Ukrajnában tavaly július 1-jén lépett életbe az új földtörvény, mellyel megszűnt az adásvételt tiltó moratórium. A reformot a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap (IMF) kérte, cserébe egy újabb hitelcsomagért. Az ukrán termőföldek majdnem harmada azóta amerikai kézbe került. Korábban Kína is vásárolt már az ukrán csernozjomból – írta a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Ukrajna teljes területének 55 százaléka szántóföld. Nem is akármilyen: a zsíros, gazdag termőrétegű földek óriási mezőgazdasági értéket képviselnek.
Sokáig azonban csak bérelni lehetett ezeket. Az ukrán kormány még 2001-ben fogadta el a földek adásvételére vonatkozó moratóriumot, amit utána még tízszer meghosszabbított. Azok a gazdák, akiknek csak aprócska földjük volt, amelynek művelése nem volt jövedelmező, inkább bérbe adták a területet. A kisbirtokok így nagy mezőgazdasági vállalatok befolyása alá kerültek, amelyek aprópénzért cserébe használták az értékes feketeföldet.
Változást 2021. július 1-je hozott, amikor a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyomására feloldották a korábbi moratóriumot, és így újra lehetőség nyílt a földek adásvételére. A Zelenszkij-kormány földprivatizációba kezdett, és lehetővé tette a termőföldek vásárlását Ukrajnán kívüli gazdasági szereplőknek is.
Az árak gyorsan megugrottak, a korábbi 2500 dollárról tízezerre emelkedtek hektáronként, ami még mindig igen kedvező, ha figyelembe vesszük a földek kiváló minőségét.
A reform óta eltelt egy évben három amerikai tőkéjű nemzetközi konzorcium vált a legnagyobb felvásárlóvá Ukrajnában. Az Australian National Review azt írja,
ez a három multi összesen 17 millió hektárnyi termőföldet vásárolt fel, ami a művelhető területek 28 százalékát, vagyis majdnem egyharmadát jelenti. A három óriásvállalat a Cargill, a DuPont és a Monsanto.
A portál cikke úgy fogalmaz, „a marionettbábuként működő ukrán kormány lehetővé tette három amerikai vállalatnak, hogy több termőföldet vásároljon meg, mint amennyi egész Olaszországban található”. Azt is kijelentik, hogy az ukrán föld többé már nem az ukránoké. Pedig korábban maga Volodimir Zelenszkij elnök nevezte rémtörténeteknek a kínaiak, arabok vagy „az ufók” korlátlan földszerzését. Nem az Egyesült Államok az első, amelynek vállalatai szemet vetettek az ukrán termőföldre.
A The Wall Street Journal korábbi cikke szerint Kína már 2013-ban fél évszázadra szóló bérleti szerződést kötött a legjobb ukrajnai termőföld kilenc százalékára, ami az ország teljes területének öt százalékát jelenti.
Hogy milyen jó üzlet a termőföld vásárlása, azt már korábban Soros György is megállapította.
„Meggyőződésem, hogy korunkban az egyik legjobb befektetés a szántóföld”
– nyilatkozta a magyar származású amerikai üzletember, aki maga is nagy területeket vásárolt korábban, és sok spekuláns követte a példáját.
Az ukrán termőföldek szerepe egyébként globális élelmezési szempontból is kulcsfontosságú, Ukrajna ugyanis az egyik legfontosabb agrárexportőr: a globális kukoricamennyiség tizenhat, a búza tizenkét százaléka innen származik.
agrotrend – Pesti Hírek