Minden közösségben van hierarchia, amely elhelyezi a csoport tagjait valahol a ranglétrán. Ez a hierarchia kizárólag abban a közösségben érvényes, és azon kívül nem.
Egy középiskolában van hierarchia a diákok között: valakik a legfelső sávba tartoznak, valakik a legalsóba, a többség pedig a kettő között helyezkedik el.
Ha elmegy egy filmrendező ebbe az iskolába, hogy szereplőket keressen az új filmjéhez, olyan elvárásrendszert visz magával, ami nem egyezik meg az iskola belső rendszerével. Az ő nézőpontjából nézve a közösség hierarchiája teljesen másképpen alakul, az is lehetséges, hogy megfordul.
A cégvezető a vállalati hierarchia legtetején található. Ha börtönbe zárják, ahol egy merőben másféle elvárásrendszer van érvényben, talán a rangsor legalján köt ki. Ez természetesen fordítva is igaz: a börtönhierarchia legtetején lévő rab, letöltve a büntetését, visszatér a társadalomba, munkát vállal egy cégben, és a hierarchia legalján találhatja magát.
A közösségeken belül elfoglalt pozíciók viszonylagosak. Valaki, akik legfelül van, azt hiheti, hogy ő az élet császára, megcsinálta a szerencséjét, letett valamit az asztalra, azután bekerül egy másik közösségbe, próbál legfelül kezdeni, és nem érti, miért nem megy. Egy másik ember élete tönkre mehet attól, hogy a rangsor alsó részében van, és nem tud felfelé haladni: talán olyan énkép alakul ki benne, ami véglegesen meghatározza a sorsát.
Nagyon sok esetben a sikerhez és az önbecsléshez elég közösséget váltani.
Julius Andan hivatalos
fb – Pesti Hírek