Történt ugyanis a rendszerváltott magyar valóság negyedik évtizedében, hogy a minden közösségnél meglévő, láthatatlanul működő társadalmi konyhamalac vissza-okádott, egy már lehúzott, ingyenélő pojácát.
S mit ad Isten, ez a pojáca pojácáskodásával az erre méltók élére állva, politikai pojácáskodásba fogott.
A választásokhoz közeledvén, ez az örökös felhőkakukvári pojáca-kapitány, önmaga szerelmének tükörlabirintusában kéjelegve pedig addig euró-riszálta magát, míg biztossá nem vált: az Európai Parlament után, jó eséllyel a Magyar Országgyűlésbe is bepojácáskodja nemcsak magát, hanem egy Brüsszelből indított csoportos utalásra való szerencselovagot, avagy lovaginát is.
Megengedték neki, hogy néhányukat ő válassza ki:
ugyanis a Tisza-frakció listája valójában két lista. Manfred Weber listája és a Dömen-lista (The Man’s List).
Főhősünk ehhez a rendszerváltott magyar valóság trágyadombjának legalját kaparta fel a tíz körmével, s így jelen állás szerint a következő, biztos tiszás képviselőkre számíthat jövőre – az ellenzék:
Dömen-lista
1. Magyar Péter
– Főhősünk csekély parlamenti jelenléttel tervez, hiszen a poltikai viták helye nem Orbán parlamentje, hanem az emberek Facebookja. Arról, hogy mégis mikor tervez részt venni a plenáris üléseken, leereszkedően csak annyit mondott: „Előbb a szobraim. Előbb azok!“
3. Puzsér Róbert
– nem kérdés, azonmód meg is képződik az ellenzéki új műfaj, az egy szippantásra elmondott/üvöltött felszólalás – a házelnöki szigor tudatában szerencsére sokszor a törvényhozási szünnapokon – amikor is a jeles képviselő torkaszakadtából üvölti világgá az áruló kormánypárti képviselők hiányát.
5. Nagy Ervin
– egy biztos: minden erejével igyekezni fog a Kossuth téri panasztojásnak a Szent Korona helyére tételéért, a kimondott szavak és művészi érzések demokratikus jogfelsőbbségére hivatkozva.
7. Bódis Kriszta
– mesepedofilia ősasszonya kvótanő a csapatban: egyszerre nő, szexuálisan deviáns, feminista – meg persze magyarpéterista, aki harcos környzetvédőként száll majd szembe a könyvei benejlonozása ellen.
9. Aktuális Fanatika/Ágyi Poloska (név később)
– neki nem négy hónapig, de négy évig kell kibírni a szúnyogcsődör-pojáca mellett, gondosan ápolva apakomplexusos frusztrációit és szereplési vágyát szárba szökkentve, térdecskéit sűrűn a padlóra vágva, de ujjacskáit éjjel-nappal a REC gombra ragasztva.
11. Tseber Roland
– még Ruszin-Szendi Romulusz kacifántos neve sem úgy marad fenn, ahogy ő szerette volna, ahogy kiderül: a volt vezérkari főnök remek majomcsapda és ugródeszka volt, az ukrán titkosszolgálat beépüléséhez a magyar törvényhozásba.
13. Molnár Áron, „Noir“
– ő mozgalomként lesz jelen, frakciójogokat követelvén 48 keserves, tükörbe üvöltöző, önmarcangoló hónapon keresztül.
15. Nagy Attila Tibor
– a magyarpéteri szélhámosság lenyűgöző képtelenségeket halmozva a rendszerváltott magyar valóság legbizarrabb történéseit hozta el. Hát, még ha parlamenti lehetőséghez is jut…! És itt lesz kulcsszerepe az elemzőnek: ő lesz az, aki mindig elmagyarázza!
17. Kéri László
– ő pedig az, aki… nem érti.
19. Azahriah
– az első ülésszak után senki nem fogja látni, bolyongva, random lányokra vadászva-kerengve keresi majd az ország házában a toj-toj beteljesülést.
2., 4., 6., 8., 10., 12., 14., 16., 18., 20.
– Manfred Weber ismeretlen emberei.
Jónás Levente, a Pesti Hírnök