Forró drót hajrá, ember! kiemelt

Egy új kutatás szerint meglepően sok közös tulajdonsága lehet a nem rokon hasonmásoknak

Egy 32 hasonmáspáron végzett felmérésből ugyanis kiderült, hogy bár a párok epigenetikájában és orális mikrobiomjában nem sok közös van, az átlagnál nagyobb valószínűséggel rendelkeznek hasonló iskolai végzettséggel, sőt magasságuk, testtömegük és dohányzási szokásaik is sok esetben közel azonosak lehetnek.

Manel Esteller genetikus és kollégái 2005-ben publikáltak egy kutatást, amelyből kiderült, hogy

az egypetéjű ikrek nem is olyan egyformák, mint amilyennek első pillantásra tűnnek. Bár genetikai alapmintáik egyeztek, észrevehető eltérés volt epigenetikájukban:

a génjeinkben bekövetkező változások mérhetően különböztek a környezeti vagy viselkedési tényezők hatására.

A Cell Reports című szaklapban megjelent új kutatásban

a genetikus és csapata ezúttal az érem másik oldalát vizsgálta. Olyan embereket kerestek, akik megszólalásig hasonlítanak egymásra, még sincs köztük rokoni kapcsolat.

Ehhez François Brunelle kanadai fotós munkáját vették alapul, aki hosszú évek óta dokumentálja a hasonmásokat világszerte. Segítségével

sikerült felvenniük a kapcsolatot 32 hasonmáspárral, akik időt áldoztak, és még nyálmintát is felajánlottak, hogy a kutatók bepillantást nyerhessenek a DNS-ükbe, valamint a szájukban élő mikrobák közösségébe.

Annak érdekében, hogy megtalálják a leginkább hasonló személyeket, Esteller csapata három különböző arcfelismerő algoritmuson futtatta le az érintettek fotóit. Az eredeti 32-ből 16 párt mindhárom program teljesen egyezőnek ítélt, ezért a kutatók tanulmányuk nagy részét rájuk összpontosították. A 16 pár közül kilenc rendkívüli módon hasonlított genetikai szempontból, azonban epigenetikájukban és orális mikrobiomjukban kevés közös volt. Ennek ellenére rengeteg hasonlóságot találtak.

A genetikai hasonlóság nem állt meg az arcnál. A megjelenésre eltérő párokhoz képest a hasonmások például nagyobb valószínűséggel rendelkeztek hasonló iskolai végzettséggel, magassággal, testtömeggel, sőt, még a dohányzási szokásaik is hasonlóak voltak

— mondta Esteller, hozzátéve, hogy a kutatás során ügyeltek arra, hogy a hasonmások ne legyenek tudtukon kívül rokonok. Éppen ezért úgy gondolják, a párok között bizonyos genetikai hasonlóságok kialakulása véletlenszerűen történt.

A genetikus szerint olyan sok ember él már a bolygón, hogy a rendszer ismétli önmagát, a genom kombinációi ugyanis nem végtelenek.

A kutató szerint

ez a felfedezés eldöntheti az évezredes vitát, hogy a gének vagy a neveltetés nyom-e többet a latban az egyes személyiségek kialakulásakor. Esteller úgy fogalmazott, a genetikánk vezető szerepet játszik az arcunk és más aspektusaink alakításában, azonban a gének nem mindenek felett állnak, a nevelés ugyanis képes áthangolni a genomot.

Hangsúlyozta: kutatásuknak más messzemenő következményei is lehetnek. Ha igaz, hogy génjeink ennyire befolyásolják az arc megjelenését, akkor a csapat szerint egy nap akár egy ismeretlen bűnöző arcát is pontosan rekonstruálni lehetne a tetthelyen hagyott DNS-minták segítségével. Egészségügyi szempontból az is elképzelhető, hogy egy személy arca alapján genetikáját is megismerhetik, beleértve az olyan betegségek, mint a cukorbetegség vagy a demencia jelenlétét.

24 – Pesti Hírek

Ez is érdekelhet

Magyar hallgató a világ legrangosabb egyetemközi versenyének abszolút győztese

Jónás Levente

Tudomány vs. vallás és miszticizmus

Jónás Levente

1935-ben Tesla döbbenetes dolgokat jósolt meg

Jónás Levente

Ez a weboldal cookie-kat használ az élmény javítása érdekében. Feltételezzük, hogy ez rendben van, de ha szeretné, leiratkozhat. Elfogadom Bővebben