Ismét van reguláris huszársága a Magyar Honvédségnek. Régóta várt fordulat ez, hiszen a huszár nemcsak a magyar katona, de a büszke magyar nemzet jelképe is. Történelmi érték, amit az egész világon ismernek. Nem hagyományőrző alakulatról és nem is sportegyesületről van szó. Ez a huszáralegység a honvédség rendes hadrendi köteléke.
A magyar huszárnak le kellett lépnie a történelem színpadáról a második világháború után, noha a lovas fegyvernem egészen 1954-ig rendszerben maradt.
A huszár jellegzetes alakját mégsem lehetett kitörölni a nemzet emlékezetéből, és a rendszerváltás után robbanásszerűen tört felszínre az érdeklődés a huszárság iránt.
Sorra alakultak a hagyományőrző egyesületek. Ez a lendület adott alapot később a készenléti rendőrség díszelgő huszáralakulatának megteremtéséhez is, mintegy másodállásban.
Tiszteletet érdemel mindenki, aki részt vett, illetve részt vesz ezután is a huszár hagyományőrzésben. A Honvédelmi Minisztérium azonban úgy gondolta, szükség volna egy professzionális huszáralakulatra, és alapos előkészítés után
2020. július 1-én hivatalosan hadrendbe is állította az alakulatot a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység részeként. Ezzel egy olyan nemzeti katonai hagyományt élesztettek részben újra, amiről túlzás nélkül állítható: az egész világon ismerik és tisztelik.
A magyar mellett tizenegy ma is rendszerben álló huszáregység működik a világban. Egy dán, három francia, négy kanadai, egy holland és két brit.
Többségük harcfelderítő alakulat a mai kornak megfelelő páncélozott járművekkel – a huszárok egyik legfontosabb feladata a felderítés volt –, de a dánoknak és a briteknek külön lovasított díszelgő alegységük is van, korhű egyenruhában.
– A külföldi alakulatokat magyarok alapították, vagy magyar minta alapján jöttek létre
– mondja Ádám Barnabás ezredes, a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység parancsnoka.
A külföldi huszáregységek – ellentétben a magyarokkal – mindvégig hűségesen őrizték hagyományaikat. Az egyik legrégebbi, a mai napig aktív franciaországi huszárregiment, a Bercsényi-ezred (1er régiment de hussards parachutistes) 2020-ban ünnepelte alapításának 300. évfordulóját. A francia hadsereg patinás alakulata ma is büszkén viseli az alapító ezredtulajdonos, gróf Bercsényi László nevét és címerét. Az ejtőernyős egység indulóját a francia huszárok még mindig magyarul éneklik:
„Gyenge violának / letörött az ága, / Az én bánatomnak / nincs vígasztalása. / Suhog a szél / Késmárk felett, / Édes hazám, / Isten veled!”
Nem kevésbé jelentős esemény volt, amikor Fabriczi Kováts Mihály 1777-ben megérkezett Amerikába, majd az amerikai függetlenségi háborúban huszárezredes lett. Lengyel barátjával, Kazimierz Pułaskival együtt az amerikai lovasság megalapítójának nevezik. Itthon csak kevesek tudnak róla.
Most már azonban itthon is van igazi huszárság. Ki lehet a magyar huszáregység tagja? Mindenekelőtt az a férfi, akinek bajusza, vagy ahogy régen mondták, „embörcímere” van. Lehet bármily jó lovas és fegyelmezett katona az illető, ha nincs bajusza vagy nem hajlandó növeszteni, nem lesz huszár. Megjelenésben, tartásban, külalakban tökélyre törekszik az egység, Ádám Barnabás ezredes úr szerint csak így lehet megjeleníteni és átadni a huszársághoz kötődő értékeket.
Az alakulat a díszelgései és várbeli járőrszolgálatai során csak szürke – értsd: fehér színű – lovakat használ, a huszárok pedig zöld dolmányban és mentében, veres nadrágban feszítenek a nyeregben, mert ez a kombináció adja ki a nemzeti színeket, ha nem is a megfelelő sorrendben. Minden hónap utolsó hétvégéjén teljesít járőrszolgálatot az egység a budai Várban.
A hatás lenyűgöző. Turisták tucatjai rohannak a huszárokhoz, hogy fényképezzék őket és ha lehet, fényképezkedjenek velük. Az alakulat nemzeti ünnepeken, fogadásokon, állami eseményeken ad díszelgő szolgálatot.
Novák Katalin köztársasági elnök pedig azt kérte nemrég, ha külföldi vendége érkezik a Várba, akkor a honvédhuszárok kísérjék a vendég fekete limuzinját egészen a Sándor-palotáig.
A ló természetesen kap katonai kiképzést is, ahogy kapnak a lovasok is, mindezt korabeli és hiteles szabályzatok és előírások alapján. Vívnak is a huszárok, gyakorlószablyákkal, és a lovakat is szoktatják a fegyverek látványához, zajához, közelségéhez. Ádám Barnabás szerint az egység amúgy minden további nélkül bevethető lenne egy mai harci helyzetben. Modern fegyverekkel persze, és nem lóháton.
Egyre több lovat szeretne az alakulat, sőt a tervek szerint a lipicaiakon kívül minden őshonos fajtából is tartanának kettőt-hármat. Például a kisebb termetű huculból vagy kunfakóból is, fejtegeti Ádám ezredes. Ezekre nyugodtan felülhetnének a gyerekek a bemutatók alkalmával. Az alapos kiképzésnek és a folyamatos formában tartásnak nem csak a hiteles megjelenés, a feszes tartás a célja. Bírni kell a várbeli járőrözés kemény megpróbáltatásait is. A ló igen bizonytalan a macskakövön, és sosem tudni, mi zavarhatja meg hirtelen, noha elvileg mindenhez hozzászoktatták. Például ha csak egy napernyő nem a megszokott piros, hanem mondjuk kék, abból máris baj lehet…
A Magyar Honvédségnek előre kellett lépnie, hogy visszatérhessen dicső múltjához.
A díszelgésen túl számos lehetőség rejlik egy huszáralakulatban az iskolai oktatástól, az élő történelemórától kezdve a versenysporton át modern lovas szolgálatokig. Róma környékén például az olasz hadsereg lovasai vigyáznak a természet és a környezet rendjére.
A helyreállítási folyamat tehát elkezdődött. Talán egyszer a koronaőrség is visszakapja páratlanul szép és méltóságteljes viseletét, és
esetleg azt is megérjük majd, hogy nagy állami ünnepeken nem Kádár-kori egyenruhában, hanem talán az 1760-ban alapított nemesi testőrség, majd az utóbb egészen 1944-ig szolgáló királyi testőrség egyenruhájában parádéznak a díszszázad tagjai. Sokak szerint az volt a legszebb huszáruniformis a földkerekségen, pedig szerte az egész világon igen tetszetőseket látni.
Sinkovics Ferenc
demokrata – Pesti Hírek