Imperium Globalorum kiemelt

Három forgatókönyv Kína szemszögéből

Peking úgy pozicionálja magát, hogy az ukrajnai háború végén növelje globális hatalmát. Hszi Csin-ping kínai elnök számára azonban most az a kérdés, hogy melyik forgatókönyv a legvalószínűbb, milyen szerepet játszhat Kína, és mit jelentenek majd az egyes kimenetelű események Kínára nézve. A háború elhúzódásával a kínai–orosz szövetség ereje olyan próbának lesz kitéve, mint még soha korábban. Akár nyer Oroszország, akár veszít, vagy a háború megoldatlan marad, ami egy befagyasztott konfliktust eredményez, mindez dilemmát jelent Kína számára.

A háború kimenetelére több forgatókönyv is van:

  1. Ukrajna győzelme
    Oroszország ukrajnai veresége erőteljes jelzést küldene, amely megerősítené a Nyugat ellenálló képességét. Egy ilyen fejlemény kifejezetten aláásná a Kínai Kommunista Párton belül osztott egyik kulcsfontosságú narratívát, miszerint a Nyugat hanyatlóban van, és riválisai, különösen Kína, felemelkedőben vannak.

A Nyugat által támogatott Ukrajna győzelme különösen kellemetlen helyzetbe hozná a kínai elnököt, megkérdőjelezve kedvenc mondásait a „keleti szél uralkodik” és az „évszázad óta nem látott változások” témájában.

A háborúk azonban általában rendezetlenül végződnek. Ha Oroszország vereséget szenvedne, sok múlna a vereség jellegén. Ha a vereség nemcsak Vlagyimir Putyin orosz elnök, hanem belső köre távozását is maga után vonná, akkor egy új orosz kormány vélhetően leépítené Kínával a kapcsolatokat, és előtérbe helyezné a kapcsolatokat a Nyugattal, ami csapás lenne Peking számára.

De azzal is lehet érvelni, hogy egy meggyengült vagy legyőzött Oroszország lehetőséget jelenthet Kína számára. Például aktívabb szerepet vállalhatna Közép-Ázsiában, vagy arra kényszeríthetné Moszkvát, hogy a gazdasági és pénzügyi ágazatokban elfogadja Kínától a további függőséget.

  1. Oroszország győzelme
    Oroszország Ukrajna feletti győzelme megerősítené Kínát, és ennek következtében Peking kísértésbe eshet, hogy sokkal erőteljesebb és kockázatosabb eszközökkel lépjen fel a szomszédos országokban.

Ilyen körülmények között Tajvan valószínűleg masszív nyomással szembesülne a kínai fegyveres erők részéről, ami arra kényszerítené a Tajvan támogatására ígéretet tevő Egyesült Államokat, hogy döntsön arról, hogy katonailag beavatkozik-e a konfliktusba.

Ráadásul Kína pozíciója Európával szemben sokkal erősebb lenne, ami lehetővé tenné Peking számára, hogy sikeresen lebeszélje az európai államokat arról, hogy az Egyesült Államok mellé álljanak mind globálisan, mind Kelet-Ázsiában.

  1. Patthelyzet
    Egyelőre úgy tűnik, hogy a háború egy ideig patthelyzetben folytatódik. Bizonyos szempontból ez Kínának is megfelelhet, mivel továbbra is részesülhet az olcsó orosz nyersanyagokból.

A 2014 óta egyre növekvő orosz függőség Kínától még nagyobb lesz, így Oroszország tartósan Kínától függ majd a nyersanyagok tekintetében. Az 1990-es években ez mindig is az orosz döntéshozók rémálma volt. De ebben a forgatókönyvben ez valósággá válhat.

Továbbá a befagyasztott konfliktus forgatókönyve lehetőség lenne Pekingnek, hogy folytassa az állítólagos semlegesség politikáját, miközben béketeremtő szerepét népszerűsíti, anélkül, hogy nehéz döntéseket kellene hoznia.

Kína már megkísérelte magát béketeremtőként pozicionálni.

A februárban bejelentett „béketerve” kevésbé volt terv, mint inkább a meglévő álláspontok megerősítése. A 12. pont azonban arról szólt, hogy segítséget nyújt a konfliktus utáni újjáépítéshez, ami emlékeztet arra, hogy 2019-ben Kína volt Ukrajna első számú kereskedelmi partnere.

Annak ellenére, hogy Kína szilárd partnerséget ápol Oroszországgal, megpróbálja magát a béke szorgalmazójaként pozicionálni abban az esetben is, ha Oroszország veszít, hogy elsőrangú pozícióba kerüljön Ukrajna gazdasági újjáépítésekor. Legalábbis erre utal Hszi nemrégiben folytatott telefonbeszélgetése Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Bár a béketerv nem tartalmazott részleteket, szimbolizálja Kína egyre aktívabb fellépését a globális ügyekben.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai közül Kína nagymértékben hozzájárul az ENSZ békefenntartásához, mind a csapatok, mind a pénzügyi hozzájárulások tekintetében, ezt bizonyítja Kína afrikai és közel-keleti szerepvállalása.

Mindez Hszi globális biztonsági kezdeményezésének részét képezi, amely Kína diplomáciájának hatókörét igyekszik kiszélesíteni, fenntartva a multilateralizmust és az ENSZ szerepét, miközben szembeszáll a Washington köré épülő liberális nemzetközi rendre vonatkozó nyugati elképzelésekkel.

Hszi előtt az a kihívás áll, hogy miként lehet összhangba hozni az Oroszország által értelmezett globális rend kínai támogatását a területi integritás és a szuverenitás kínai elveivel. Stratégiai szempontból Kína Oroszországnak nyújtott kézzelfogható támogatása közelebb hozhatja egymáshoz az Egyesült Államokat és az európai nemzeteket, és erősítheti a transzatlanti egységet, amit Peking az elmúlt két évtizedben igyekezett elkerülni.

Azonban rövid távon Peking kihasználhatja a szankciókkal sújtott Oroszországot azáltal, hogy hasznot húz az olcsó orosz nyersanyagokból. Ugyanis az már most is látható, hogy a kínai vállalatok megragadták az orosz piacon kínálkozó lehetőségeket. A háború elhúzódása azonban a globális ellátási láncok megszakadását jelenti, beleértve az Oroszországból érkező gabona- és műtrágyaszállításokat, amelyekre Kína nagymértékben támaszkodik.

Kína egyre közelebb van katonailag Amerikához, és az idő is neki dolgozik Kína haditengerészete 2020 körül megelőzte az Egyesült Államokét, már ami a méreteket illeti. Másik kihívás, hogy a háború hatása Kína kelet-ázsiai politikájára továbbra sem egyértelmű. Az azonban biztos, hogy Oroszország inváziója elvonta az amerikai erőforrásokat az ázsiai és csendes-óceáni térségből.

És Peking Tajvanra irányuló fenyegetése az ukrajnai fejlemények fényében még élesebbé vált. Az Egyesült Államok erre ázsiai szövetségi hálózatának mozgósításával és az olyan nemzetekből álló biztonsági együttműködési csoportok, mint a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd, azaz a Quad (Ausztrália, India, Japán és az USA) vagy az AUKUS (Ausztrália, az Egyesült Királyság és az USA) jelentőségének felgyorsításával reagált. Ráadásul a tajvani kormány is fokozta erőfeszítéseit a sziget védelmének megerősítésére.

Miközben Peking hivatalosan tagadja, hogy katonai felszereléseket bocsátana Oroszország rendelkezésére, ukrán közlések szerint egyre több kínai származású lőszert és felszerelést találnak a fronton. Kína az oroszokhoz hasonlóan Oroszország ukrajnai invázióját is proxyháborúnak – a Nyugat (és konkrétan az USA hatalma) elleni háborúnak – tekinti. Oroszország győzelme vagy veresége ebben a háborúban nem egyszerűen Oroszország számára kérdés, hanem a liberális nemzetközi rend győzelmét vagy vereségét jelentheti.

A lényeg Peking számára azonban az, hogy elkerülje Oroszország teljes kudarcát Ukrajnában.

És erre a béketeremtő szerep az egyik módja annak, hogy ezt megakadályozzák. Amennyiben ez nem sikerül, Peking dönthet úgy, hogy fokozza a Moszkvának nyújtott támogatását, a pénzügyi támogatástól kezdve a fegyverszállításokig, ami további konfliktusokot okozna a Kelet és a Nyugat között.

hirado – Pesti Hírek

Ez is érdekelhet

A kínai MI a legtöbbször letöltött alkalmazás az USÁ-ban

Jónás Levente

Sinializmus – A KÍNAI TITOK (Pesti Hírnök vélemény) HARMADIK, BEFEJEZŐ RÉSZ

Jónás Levente

Sinializmus – A KÍNAI TITOK (Pesti Hírnök vélemény) MÁSODIK RÉSZ

Jónás Levente

Ez a weboldal cookie-kat használ az élmény javítása érdekében. Feltételezzük, hogy ez rendben van, de ha szeretné, leiratkozhat. Elfogadom Bővebben