Forró drót kiemelt mások, magyarok

Csángók – nemzet, vallás, nyelv a magyarság peremvidékén

A csángók vallásának azonban, ha ez egyáltalán lehetséges, ennél még nagyobb a szerepe: erre épül a csángók többségének identitása, egyszerűen azért, mert ez az egyetlen olyan megkérdőjelezhetetlen érték, amellyel fenntartások nélkül tudnak azonosulni.

Magával a csángó névvel többségük nem szívesen nevezte meg magát, érthetően: ezt a népnevet eredetileg csak a nem székely eredetű, korábban Moldvába telepedett csoportokra mondták, és akkor is leértékelést jelentett. Székelyföldön a csángókat hagyományosan lenézték – az 1990-es években sem volt ez másként –, és a székely csángó falvak népessége egészen a közelmúltig tiltakozott is az ellen, hogy ők csángók volnának. Mára elfogadták, ez tükröződik a csángó szervezetek nevében, de a népnévhez szélesebb körben továbbra is kellemetlen érzések, önleértékelés és szégyen tapad.

Nem kis részben azért, mert a csángók saját nyelvváltozatukat korcsnak, semagyar-seromán „madárnyelvnek” tartják – ezt hallották a román hivatalosságoktól, az iskolában, és mi tagadás, ezt hallották a székelyektől is. Erről a saját nyelvváltozatról pedig azt tartják, hogy csángós beszéd. Így aztán nem meglepő, hogy sok csángó gyerek tinédzserkorában hall először arról, hogy ő voltaképpen csángó.

A 19. században kialakult magyar nemzeti identitást a csángók természetesen nem érezhetik magukénak, ugyanúgy kimaradtak a reformkori értelemben vett nemzetté válásból, mint a nyelvújításból, így aztán fölösleges is számon kérni rajtuk – bár székelyföldi és magyarországi tanulmányaik alatt nem ritkán történt ilyesmi.

Ha a modern nemzeti identitások közül bármelyikkel kapcsolatba kerültek, az értelemszerűen a román, de a hagyományos csángó közösségi önazonosság alapja nem ez, hanem részben a faluközösséghez, újabban már falvakat is magába foglaló régióhoz tartozás, részben az őket más moldvai katolikusokkal – már román és még nem román nyelvűekkel – összekötő közös vallás.

Ezért aztán, amikor a csángókat a közelmúltig arról kérdezték, milyen nemzetiségűnek tartják magukat, sokan válaszolták, hogy katólik. Érthetően: a Moldvában élő román népességtől a csángók életmódjukat és sokan már nyelvüket tekintve sem térnek el, vallásukban viszont igen – a csángók katolikusok, a románok ortodoxok.

(Sándor Klára: Határtalan nyelv)

fb – Pesti Hírek

Ez is érdekelhet

Vereckétől Trianonig: kinek az igazsága? (történeti elemzés)

Jónás Levente

Megtrianonozott magyarságunk (Pesti Hírnök vélemény)

Jónás Levente

„A jövevényeket pedig gyámolítsad…” (Pesti Hírnök elemző vélemény)

Jónás Levente

Ez a weboldal cookie-kat használ az élmény javítása érdekében. Feltételezzük, hogy ez rendben van, de ha szeretné, leiratkozhat. Elfogadom Bővebben