a 22-es csapdája Forró drót kiemelt

Oroszországot komoly kihívás elé fogják állítani a nagyhatalmak az Északi-sarkon: egy nagyobb háború fog elkezdődni?

Ahogy Oroszország évekkel ezelőtt megerősítette erőfeszítéseit az Északi-sarkvidék biztosítására és erre mind az Egyesült Királyság, mind az Egyesült Államok reagált, hogy eleget tesz a „kihívásnak” – mindez előjátéknak tűnt, mely majd háborúhoz vezethet, a szakértők szerint. A Sarkvidéknek hadászati stratégiai szempontból egyre növekedni fog a súlya, ezért Oroszország komolyan igyekszik megerősíteni katonai jelenlétét ebben az övezetben.

Az a „senki tava”

– mondta James Foggo amerikai admirális egy közelmúltbeli interjúban az amerikai médiában. Ezek már a legújabb amerikai figyelmeztetések Oroszország északi irányú terjeszkedésével és tevékenységeivel kapcsolatban. Oroszország azonban jobb helyzetben van mind jogi, mind fizikai szempontból, hogy felügyelje az Északi-sarkvidéket.

James Foggo nyilatkozata csak egy újabb jelzés arra, hogy az Északi-sarkvidék a közlekedési útvonalak és a természeti erőforrások globális versengésének arénájává válik

– mondta akkor Khodarenok, orosz tábornok.

Az amerikai becslések szerint a sarkvidéki tengerfenék rejtheti a világ még meglévő olajtartalékának 15, gáztartalékának 30, csepfolyós gáztartalékának 20 százalékát. Emellett gyémántból, fémből, ritka ásványokból is rengeteget rejthet a tengerfenék,

összesen mintegy 22 400 milliárd dollárnyi (6 200 000 milliárd forint, vagyis 195 évnyi magyar GDP) vagyont rejt a tengerfenék. – ez a teljes amerikai államadósságot is le tudná nullázni akár…

Oroszország terveinek megfelelően látványosan növeli fegyveres erőinek potenciálját az Északi-sarkvidéken.

Ez szorosan összefügg a Kola-félszigettől a Tengermelléki határterületig, vagyis Norvégiától Japánig húzódó majdnem 37 ezer kilométer hosszú, egységes szárazföldi védelmi határlánc kiépítésével, megerősítésével. – erről még a Magyar Idők is írt 2016-ban.

Moszkva egyidejűleg modernizálja haderejét és növeli annak létszámát az Északi-sarkvidéken. Az Arktisz militarizálása az orosz védelmi minisztérium egyik legfontosabb prio­ritása.

Ez az a helyzet, amikor a hadi potenciál segíti elő a gazdasági eredményeket, ezért minden anyagi befektetés megtérül. Lesz is minek megtérülnie, mert eddig háromezer-milliárd rubelt különítettek el kimondottan erre a nagyszabású katonai feladatra.

Az orosz védelmi minisztérium 2014-ben jelentette be az Orosz Arktikus Hadsereg létrehozását.

Az új egység az Északi Flotta – Egyesített Stratégiai Parancsnokság nevet kapta, helyzetét tekintve pedig a katonai körzet szintjére kerül. Az Arktiszi Hadsereg bázisai az Arhangelszki és a Murmanszki területeken épülnek ki, továbbá a Novaja Zemlja szigetcsoportra és a Ferenc József-földre is terveznek egyet-egyet, és alá tartozik majd két csukcsföldi bázis is. A tervek szerint fokozni fogják a haditengerészet határőrizeti FSZB-csoportjait, miközben erősítik a katonai infrastruktúrát. Az egységes arktiszi katonai rendszer a hadihajók és atom-tengeralattjárók új nemzedékeire épül.

Meglepő módon az Északi-sarkvidék geopolitikai jelentősége az éghajlati viszonyok magyon gyors változása miatt fokozódik.

A globális felmelegedés következtében újabb tengeri utak nyílnak meg, továbbá eddig elzárt energiahordozókhoz és más ásványi lelőhelyekhez férnek hozzá a bányászok. Mindezekkel együtt számottevően fokozódik a terület gazdasági tevékenysége.

Jelenleg ebből a régióból származik az orosz nemzeti jövedelem 11 százaléka, miközben komoly növekedésre lehet számítani a jövőben, ugyanis a tudósok szerint az orosz Arktisz mélyén található a világ összes olaj- és gáztartalékának egynegyede. A jégsapka visszahúzódásával nagyon perspektivikussá válik az Európát és a távol-keleti kikötőket összekötő északi tengeri út, amely a Panama- és Szuezi-csatornánál sokkal rövidebb vízi kapcsolatot teremt.

Az orosz parton már napjainkban is jelentősnek mondható teherforgalmat bonyolítanak az évente két hónapra szabaddá váló vízi úton, és a közlekedés növekedését serkentendő több jeges-tengeri kikötőt is fejleszteni kezdett az állam. Egyre növekszik a halászati ágazat, a tudományos kutatómunka, sőt még a turizmus is.

Mindezekkel szoros összefüggésben a régió országai jó pár éve mind nyugtalanabbak a biztonságukat illetően. Jelenleg ugyanis a terület a senkiföldje, vagy ellenkezőleg: mindenkié. Oroszországnak pedig eltökélt célja, hogy megőrizze főszerepét az Arktisz területén.

Mivel az Északi-sarkkörön túl jelentős orosz katonai vállatok működnek, továbbá itt helyezkednek el az Északi Flotta bázisai és a katonai háttérágazat létesítményei, valamint itt húzódik az Orosz Föderáció államhatárának a jeges-tengeri, mintegy 20 ezer kilométernyi szakasza, védelme szükségszerű.

Ráadásul az Egyesült Államok láthatóan hatalmas szeletet akar „leharapni” abból a térségből, amelynek Oroszországhoz kell tartoznia, állítják az orosz katonai szakértők.

A területekre való jogot az érdekelt országok ezen a senkiföldjén is a gyarmatosítás gyakorlata szerint igyekeznek megszerezni, vagyis előbb ténylegesen birtokba veszik a vitatott területeket és csak a béke fenntartása miatt tesznek jogi lépéseket az ENSZ-ben.

Oroszország egészen odáig ment, hogy egy mini-tengeralattjáró segítségével pontosan az Északi-sark alatt, több mint négyezer méteres mélységben a tengerfenékre helyezte nemzeti lobogóját, amellyel jelképesen elfoglalta ezt a földrajzi pontot.

Három éve Oroszországnak sikerült bebizonyítania és elfogadtatnia az ENSZ-szel, hogy az Ohotszki-tenger 52 ezer négyzetkilométernyi területe hozzá tartozik, mivel alatta húzódik Oroszország szárazföldi partvonalának folytatása. Az Orosz Hadtudományi Akadémia tanulmánya szerint a határok kijelöléséért folytatott küzdelem az elkövetkezendő években tovább fokozódik. Éppen ezért az orosz védelmi minisztérium rendszeresen tart hadgyakorlatokat az Északi-sarkkör fölött.

Öt ország él állandó területi követelésekkel az Északi-sarkkal kapcsolatban: Kanada, az Egyesült Államok, Oroszország, Norvégia és Dánia.

Az első négy azzal érvel, hogy partja vagy tengermélyi talapzata a jeges, de gazdasági lehetőségekkel kecsegtető területet érinti, így szó sincs nemzetközi vizekről, hanem saját belső tengerszakaszukat borítja a jég. Az utolsó tag, Dánia messze fekszik az Arktisztól, de Grönland nem, márpedig a gyéren lakott, de hatalmas területű sziget Dánia külbirtoka, így ezen keresztül érzi jogosnak a területi igényt. Az egyetlen földterület, amely az öt ország között vita tárgya, a Grönland és Ka­nada között fekvő, lakatlan Hans-sziget, erről egyik fél se tudja pontosan bebizonyítani, hogy az övé, de időről időre mind a dán, mind a kanadai hadsereg megjelenik rajta.

Dánia 2014-ben nyújtotta be igényét a Lomonoszov-hátságra, amely saját értelmezése szerint Grönland szigetének víz alatti folytatása. Oroszország szerint erről szó sincs, a Lomonoszov- és a Mengyelejev-hátság az eurázsiai kontinens folytatása, Kanada geológusai viszont úgy látják, hogy az Kanada földjének víz alatti folytatása, így az ő igényük jogszerű.

A vitát az ENSZ szakosított bizottsága jogosult eldönteni, amely egyelőre nem hozott határozatot, de az Egyesült Államok nem is ratifikálta a döntőbíróság felállításáról szóló szerződést, így hivatalosan nem is nyújthat be igényt. Ezzel együtt az amerikaiak is – hasonlóan a többi államhoz – indítottak expedíciót, megvizsgálva, hogy Alaszka hogyan folytatódik a tenger alatt.

alternativhirek – Pesti Hírek

Ez is érdekelhet

Csődhullám söpör végig Amerikán

Jónás Levente

BEST OF 2023! – United Fakes of America III.: America FAKES You! (Pesti Hírnök vélemény)

Jónás Levente

VIDEÓ: „Az USA megszállja Ukrajnát az eliten keresztül” – megdöbbentő vallomás az ukrán tábornoktól (magyar felirattal)

Jónás Levente

Ez a weboldal cookie-kat használ az élmény javítása érdekében. Feltételezzük, hogy ez rendben van, de ha szeretné, leiratkozhat. Elfogadom Bővebben