Provokációnak tartják Kárpátalján az Ukrajna területi feldarabolásáról szóló fiktív térképet, amellyel Dmitrij Medvegyev orosz exelnök állt elő nemrég. A lapunknak nyilatkozó elemző szerint ez a lépés a harcias retorika része, Vlagyimir Putyin gondolatait viszi tovább, s az európai szövetségesek megosztása is a célja.
Dmitrij Medvegyev, Oroszország biztonsági tanácsának elnökhelyettese néhány nappal ezelőtt közzétett egy térképet Telegram-csatornáján, amelyen Ukrajna elképzelt felosztása látható. Eszerint az oroszok által megtámadott ország területének jelentős része Oroszországhoz, a többi pedig Lengyelországhoz, Romániához és Magyarországhoz kerülne. Csupán a kijevi terület maradna Ukrajnáé.
Medvegyev elképzelt államdarabolása következtében az észak-bukovinai Vinnyica, valamint Csernyivci megye Románia területéhez tartozna, Lengyelország kapná meg Zsitomir, Hmelnickij, Ternopil, Ivano-Frankivszk, Rivne, Luck és Lviv megyét, Kárpátalja pedig Magyarországé lenne. A volt államfő térképére ráerősítve Igor Korotcsenko orosz katonai szakértő úgy nyilatkozott, hogy
Magyarországnak pár hónapon belül döntenie kell, mi legyen Kárpátaljával, és „megerősíti-e az ellenőrzést történelmi földjei felett, és megmenti-e a 150 ezer kárpátaljai magyart”.
A katonai szakértő elmondta, az oroszok feladata, hogy a modern Ukrajnát eltüntessék a geopolitikai térképről, és visszaállítsák a történelmi területei feletti ellenőrzést a mostani Ukrajnával szomszédos államoknak.
Bendarzsevszkij Anton, a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány lapunknak nyilatkozó szakmai igazgatója szerint Medvegyev nyilatkozatát a megfelelő kontextusban kell értelmezni: befelé szól, és elsősorban Vlagyimir Putyinnak címezte. Dmitrij Medvegyev az elmúlt években kiesett a belső körből, befolyása az orosz belpolitikára és az orosz döntéshozatalra minimális maradt, és éppen ezért küzd annyira, hogy visszatérjen.
Medvegyev korábbi politikája és nyilatkozatai szöges ellentétben álltak a mostani kijelentéseivel: alapvetően liberális, demokrata politikusnak volt számontartva, és Putyin 2012-es visszatéréséig sokan benne látták Oroszország jövőjét. Más idők vannak, a Krím-félsziget 2014-es megszállása, a harcias hangvétel fokozódása és Oroszország elszigetelődése után a technokrata jellegű liberális politikusokra Moszkvában nincs szükség, Putyin szerint valószínűleg inkább kockázatot jelentenek. Medvegyev is így szorult ki fokozatosan a politikából, 2020 óta a biztonsági tanács elnökhelyettese”
– mondta a Krónikának a belarusz származású, Magyarországon élő elemző. • Fotó: Twitter Bendarzsevszkij Anton szerint ahhoz, hogy visszakerüljön Putyin bizalmi körébe, Medvegyevnek meg kellett változnia, így lett ő hirtelen a liberálisból héja, és az elmúlt időszakban gyakran keményebb nyilatkozatokat ad, mint az orosz keményvonalas szilovikok. Mint az elemző emlékeztetett rá, a volt elnök a Nyugatot is megfenyegette atommal, a háború legelején pedig Ukrajna teljes megszűnését is vizionálta.
Úgy véli, a napokban általa közölt térkép nagy részben Putyin februári, háború előtti beszédére épül: abban az elnök elmondta, hogy Ukrajna Vlagyimir Iljics Lenin kreálmánya, a területek nagy része „jogtalanul” került hozzá.
„Néhány nappal később az orosz televízió meg is rajzolta, hogy milyen területek kerültek szerintük Ukrajnához a Szovjetunió alatt. Ezt a térképet gondolta tovább Medvegyev, és közölt egy olyan térképet, amelyben ezen területek már más-más országhoz tartoznak. Egyrészt ez a harcias retorika része, és Putyin kedvében járás – az orosz elnök gondolatait viszi tovább”
– fogalmazott a szakértő. Hozzátette: másrészt az „oszd meg és uralkodj” orosz politikát követi, amely során Moszkva arra törekszik, hogy megossza a Nyugat egységét, kételyt ébresszen a szövetségesekben egymással szemben, és ugyanezt a hatást a nyugati partnerekkel szemben Ukrajnán belül is próbálják elterjeszteni. Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója szerint provokációként tekintenek a kárpátaljaiak a Medvegyev-féle térképekre.
„Minden olyan híresztelés, ami ukrán területek elcsatolásáról szól, most, a háború közepén nagyon indulatos reakciót vált ki az ukránokból. Tekintettel arra, hogy 2017 óta romló pályán vannak a magyar–ukrán kapcsolatok, s ezt a háború csak tetézte, az ilyen híresztelések, sajtóhírek rajtunk csapódnak le, nem a magyarok érdekeit szolgálják. Az ukrán többség részéről ilyenkor nő az ellenérzés velünk szemben. Ebben a politikai helyzetben ezeknek az ötleteléseknek a realitása is vajmi kevés, hiszen Magyarország EU-, NATO-tagként nem tud egy másik ország területéből lehasítani semmilyen szeletet. Erre nincs is szándék, amit nem győznek hangsúlyozni a magyar kormány képviselői”
– mondta lapunknak az ungvári újságíró. Dunda György úgy véli, a kárpátaljai magyar közösség érdeke jelenleg a stabilitás megőrzése. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy
a hétköznapok szintjén jelenleg is a békés együttélés jellemzi a soknemzetiségű Kárpátalját. Az általános vélekedés szerint az ilyen híresztelések orosz érdekeket szolgálnak. A cél ugyanis az ukrán és nem ukrán nemzetiségűek szembeállítása”
– fogalmazott a lapigazgató. Mint kihangsúlyozta, a magyar közösség mindenekelőtt a békében érdekelt, hiszen az élet minden területére romboló hatással van a fegyveres konfliktus.
„A tömeges elvándorlás mély sebeket ejtett. Csak bízhatunk abban, hogy a családok a háború után újra egyesülnek, de naivak sem vagyunk, tudjuk: nagyon sokan belefáradtak a nehézségekbe. A túlélési esélyeket kizárólag a mielőbbi béke növeli”
– mondta Dunda.
kronikaonline – Pesti Hírek