hajrá, ember! kiemelt

Önjáró atomreaktor – a csernobili robbanás ezzel a projekttel is végzett

Az egyre feszültebb nemzetközi helyzet, a szomszédban zajló háború miatt célponttá váló erőművek, az atommeghajtású tengeralattjárók balesetei, a csernobili atomkatasztrófa és Fukusima óta igazán rossz ötletnek tűnik egy guruló atomerőmű.

Hetven éve viszont minden erőforrást a maghasadásra akartak építeni, a miniatűr atomerőművek voltak a jövő ígéretei. Komolyan próbálkoztak atomhajtású autóval is, a sci-fi-regényekben pedig tényleg minden erről szólt. A hidegháború mindkét oldalán próbálkoztak guruló, mobil megoldásokkal is. 

A leningrádi Kirov gyárban például a guruló erőmű projektjén, a TAS-3-ason kezdtek el dolgozni az ötvenes évek végén. Természetesen az elképzelés gyökerei itt is katonai célokig nyúltak vissza, a hatalmas országban stratégiai szempontok szerint, lakatlan területen szétszórt állomások energiaellátását oldották volna meg a lánctalpakon gurítható atomreaktorral.

Annyira komoly volt a terv, hogy minden részletét kidolgozták, nem csak vázlatosan létezett az ötlet.

A hatvanas évek elején az első ilyen, 1,5 megawattos erőforrással szerelt jármű már el is kezdte termelni az áramot. Négy darab T-10-es nehéztank alapjaira épített, guruló egységről volt szó. Az első volt maga a reaktor, a második szállította a hűtéshez szolgáló keringetőszivattyúkat, a gőzturbinákat, a harmadik a ténylegesen áramot termelő generátorokat, a negyedik pedig vezérlőteremként szolgált, valamint itt volt a biztonsági és indító dízelgenerátor és az akkumulátorcsomag.

A hatvanas évek végére, tíz év kísérletezés után érezték, hogy ez még nekik is túl kockázatos vállalkozás.

Az óriási költségek, a biztonsági problémák miatt végül lefújták a tervet.

Ennek ellenére a nyolcvanas években újabb szovjet reaktort állítottak kerékre, ez volt a Pamír-630D.

“Egy MAZ-796-os cipelte az »apróságot«, melyet legalább 10 ezer üzemórára (eközben legalább 2000 órát leállás nélkül) terveztek. Naptári élettartama 10 év volt: 7 év tárolás, 3 év működés. Két prototípus épült, de csak az első működött 1985 után, 3668 órát, majd 1987 november 26-án leállították”

– Magyar Honvéd magazin

Egyértelműen a csernobili robbanás vetett véget a projektnek, az elgondolás sosem jutott túl a kísérleti szinten, és talán jobb is így.

vezess – Pesti Hírek

Ez is érdekelhet

Orosz áttörés a folyékony ólomhűtésű reaktortechnológia

Jónás Levente

Stop, Fukusima! Budapestről is üzentek a japánoknak (Pesti Hírnök vélemény)

Jónás Levente

VIDEÓ: Ijesztő, amit a szondák találtak az elmerült fukusimai atomerőműben

Jónás Levente

Ez a weboldal cookie-kat használ az élmény javítása érdekében. Feltételezzük, hogy ez rendben van, de ha szeretné, leiratkozhat. Elfogadom Bővebben