A Római Birodalom hanyatlása néhány meglepő párhuzamot mutat a mai helyzettel: a monetáris leértékelés a Krisztus utáni második századtól viszonylag szoros egymásutánban követte a járványt – írja a Welt honlapján Daniel Eckert pénzügy szerkesztő.
Néhány párhuzam vonható a késő Róma és a mai között, olyan párhuzamok, amelyek első pillantásra szinte ijesztőnek tűnnek.
Németország történetében az 1923-as hiperinfláció nagy sokk volt, amely nagymértékben aláásta az állam és a kormány hitelességét – írja Eckert.
Eckert az euró pozícióját megrendítő euróövezeti inflációt a Római Birodalom leértékelődésének időszakával hasonlítja össze, ahol a dénár több mint két évszázadon át stabil fizetőeszköz volt, de a 2. században, a pestisjárvány után minden megváltozott.
Eckert a pestisjárványt is a válságot kiváltó tényezőnek nevezi. Miután az emberek tömegesen meghaltak a betegségben, a Római Birodalom gazdasági szerkezete megrendült. Ez arra kényszerítette a hatóságokat, hogy jobban ellenőrizzék a piacot, és ezzel súlyosbítsák a válságos pillanatokat.
A modern Európában a világjárvány és a szankciók korlátozása nagyjából hasonló folyamatokat idéz elő.
A kétezer évvel ezelőtti Római Birodalomhoz hasonlóan a mi jólétünk is nagyrészt az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának köszönhető, miközben az ellátási zavarok és egyéb problémák lassítják a dolgokat – jegyzi meg a szerző.
Eckert megjegyezte, hogy Németország, mint exportáló ország, jobban függ a biztonságos kereskedelmi útvonalaktól, mint bármely más ország. Az elmúlt évek válságai pedig erősebben sújtották őt, mint az euróövezeti társait.
Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy Róma bukásához a külső határain jelentkező nyomás, a terjeszkedés leállása, illetve vezetői erkölcstelensége is nagyban hozzájárult.
Talán ma nem így van?
itthonrolhaza – Pesti Hírek