A BRICS-et 2009-ben alapította Brazília, Oroszország, India és Kína, akkor még BRIC néven, az alapítóországok nevének angol kezdőbetűje után. A Dél-afrikai Köztársaság 2011-ben csatlakozott.
Vang Ji kínai külügyminiszter májusban vetette fel, hogy további tagokkal bővülhetne a csoport.
Június 24-én Argentína elnöke, Alberto Fernández jelentette be a BRICS online csúcstalálkozóján, hogy országa teljes jogú taggá válna az eddig öttagú szervezetben. Fernández bejelentésében kiemelte, hogy a BRICS államai már most a világ lakosságának 42 és a globális GDP 24 százalékát adják.
A tegnapi napon pedig az Iráni Iszlám Köztársaság is jelezte csatlakozási szándékát.
Az említett hét országon kívül a BRICS idei, XIV. csúcstalálkozóján további 11 ország képviselői vettek részt (Algéria, Egyiptom, Etiópia, Fidzsi-szigetek,Indonézia, Kambodzsa, Kazahsztán, Malájzia, Szenegál, Thaiföld, Üzbegisztán).
Ez egyrészt azt jelzi, hogy a Nyugat hegemón helyzetével elégedetlen országok a háború alatt is folytatják együttműködésük szorosabbá tételét. Másrészt ismét rámutat arra, hogy Oroszország nem szigetelődött el, amit alátámaszt az is, hogy a nyugati országok Vlagyimir Putyin G20-találkozóra történő meghívását sem tudták megakadályozni.
A világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20-csoport csúcstalálkozójára idén novemberben Indonéziában kerül sor, az indonéz vezetés a csoport tagjának számító Oroszország elnökén kívül a csoporton kívüli Ukrajna államfőjét, Volodimir Zelenszkijt is meghívta a találkozóra. A nyugati államok jelenleg még bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy Putyin jelenléte miatt bojkottálják-e az eseményt.
A BRICS minden tagja és az újonnan csatlakozók közül Argentina is tagja a G20-nak.
Kosztur András
fb – Pesti Hírek