahol az államnak az a szerepe, hogy integrálja a különböző társadalmi csoportok érdekeit egyetlen cél – a közjólét növelése érdekében. Az ilyen integrált gazdaság leglátványosabb példája ma Kína, amely több mint 30 éve háromszor gyorsabban növekszik, mint az amerikai gazdaság. Jelenleg Kína már meghaladja az Egyesült Államokat a termelés, a csúcstechnológiai termékek exportja és a növekedési ütem tekintetében.

usakina
Az Egyesült Államok és Kína gazdasági kiboocsátása 2018-ban

Az új gazdasági világrend modelljének másik példája, amelyet integrálisnak neveztünk (ami annak köszönhető, hogy az állam egyesíti az érdekeikben eltérő társadalmi csoportokat): India. Ott más a politikai rendszer, de ott is a közérdek elsőbbsége érvényesül a magánérdekkel szemben, és az állam a szegénység visszaszorítása érdekében a növekedési ráták maximalizálására törekszik.

„Ebben az értelemben az új gazdasági világrend ideológiai szempontból szocialista. „

Ugyanakkor a verseny piaci mechanizmusait alkalmazza, ami lehetővé teszi, hogy a technológiai forradalom számára a lehető legnagyobb erőforrás-koncentrációt biztosítsa az új fejlett technológiai rendre épülő gazdasági ugrások előfeltételeként.

Ha megnézzük a növekedési ütemet 1995 óta, a kínai gazdaság 10-szeresére nőtt, míg az amerikai gazdaság csak 15 százalékkal. Így már mindenki számára nyilvánvaló, hogy a globális gazdasági fejlődés üteme jelenleg Ázsia felé tolódik: Kína, India és az indokínai országok már most több terméket állítanak elő, mint az Egyesült Államok és az Európai Unió.

eurazsia
Az eurázsiai erőtér

Ha ehhez hozzávesszük Japánt vagy Koreát, ahol az irányítási rendszert hasonló elvek szerint a társadalom és a közjólét javításának célja köré integrálja.

„Elmondhatjuk, hogy ma már ez az új gazdasági rend uralja a világot, és a világgazdaság reprodukciós központja Délkelet-Ázsiába került.”

Az amerikai uralkodó elit ezzel természetesen nem érthet egyet.”

És nem tudja elviselni…

„Igen. Ők is, mint egykor a Brit Birodalom, arra törekszenek, hogy fenntartsák hegemóniájukat a világban.

„A ma zajló események annak a megnyilvánulásai, hogy az Egyesült Államok pénzügyi és hatalmi oligarchikus elitje hogyan próbálja világuralmi pozícióját fenntartani. „

Elmondható, hogy az elmúlt 15 évben globális hibrid háborút vívott, és igyekezett az ellenőrzésén kívül eső országokat káoszba kergetni, illetve visszaszorítani a Kínai Népköztársaság (KNK) fejlődését. De a már elavult irányítási rendszer miatt ezt nem tudta megtenni. A 2008-as pénzügyi válság egy ilyen átmeneti pillanat volt, amikor a kifutó technológiai rend életciklusa ténylegesen véget ért, és megkezdődött a tőke tömeges átcsoportosításának folyamata egy új technológiai rend felé, amelynek magja a nanobiotechnológia  és az információs kommunikációs technológiák komplexuma. Minden ország elkezdte pumpálni a pénzt a gazdaságába. A legegyszerűbb dolog, amit egy modern állam tehet, hogy minden vállalkozásnak hozzáférést biztosít olcsó, hosszú távú hitelezéshez, hogy új technológiákat alkalmazhassanak. De a Amerikában és Európában az ilyen pénzeket főleg pénzügyi buborékokra költötték és a költségvetési hiányt duzzasztották fel, addig Kínában ez a hatalmas pénzkibocsátás teljes mértékben a termelés növekedésére és az új technológiák fejlesztésére irányult. Nem voltak pénzügyi buborékok, miközben a

„A kínai gazdaság ultramagas monetizációja nem vezetett inflációhoz, a pénzmennyiség növekedését az áruk termelésének növekedése, az új fejlett technológiák bevezetése és a közjólét növekedése kísérte.”

A gazdasági verseny mára eljutott oda, hogy az Egyesült Államok elvesztette vezető szerepét. Ha emlékeznek, Donald Trump kereskedelmi háborúval próbálta megfékezni Kína fejlődését, de ebből nem lett semmi.”

Vajon Trump, aki hozzászokott a kockázatvállaláshoz és a mindent bele hozzáálláshoz, nem lett volna eléggé elszánt?

„Még Trump sem tudta elérni a célját, mert Kínában hatékonyabb irányítási rendszer működik, ami lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló termelési erőforrásokat a lehető leghatékonyabban koncentrálják. Ugyanakkor a hatékony pénzgazdálkodás a pénzmennyiséget a gazdaság reálszektorának bővített újratermelésének a keretei között tartja, a fejlesztési beruházások finanszírozására összpontosítva. Kína elérte a legmagasabb megtakarítási rátát az összes ország közül: a GDP mintegy 45 százalékát fektetik be, szemben az Egyesült Államok vagy Oroszország 20 százalékával. Ez biztosítja tulajdonképpen a kínai gazdaság rendkívül magas növekedési ütemét.”

„Általánosságban elmondható, hogy az Egyesült Államok eleve vereségre volt ítélve ebben a kereskedelmi háborúban, mivel a Középső Birodalom hatékonyabban tud termékeket előállítani és olcsóbban tudja finanszírozni a fejlesztéseket.”

Kínában a teljes bankrendszer állami tulajdonban van, egyetlen fejlesztési intézményként működik, a pénzforgalmat a termelés bővítésére és új technológiák fejlesztésére irányítja. Az Egyesült Államokban a pénzkínálatot a költségvetési hiány finanszírozására használják és a pénzügyi buborékokba csoportosítják át. Ennek eredményeként az amerikai pénzügyi és gazdasági rendszer hatékonysága 20 százalék – ott csak minden ötödik dollár jut el a reálszektorba, míg Kínában közel 90 százalék (vagyis a KNK központi bankja által létrehozott jüanok szinte mindegyike) a bővülő termelés kontúrjait táplálja és biztosítja az ultra magas gazdasági növekedést.

usa kína
USA vs Kína

Trump kísérletei, hogy kereskedelmi háborús módszerekkel korlátozza Kína fejlődését, kudarcot vallottak. Ugyanakkor magára az Egyesült Államokra is bumerángként csaptak vissza.

Ezután az amerikaiak biológiai háborús frontot nyitottak, a koronavírust rászabadították Kínára, remélve, hogy a kínai vezetés nem fog megbirkózni ezzel a járvánnyal. Ki is alakult a káosz Kínában. A járvány azonban viszonylag alacsony hatékonyságúnak bizonyult és visszacsapott, az Egyesült Államokban is káoszt okozott. A kínai irányítási rendszer itt is sokkal hatékonyabbnak bizonyult. Kínában a halálozási arány lényegesen alacsonyabb volt, és sokkal gyorsabban megbirkóztak a járvánnyal. Már 2020-ban elérték a 2 százalékos gazdasági növekedést is, míg az Egyesült Államokban a GDP 10 százalékkal esett vissza (az elemzők a II. világháború óta a legnagyobb visszaesést jegyezték fel – a szerk.). Most a kínaiak visszanyerték az évi 7 százalék körüli növekedési ütemet, és nem kétséges, hogy Kína továbbra is magabiztosan fejlődik, bővíti a termelés új technológiai módját.”

„A Kína elleni kereskedelmi háborúval párhuzamosan az amerikai különleges szolgálatok háborút készítettek elő Oroszország ellen, mivel az angolszász geopolitikai hagyományok szerint Oroszország a fő akadálya annak, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia hatalmi és pénzügyi elitje világuralomra tegyen szert.”

krim
Krím-félsziget

Az Orosz Föderáció elleni háború közvetlenül a Krím annektálása után bontakozott ki, azzal összefüggésben, hogy az amerikai különleges szolgálatok puccsot szerveztek Ukrajnában. Azt lehet mondani, hogy becsapták Oroszországot, hogy beleegyezzen Ukrajna amerikai megszállásába, és azt ideiglenes jelenségnek tekintették. Az amerikaiak azonban gyökeret vertek a téren, nemcsak egy erődítményt hoztak létre, hanem nácikat vettek a szárnyaik alá és náci fegyveres erőket képeztek ki, lehetőséget adtak a náciknak a katonai képzésre még amerikai akadémiákon is, hogy „felvillanyozzák” velük Ukrajna teljes fegyveres erejét.

„Nyolc éven keresztül folyt Ukrajna fegyveres erőinek a felkészítése az egyetlen ellenség – Oroszország – elleni harcra. Miközben a tömegmédia – amely Ukrajnában is teljesen az amerikaiak ellenőrzése alatt áll – beoltotta a köztudatba az ellenségképet.”

Ezenkívül az Egyesült Államok az Orosz Föderáció elleni hibrid háború valuta- és pénzügyi frontját is kiaknázta. Már 2014-ben bevezették az első pénzügyi szankciókat, és kivonták a nyugati hitelek jelentős részét az orosz gazdaságból. Most a következő fázist látjuk, amikor ténylegesen leválasztották Oroszországot a globális monetáris és pénzügyi rendszerről, ahol ők dominálnak. Mindezt már 10 évvel ezelőtt megjósoltam, a világgazdasági minták változásának elmélete és az USA uralkodó elitjének sajátos, világuralomra összpontosító logikája alapján. Az angolszász geopolitika hagyományosan az Orosz Birodalom és utódai, a Szovjetunió és az Orosz Föderáció ellen irányul, mivel a Brit Birodalom idejétől kezdve Oroszországot az angolszászok fő ellenfelének tekintették.

„Az összes úgynevezett geopolitikai tudományos értekezés, ami Londonban készült, valójában arra az egyetlen témára volt leegyszerűsítve, hogy hogyan lehet Oroszországot, mint Eurázsia domináns erejét elpusztítani. Olyan spekulatív konstrukciókra gondolok, mint „a tenger országai a szárazföld országai ellen” és így tovább.”

Miért zavarja Oroszország ennyire a „tenger országait”? Hiszen még földrajzilag sem voltunk határosak soha az Egyesült Királysággal…

„Erre vonatkozóan kitaláltak egy képletet: aki Eurázsiát irányítja, az irányítja az egész világot. Valójában a világ ezen már régen túllépett. Zbigniew Brzezinski híres tétele szerint ahhoz, hogy Oroszországot mint szuperhatalmat legyőzzük, el kell szakítani tőle Ukrajnát. Ez a politikai dogma, amely, úgy tűnik, már régen a poros történelemkönyvek része, még mindig tartja magát az amerikai politikai elit fejében. Azt kell mondanom, hogy a Harvardon és a Yale Egyetemen még mindig vannak 19. századi geopolitikai kurzusok, amelyek a jövő amerikai politikusainak gondolkodását faragják Oroszország ellen.”

Zbigniew Brzezinski

„Tehát ők valójában még ezt a régi és megrögzött oroszgyűlölő vonulatot lovagolják meg, azt, amely mindig is jellemző volt az angolszász geopolitikára. És mivel Oroszországot a világuralmuk legfőbb ellenfelének tekintik, ezért Ukrajnát előőrsként, vagy inkább eszközként használták fel Oroszország aláásására, meggyengítésére, és a jövőben – Brzezinski javaslatának megfelelően -szuverén államként való megsemmisítésére.”

Ami tehát ma történik, az könnyen megjósolható volt, a gazdasági fejlődés hosszú távú mintáinak kombinációja alapján, amely valójában hibrid háborúra ítélte a világot az angolszász politikai elit megrögzött ruszofóbiája alapján.

„Miután a Kína gyengülésére nem került sor egy frontális kereskedelmi háborúval, az amerikaiak katonai és politikai hatalmuk fő csapását a globális geopolitika és gazdaság gyenge láncszemének tekintett Oroszországra irányították át.”

Ráadásul az angolszászok az Oroszország feletti dominancia megalapozására törekszenek, hogy megvalósíthassák örökös ruszofób rögeszméiket hazánk elpusztítására, és egyúttal meggyengítsék Kínát, mert az Orosz Föderáció és kínai stratégiai szövetsége túl kemény ellenfél az Egyesült Államok számára. Sem a gazdasági, sem a katonai erejük nincs meg, hogy együttesen, pusztítsanak el bennünket, sem ahhoz, hogy külön-külön, ezért az USA kezdetben arra törekedett, hogy Kínával szembeállítson bennünket. Nem jártak sikerrel.

A mi, mondhatnám, önelégültségünket, kihasználva átvették viszont az irányítást Ukrajna felett, és az egykor testvéri köztársaságot ma fegyverként használják Oroszország elpusztítására, majd – ismétlem – az erőforrásaink feletti ellenőrzés megszerzésére, hogy megerősítsék a pozíciójukat és gyengítsék Kína pozícióját. Általánosságban mindez annyira nyilvánvaló, mint a kétszer kettő egyenlő néggyel.”

Valószínűleg nyilvánvaló, de nem mindenki számára. Az orosz elitben sok ellenzője van a Kínával való szövetségnek. Legalábbis az ukrajnai különleges művelet előtt úgy tűnt ezeknek az embereknek, hogy az amerikai és a nyugati kultúra világosabb és közelebb áll hozzánk, mint a kínai hieroglifikus bölcsesség, és hogy „nyugati partnereinkkel” mindig megtaláljuk a közös nyelvet.

„2015-ben írtam „Az utolsó világháború. Az Egyesült Államok kezdi és veszíti el”, című könyvem, melyben a beszélgetésünk elején említett dolgokat mind átgondoltam és meg is indokoltam.

„Az Egyesült Államok globális hibrid háborút indított – a narancsos forradalmakkal kezdve – a világ azon régióinak megzavarására, amelyeket nem ő irányított, hogy megerősítse a saját pozícióját és gyengítse geopolitikai versenytársainak helyzetét.”

narancs forradalom
Narancsos forradalom – Kijev, 2014

Putyin elnök híres müncheni beszéde után (2007. február – szerk.) rájöttek, hogy elvesztették az irányítást Jelcin Oroszországa felett, és komolyan elkezdtek aggódni. 2008-ban kitört a pénzügyi válság és világossá vált, hogy megkezdődött az átmenet egy új technológiai rendre, ugyanakkor a régi világgazdasági rend és irányítási rendszer már nem biztosította a progresszív gazdasági fejlődést. Kína tehát átvette a vezetést.

„Ekkor kezdett kibontakozni a világháború logikája, csak nem a 100 évvel ezelőtti formákban, hanem három feltételes fronton”

– monetáris és pénzügyi (ahol az Egyesült Államok még mindig uralja a világot), kereskedelmi és gazdasági (ahol már elvesztették az elsőbbséget Kínával szemben), valamint információs és kognitív (ahol az amerikaiak szintén fölényes technológiákkal rendelkeznek). Mindhárom frontot arra használják, hogy megpróbálják megtartani a kezdeményezést és fenntartani vállalataik hegemóniáját.

És végül a negyedik front – a biológiai front, amely az amerikai-kínai laboratóriumból származó koronavírus megjelenésével nyílt meg Wuhanban. Ma már látjuk, hogy Ukrajnában biológiai laboratóriumok egész hálózata létezett. Az Egyesült Államok tehát már régóta készülődött arra, hogy biológiai frontot is nyisson a világháborúhoz.

Biológiai laborok és nukleáris létesítmények Ukrajna területén

Az ötödik és legnyilvánvalóbb hadszintér valójában a katonai műveletek frontja – az utolsó eszköz arra, hogy az általuk ellenőrzött államokat hallgatólagos engedelmességre kényszerítsék. Ma ezen a fronton is egyre rosszabb a helyzet. Más szóval, a globális hibrid háború mind az öt frontján aktív hadműveletek folynak, és megjósolható az eredmény.

„Az amerikaiak nem fognak tudni győzni, ahogyan annak idején a briteknek sem sikerült. „

Emlékezzünk vissza: Nagy-Britannia formálisan megnyerte a második világháborút, viszont politikailag és gazdaságilag veszített. A britek elvesztették teljes birodalmukat, területük több mint 90 és lakosságuk 95 százalékát. Két évvel a második világháború után, amiből győztesen kerülte ki, birodalmuk kártyavárként omlott össze, mert a másik két győztesnek – a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak – nem volt szüksége erre a birodalomra, és anakronizmusnak tekintették.

„Hasonlóképpen a világnak nincs szüksége az amerikai multinacionális vállalatokra, az amerikai dollárra, az amerikai valutára, a pénzügyi technológiákra és pénzügyi piramisokra. Mindezek hamarosan a múlté lesznek. Délkelet-Ázsia a globális gazdasági fejlődés egyértelmű motorjává válik, és egy új világgazdasági rend alakul ki a szemünk előtt.”

Remarque-ot idézve azt mondhatjuk, hogy a nyugati fronton végre változások következtek be. De milyen jeleit látja ennek a hatalmas globális rendszernek a közelgő bukásának?

„Miután az amerikaiak először a venezuelai devizatartalékokat foglalták le és átadták az ellenzéknek, majd az afgán devizatartalékokat, azelőtt az irániakat, és most az oroszokat, teljesen egyértelművé vált, hogy a dollár megszűnt világvaluta lenni. Az amerikaiak után az európaiak is elkövették ezt a butaságot – az euró és a font megszűnt világvaluta lenni. A régi monetáris és pénzügyi rendszer tehát az utolsó napjait éli. Miután az ázsiai országokból visszaküldik Amerikába az amerikai dollárokat, amelyekre senkinek sincs szüksége,

„Elkerülhetetlen a dolláron és eurón alapuló globális monetáris és pénzügyi rendszer összeomlása. A vezető országok átállnak a nemzeti valutákra, és az euró és a dollár már nem jelent devizatartalékot.”

Folytatása következik…

globaliskihivasok – Pesti Hírek

Ez is érdekelhet

10+1 kérdés az „új világrendről” (Pesti Hírnök vélemény)

Jónás Levente

Soha többé! (Pesti Hírnök vélemény – ÚJRATÖLTVE)

Jónás Levente

BEST OF 2023! – United Fakes of America III.: America FAKES You! (Pesti Hírnök vélemény)

Jónás Levente

Ez a weboldal cookie-kat használ az élmény javítása érdekében. Feltételezzük, hogy ez rendben van, de ha szeretné, leiratkozhat. Elfogadom Bővebben