Mindenki ismeri a képet az amerikai zászlóról a Holdon, de vajon ez azt is jelenti, hogy az égitest az Egyesült Államokhoz tartozik? Bár a zászló kitűzése ismert hagyományaink szerint egyet jelent a hódítással (e jelképesség erejét mi sem mutatja jobban, mint a nándorfehérvári Dugovics Títusz hősies története), a Holdon mégsem a hódítást jelképezte.
Ami azt illeti, zászló ide vagy oda, az Egyesült Államok, sőt semelyik ország sem rendelkezik más égitesten területtel. A Hold ma is senki földje.
Létezik a jognak egy egy űrre vonatkozó ága, amelyik tipikusan az ilyen kérdésekkel foglalkozik. Már az 1969-es Holdra szállás előtt, a zászló elhelyezésével kapcsolatos és egyéb kérdések is megválaszolásra kerültek. Az Egyesült Államok tudta, hogy az amerikai zászló látványa sokakban aggodalmakat ébreszt majd: a televíziózás forradalma nyomán milliók otthonában volt készülék szerte a világon és látva az űrhajósok műveletét, tisztelgésük az amerikai zászló előtt félreérthető gesztus lehetett volna. Valószínűleg egyből azt feltételezték volna a legtöbben, hogy Amerika a Holdat is elfoglalta. Ez a fajta politikai viszály nem hiányzott az Egyesült Államoknak, éppen ezért a gondokat megelőzve, már 1967-ben tisztázták az erre vonatkozó szabályokat.
Így sem az USA, sem a NASA nem birtokolja a lunáris területet, amelyen a zászló elhelyezésre került.
1967-ben született meg a „szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket”.
A roppant kényelmes nevű szerződés elismerte a „gyarmatosítás” korábbi gyakorlata okozta károkat. Ezért az Egyesült Államok, a Szovjetunió és más űrutazó nemzetek csatlakoztak az egyezményhez. A szerződés kimondta, hogy
a Hold és gyakorlatilag a Földön kívül bármi közbirtoknak számít, amelyhez minden országnak joga van.
Az amerikai zászló így inkább csak szimbolikus jelentőséggel bír — írja a LiveScience. Nem is véletlen, hogy Neil Armstrong híres mondatában az emberiséget említi, nem pedig az Egyesült Államokat, az sem véletlen, hogy az amerikai kormányzati intézmény, a NASA jelmondata is „For all mankind”, vagyis „Az egész emberiségért”.
Mi van a magánvállalatokkal? Amikor a szerződést megírták, még fel sem merült a gondolat, hogy valaha is lesz egy olyan vállalat, amelyik képes az űrbe menni. Ezért a magánszektor teljesen kimaradt a szerződésből, ami már most hatalmas vitákat szül.
Az űrre jelenleg úgy lehet tekinteni, mint a nemzetközi vizekre, ahol egy országnak sincs fennhatósága, és minimális szabályozás van érvényben. Vagyis az aszteroida bányászásra például lehet úgy tekinteni, mint a halászatra. Ha a hal (ez esetben aszteroida) a hálóba kerül, akkor az azé lesz, aki kifogta. (nemzetközi halászati jog).
Néhány ország, mint Belgium, Oroszország, vagy éppen Brazília úgy tartják, hogy az űrből érkező nyersanyagok mind-mind valahogyan a világ egészét kéne, hogy megillessék. Azonban ez a vita még nincs lezárva, sőt csak most kezdődik igazán. Most, hogy a Hold újra célponttá vált, komoly feszültség forrása az is, hogy ki hova szeretne leszállni: Kína és az USA is egyaránt ugyanazt a területet nevezte mega Holdon, ahol saját leszállási zónát szeretne.
Vagyis a címbeli kérdésre a válasz, hogy a Hold egyelőre senkié sem, de ez nem sokáig fog így maradni valószínűleg. Ahogy a különböző nemzetek megérkeznek a Holdra, valószínűleg abban a sorrendbe fogjálk kijelölni a saját területeiket.
hellomagyar – Pesti Hírek