Liz Truss egy békétlen, „termonukleáris ruszofób, akinek elemi fogalmai sincsenek a politikáról, a történelemről vagy a földrajzról, de azt képzeli, majd legyőzi Oroszországot” – jegyezte meg az általa csak „Bozontos” Boris-ként emlegetett Boris Johnson utódjáról Dimitrij Medvegyev.
Az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese szerint az új brit miniszterelnök Margaret Thatcher nyomdokaiba szeretne lépni, de sajnálatos módon a „Vaslady” képességeinek 5 százalékával sem rendelkezik. Ezt mutatja az is – tette hozzá – hogy az energiaválság megoldásának és az infláció letörésének ígéretével ámítja a választókat, miközben ezekért az általa lelkesen szorgalmazott oroszellenes szankciók a felelősek.
„Dinka bácsi elment, Dinka néni megérkezett (…) Úgy tűnik, a hagyománytiszteletéről híres Nagy-Britannia tényleg ragaszkodik a tradíciókhoz”
– írta Telegram csatornáján a volt politikus.
Medvegyev többek között arra utalhatott, hogy Liz Truss pályafutása során minden volt már, csak akasztott ember nem. Baloldali családban nőtt fel, egy liberális és monarchiaellenes diákcsoport tagja volt, de mire lediplomázott (1996), rájött, hogy ő valójában konzervatív és a királyi család feltétlen híve. Ebben a felismerésben az is segíthette, hogy Nagy-Britanniát 1979 óta a tory-k irányították, a liberális demokraták pedig még soha nem jutottak a kormányzás közelébe.
Új pártcsaládjában viszont elismerésre méltó sebességgel lépkedett előre a ranglétrán. Egy biztos, az elvei nem akadályozták a karrierjét – a magyar viszonyokhoz képest – sokszínű, az amerikai republikánusokra hasonlító brit konzervatívok között. Az egyik volt oxfordi professzora, Marc Stears – akinek nyilatkozatát a 24.hu idézte –, az mondta róla:
„A legszembetűnőbb képessége, hogy szemrebbenés nélkül vált egy hevesen vallott meggyőződésről egy másikra.”
Így lett például a Brexit ellenzőjéből a kilépéspártiak népszavazási győzelme után az EU egyik leghangosabb kritikusa. Ami pedig az esetlenségét és a tájékozatlanságát illeti, klímavédelmi miniszterként azt találta mondani, hogy a Britanniában előállított sajtok 2/3-adát importálják, külügyminiszterként pedig Szergej Lavrovval folytatott tárgyalásán visszakövetelte Ukrajnának a két mindig is orosz várost, Voronyezst és Rosztovot, mert összekeverte őket két (volt) ukrán megyével, Donyeckkel és Luhanszkkal.
Dimitrij Medvegyev egyébként Josep Borrellnek, az EU külügyi és biztonságpolitikai főtárgyalójának is odaszúrt egyet. Felidézte, hogy a „szomorkás arcú” politikus a napokban fasiszta államnak nevezte Oroszországot, majd a nyilvánvaló képtelenség után sajtósai ráfogták a tolmácsra, hogy az félre fordított, de a beszéd leiratát már nem voltak hajlandóak kiadni. Az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese ennek kapcsán azt írta:
nem szeretne belemenni egy ilyen undorító ügy részleteibe, csak jelezné, hogy „ez a személy” felkerült arra a listára, amin olyanok vannak, „akikkel nem fogunk kezet” és „akik számára nincs bocsánat”.
Az indulat és az érzékenység bizonyos szempontból érhető. Bármit is gondolunk a Szovjetunióról, a 2. világháborús embervesztesége 20-25 millió fő, az Egyesült Királyságé 450 ezer – Borrell meg egyébként katalán, akiket a spanyol polgárháború idején Moszkva támogatott Franco ellenében.
bekezdések – Pesti Hírek