abszolút abszurd Forró drót kiemelt

Honnan jön az embargó bevezetése esetén az olaj? (Európa kőolajszállítási hálózata)

Valóban kiszolgáltatott helyzetben vannak a közép-európai országok. Szlovákia és Magyarország számára lenne a legnehezebb a leválás az orosz olajról, Csehország függősége viszont alig több mint 20 százalék. Kevés a realitása a litván külügyminiszter olajembargóval kapcsolatos kijelentésének. Ukrajna nem teheti meg, hogy elzárja a Barátság vezetéket. Oroszország számára csupán minimális kiesést jelentene, ha Magyarország nem importálna orosz olajat.

Nagy port kavart az elmúlt hetekben, hogy az Európai Unió, az Oroszország ellen kivetett negyedik szankciócsomag részeként az orosz kőolajat is tiltólistára tenné.

Amióta február 24-én Oroszország lerohanta Ukrajnát, az EU folyamatosan újabb és újabb szankciókkal sújtja a háborút kirobbantó országot, egyes szankciók azonban az uniós tagállamoknak is komoly károkat okoznak. Tipikusan ilyenek az energiahordozókra kivetett szankciók. Az orosz szén behozatalának a korlátozása csupán áthidalható problémákat von maga után, így azt egyhangúan elfogadták a tagállamok.

A földgázra és a kőolajra kivetett embargó viszont több ország gazdaságát köztük Magyarországét, és Szlovákiáét is megbénítaná.

A kőolajembargó a tengerparttal, és így tengeri kikötőkkel rendelkező országok számára nem jelent megoldhatatlan problémát, legrosszabb esetben csak az amúgy is magas olajárat és vele együtt az üzemanyagok árát emeli még magasabbra.

Ezzel szemben azokat, az elsősorban közép-európai országokat, amelyek nem bírnak tengeri kijáróval végzetesen érinthetné az orosz olajimport betiltása. Magyarország, és Szlovákia a két legveszélyeztetettebb ország, de Csehország is nehéz helyzetbe kerülne a tilalom miatt. Történelmi és földrajzi okokból mindhárom országba a kőolaj elsősorban a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkezik. Így amennyiben nem importálhatnának többé orosz olajat, akkor nagyon nehéz lenne az olajfinomítóik ellátása kőolajjal, ami súlyos következményekkel járna ezeknek az országoknak a gazdaságára nézve, nem beszélve arról, hogy jelentős üzemanyaghiány sújtaná a lakosságot.

Az orosz olaj részesedése az érintett három ország kőolaj importjából

  • Szlovákia: 96 százalék
  • Magyarország: 58 százalék
  • Csehország: 50 százalék

Arról, hogy Magyarországra nézve milyen hatással járna a kőolajembargó,

Orbán Viktor miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy az felérne egy, a magyar gazdaságra ledobott atombombával.

A tervezett uniós olajembargóról pedig nemrég Szijjártó Péter, külügyminiszter is kijelentette, hogy a csővezetékes szállításnak mentességet kell kapnia.

Az EU jelenleg az érintett három országnak csupán egy év haladékot adna az orosz olajról való leválásra (azóta Horvátország is kérte a felmentést az olajembragó alól), a valóságban viszont erre jóval több idő kellene.

Ennek oka, hogy a MOL tulajdonában álló százhalombattai Dunai finomító és a szlovákiai Slovnaft finomító, valamint a horvát INA finomító jelentős részben orosz olajkeveréket használnak. Ezek a finomítók ugyan átállíthatóak másféle keverék feldolgozására, viszont

az legalább 2 évbe telhetne.

Az oroszhoz hasonló keverék előállítása is lehetséges opció volna, viszont az is számos drága és évekig tartó beruházást igényelne.

Magyarország egyébként jelenleg két irányból képes nagy mennyiségben kőolajat importálni. Egyrészt Ukrajna irányából a Barátság vezetéken, másrészt, Horvátországból az Adria vezetéken keresztül.

Hazánkban a felhasznált kőolaj körülbelül 90 százaléka importból származik és ennek az importnak jelenleg 58 százaléka Ukrajnán keresztül érkezik az országba, míg a maradék az Adria vezetéken, így az orosz olajtól való függésünk több mint 40 százalékos. Ez utóbbi vezetéken keresztül a horvát Omisalj kikötőjébe befutó tankerhajókból származó olajat tudunk importálni, így ide a világ bármely tájáról származó kőolaj érkezhet, viszont az Adria vezeték kapacitását tovább kellene bővíteni, ha innen szeretnénk ellátni az országot kőolajjal.

Szlovákiával is össze van kötve egy kőolajvezetéken keresztül Magyarország, ám ennek a vezetéknek az elsődleges feladata a MOL érdekeltségébe tartozó szlovákiai Slovnaft finomító ellátása az Adria vezetéken keresztül érkező kőolajjal.

A kőolajimport Szlovákiába 96 százalékban Ukrajnán keresztül érkezik a Barátság vezetéken Oroszországból,
míg a maradék főképp hazánkból jut el az országba. Ezen kívül kőolajvezeték összeköttetése jelenleg csak Ausztriával és Csehországgal van Szlovákiának, ám ezek a vezetékek elsősorban az orosz olaj továbbítását szolgálják, nem feltétlen kínálnak alternatívát Szlovákia számára. Szlovákia a teljes kőolaj igényének egyébként közel 80 százalékát kizárólag az orosz importból tudja jelenleg fedezni.

Csehország az importja felét jelenleg szintén a Barátság vezetéken keresztül bonyolítja. Számukra az jelenthet segítséget, hogy összeköttetésben állnak Németországgal, valamint Németországon és a Trans Alpine vezetéken keresztül hozzájuk az olasz Trieszt kikötőjébe érkező tankerhajókból lefejtett olaj is eljuthat.

Csehország mindazonáltal a belföldi termelést is figyelembe véve nem függ jelentősen az orosz olajtól. A teljes orosz kőolajfüggőségük alig több mint 20 százalék. Ennek fényében nem meglepő, hogy Csehország úgy tűnik a haladékkal együtt elfogadja az uniós olajembargót.

Az elmúlt napokban egyébként tovább borzolta a kedélyeket Gabrielius Landsbergis, litván külügyminiszter azon kijelentése, miszerint Magyarország azzal, hogy blokkolja az Oroszország elleni olajembargó bevezetését, túszul ejtette az EU-t.

Szerinte a helyzetet úgy lehetne megoldani, ha Ukrajna egyszerűen elzárná a rajta keresztül futó Barátság vezetéken a csapot.

Ez a kijelentés annak fényében mindenképp érdekes, hogy Litvánia függ a leginkább az orosz olajtól egész Európában. A litván olajellátás 83 százaléka Oroszországból származik. A sorban őket Finnország követi 80 százalékkal. A hazai termelést is figyelembe véve Magyarország függősége kevesebb mint 50 százalék. A litvánok számára azonban fontos kiemelni, hogy könnyebbséget jelenthet, hogy van saját tengeri kikötőjük, így ők egyszerűbben kiválthatják az orosz olajat.

Az orosz olajtól leginkább függő 10 OECD ország, a függőség szerinti sorrendben:

  • Litvánia
  • Finnország
  • Szlovákia
  • Lengyelország
  • Magyarország
  • Észtország
  • Németország
  • Görögország
  • Norvégia
  • Lettország

A fenti politikai kijelentések és a hozzájuk hasonlók nélkülözik a realitásokat. Az Európai Unió ugyanis semmiképpen sem úgy tervezi bevezetni az olajembargót, hogy egyik pillanatról a másikra elzárják a vezetékeket.

Így abban az esetben, ha Ukrajna egyoldalúan elzárna egy olajvezetéket, amiről egyébként nem csak Magyarországot látják el, valószínűleg még az EU-nál is kiütné a biztosítékot. Mindemellett Ukrajnának tranzitdíj bevételeket is jelent a vezeték, hosszútávon nem biztos, hogy jól járna az elzárásukkal. Sőt, anyagilag Ukrajna mindenképp rosszul jár, ha a földgáz után az olaj területén is alternatív szállítási útvonalat keresnek helyette.

Mindemellett, Ukrajna jelenleg alig tudja fedezni a kőolajigényét és így is üzemanyag hiány van az országban.

Ukrajna ugyanis elsősorban Azerbajdzsánból vásárolta a kőolajat, de az most a háború miatt nem tud eljutni Ukrajnába (valamint finomított orosz gázolajat is vásárolt egy azeri közvetítőn keresztül, de most ezt sem szállítják).
Korábban az ukrán kikötőkön keresztül is érkezhetett volna kőolaj az országba, azokat azonban vagy elfoglalta Oroszország, vagy blokád alatt tartja, így onnan sem kaphat olajat a háborúban álló ország. Ezen kívül egyéb orosz vezetékeken is érkezhetne olaj Ukrajnába, de nincs realitása, hogy épp Oroszország segítené ki némi olajjal Ukrajnát. Ráadásul ezek a vezetékek olyan ukrán finomítókba vezetnek, amik vagy megszállt területen vannak, vagy legalábbis a háború által veszélyeztetett területen.

Jelenleg tulajdonképpen csupán két ukrán finomító működik biztonságosnak mondható helyen Nyugat-Ukrajnában, ám bármilyen abszurd, mindkettő a Barátság vezetékre van rákötve.

Az pedig nyilvánvaló, hogy Oroszország semennyi olajat nem küldene Ukrajnába hogy kisegítse, főleg nem akkor, ha Ukrajna megakadályozná az oroszok uniós partnereinek az ellátását.

Ukrajna így jelenleg csupán az EU-ból tud valamennyi kőolajat és üzemanyagot importálni, elsősorban Lengyelországon keresztül, illetve üzemanyag szállítmány formájában kap segélyeket uniós tagállamoktól, többek közt épp Magyarországtól, de ez nem pótolja azt a kapacitást, ami a háború miatt kiesett. Abba viszont érdemes belegondolni, hogy ha az EU-ban üzemanyaghiány – kőolajhiány alakul ki, akkor milyen áron és mennyi kőolajat tud majd importálni ebből az irányból Ukrajna.

Annak egyébként, hogy a nehéz helyzetben lévő Magyarország és Szlovákia felmentést kapjon az embargó alól csupán szimbolikus jelentősége lenne, az embargó súlyát nem befolyásolná.

A magyar és a szlovák olajimport csupán 2-2 százalékot tesz ki a teljes orosz olajexportból. Az orosz költségvetés számára gyakorlatilag jelentéktelen, hogy ez a mindösszesen 4 százalék kiesik-e a rendszerből, így az, ha Magyarországnak és Szlovákiának is részt kell vennie az embargóban, csak Magyarországnak és Szlovákiának fájna.

növekedés – Pesti Hírek

Ez is érdekelhet

„Utolsó ukránig!” Utolsó európaiig is…?! (Pesti Hírnök vélemény) – ELSŐ RÉSZ

Jónás Levente

Miért öltözik be ukrán parasztmenyecskének az EU vezető tisztségviselője? (Pesti Hírnök vélemény – ÚJRATÖLTVE)

Jónás Levente

„Csontos csirkemell szárnydarabokkal” – ez az ukrán baromfihús tiltott

Jónás Levente

Ez a weboldal cookie-kat használ az élmény javítása érdekében. Feltételezzük, hogy ez rendben van, de ha szeretné, leiratkozhat. Elfogadom Bővebben