„Valószínű, hogy békeszerződést kell kötni Putyinnal. Az helyes, hogy nehéz fegyverzetet szállítanak Kijevnek, mondja Henry Kissinger, a nemzetközi krízisdiplomácia nagy öregje. De az ukrán háborúnak nem szabad oroszországi háborúvá válnia.
„Egy napon befejeződik a háború. És ez után a háború után Ukrajna és Oroszország viszonyát újra kell definiálni. Európának is újra meg kell határoznia Oroszországgal való viszonyát, hiszen Oroszország továbbra is fontos tényezője lesz a nemzetközi kapcsolatoknak. Ha Oroszország összeomlana a háború eredményeként, az Közép-Ázsiában és Közép-Keleten káoszhoz vezetne.”
Arra a kérdésre, hogy a béke csak Putyin leváltása után lehetséges, Kissinger a következőket mondta:
”Valószínűleg a békekötést Putyinnal kell elvégezni. Ha őt megbuktatnák, az bizonyára megkönnyítené a tárgyalásokat. De a háború folytatása csak Putyin megbuktatása érdekében nyilvánvalóan nem lenne általánosan támogatott, mindegy, hogy Putyin mennyire népszerűtlen most.„
Henry Kissinger óva int egy új hidegháborútól Kínával, figyelni kellene arra, nehogy civilizációnkat tönkretegyük.
A politikai szakember, aki számos amerikai elnök tanácsadója volt, átfogó, új segélyprogram mellett áll ki Ukrajna számára:
„A háború után lényeges az elpusztított Ukrajna újjáépítési terve. Remélem, hogy az Atlanti Szövetség államai ebben együttműködnek. Ebben az értelemben szükségünk van egy Marshall-tervre. S tágabb értelembe létrejöhet egy reményteli kísérlet: Oroszország meg fogja érteni, hogy Európa elleni támadása elhibázott. A NATO az USA támogatásával egyetemben határozottan fellép. És akkor Európának fel kell tennie a kérdést: „Milyen lesz egy hosszútávú kapcsolat Oroszországgal? Az csak egy militáris elrettentésen alapul – vagy visszafogott döntésekkel
alkotott együttélésen?”
„Putyin atomfenyegetéseit nem szabad semmi esetre sem alábecsülni”
Arról, hogy Ukrajna EU-tag legyen-e, ezt mondta Kissinger:
„2014- ben írtam egy cikket a Washington Post-ban, melyben attól óvtam, hogy Ukrajnát NATO-taggá tegyük. Akkoriban úgy gondoltam, Ukrajna híd szerepét töltheti be Oroszország és az EU között. Úgy véltem, olyan szerepet játszhatna, mint Finnország – erős saját védelmi elkötelezettség, ugyanakkor dialógusra való készség. De ez már nem lehetséges. Ukrajna gyakorlatilag tekintve NATO-tag, s ezt nehéz visszamenőlegessé tenni. A megoldás, ami a szemem előtt lebeg, a fegyverkorlátozás az EU és Oroszország határai mentén, összekötve a kölcsönös önmegtartóztatás elismerésével, ám ez nagy intellektuális erőfeszítéseket igényel.”
Kissinger egyúttal határozott ellenállásra szólított fel az orosz atomfenyegetésekkel szemben:
„Igen törékeny helyzet, ha atomhatalmak konfliktusba kerülnek egy nem nukleáris országgal. Ami Oroszország atomfenyegetéseit illeti – ezt semmiképpen nem becsülhetjük alá. Két okból. A történelem iróniája, hogy a második világháború óta hatalmas összegeket fordítottunk az atomfegyverek korszerűsítésére, s ennek ellenére egy ország sem vetette be ezeket, mert senki nem érzi magát abban a helyzetben, hogy a következményeket kontrollálni tudná. Ha Putyin átlépné ezt a határt, vissza kell utasítani. Egy olyan békeszerződésbe beleegyezni, amely atomfegyverek bevetésének fenyegetésével jön létre, elképzelhetetlen. Ez megváltoztatná a világot.”
(Pesti Hírek fordítás)
Stern – Pesti Hírek