Forró drót kiemelt mások, magyarok

Kidőlt fejfák jelzik Magyarország összeomlásának kezdetét – ez MOHÁCS

Járt nálunk egykor a tatár is, de arról alig maradt használható feljegyzés, s a magyar feltámadás is bekövetkezett. Úgy igaz: 1526. augusztus 29-e sokszorosan is gyásznapja a magyar történelemnek – miként sokszorosan is arany győzelmi napja az Oszmán Birodalomnak.

Tény: az egykor ezerszer győzedelmes oszmánoknak mára már csak az emlékük él, igaz a még most is nagyerejű Török Köztársaságban. Ugyanakkor az is tény, hogy a hajdan dicső Magyarország Mátyás király óta folyamatosan pusztul és leépül, s csak árnyéka hajdan dicső önmagának – de mégis, miként a költő mondja:

„Él magyar, áll Buda még!” (Kisfaludi Károly: Mohács)

Az oszmán dicsőségtábla ezt írja:

  • 1521 – Az I. Szulejmán szultán által vezetett török haderő bevette Nándorfehérvárt.
  • 1526 – Mohács: Az I. Szulejmán szultán vezette török haderő a mohácsi csatában szétveri a magyar fősereget, II. Lajos király is elesik.
  • 1541 – I. Szulejmán szultán hadsereggel érkezik Buda alá, fogságba veti Török Bálintot. A török katonaság csellel elfoglalja Buda várát…

Magyar szemmel a fenti dátumok – pusztító vereségek.

Különösen Mohács a fájó, hisz a Magyar Királyság ekkor hjosszú évekre jóvátehetetlenül összeomlott, holott alig száz évvel korábban (1456) egész Európa a nándorfehérvári diadalt éltette-üdvözölte.

Nos, ez az a csonka évszázad, melynek elemzése még ma is tart.

Vajon mi fordíthatta meg a világot?  Miféle külső-belső okok játszottak szerepet abban, hogy így alakult a történelem?

Máig csodáljuk utolsó nagy és még mindig szakrálisnak mondható királyunk Mátyás életét, holott a dicsőség közepette mindvégig magán hordta már a halál és a bukás jelét, mert hiszen a holló az maga pusztulás.

Két generáció Mátyás után: előbb a semmirekellő, lacikonyhás Dobzse László (II. Ulászló), majd a ténylegesen már tízévesen(!) uralkodó, betegségben született Lajoska (II. Lajos király), a táncos-mulatós kedvű ifjú – ez már önmagában is jelezte a vég közeledtét.

A Mátyás-i karizma nélküli utódjelöltek (sokszor csak önjelöltek) kevésbé a haza sorsával, mint csakis a trón megszerzésével törődtek.

Az mindenképp bizonyos, hogy a mohácsi csatamezőn szinte mindenki odaveszett, aki számított.

Mohács tocsogott a vérben, mikor Perényi Ferenc holttestét keresve, a környék papjai és 400 jobbágya segítségével közös sírba tétette az elesett hősöket, megadva a végtisztességet nekik. 

Az ezernyi-tízezernyi közvitézen túl érdemes megnézni a vezérek listáját:

  • Tomori Pál hadvezér, kalocsai érsek
  • Szalkai László esztergomi érsek
  • Sárkány Ambrus volt királyi országbíró
  • Drágffy János királyi országbíró
  • Perényi Ferenc váradi püspök
  • Móré Fülöp pécsi püspök
  • Paksy Balázs győri püspök
  • Csaholy Ferenc csanádi püspök
  • Palinay György boszniai püspök
  • Szapolyai György szepesi gróf, a had második vezére
  • Országh Ferenc főkamarás
  • Korlátkői Péter főajtónálló
  • Trepka András főajtónálló, királyi testőrtiszt
  • Horváth Simon királyi főpincemester
  • Aczél István pozsonyi várnagy, királyi testőrtiszt
  • Orlovcsics György zenggi kapitány

Főhajtás a hősöknek!!!

Mikus Márton István

fb – Pesti Hírek

Ez is érdekelhet

Aki 1990 előtt született, annak ezt kötelező végigolvasni, aki utána, annak erősen ajánlott

Jónás Levente

Új világrend és a magyarok – Korkép / Körkép / Kórkép mai magyar szemmel (Pesti Hírnök korelemző vélemény)

Jónás Levente

Megtrianonozott magyarságunk (Pesti Hírnök vélemény)

Jónás Levente

Ez a weboldal cookie-kat használ az élmény javítása érdekében. Feltételezzük, hogy ez rendben van, de ha szeretné, leiratkozhat. Elfogadom Bővebben