Imperium Globalorum kiemelt

Sinializmus – A KÍNAI TITOK (Pesti Hírnök vélemény) ELSŐ RÉSZ

Három részes szubjektív véleményírásom sok tévedést tisztáz a távol-keleti óriással kapcsolatosan, méghozzá személyes tapasztalatokra támaszkodva. Első rész.

Ha huszonegyedik századi emberként a fejlődésre, fejlesztésre gondolunk, úgy hisszük a globálissá lett nyugati fejlődés az amely, a leggyorsabban és legeredményesebben zajlott le a történelemben. Persze, mind csodálhattuk nemrég a távol-keleti társadalmak hihetetlen teljesítményét, a Kistrigrisek vagy éppen Japán tekintetében. Ám olyat, hogy ugyanilyen dinamikusan globális szinten is bemutassa ezt egy ország – nos, győződjön meg bátran mindenki erről -, Kína.

A címben szereplő kifejezés nem létezik; jómagam alkottam, és a „kínaiasított szocializmust“ kívánja jelenteni, vagyis azt a valamit, ami láthatóan világraszóló eredményességet ad Kínának. Annak az országnak, amelyet miközben

egyre jobban csodálunk, mégis a legkévésbé ismerünk, viszont annál határozozottabb biztonsággal vélünk tudni róla bizonyos dolgokat.

Ma már közkeletű, sőt közhely az állítás, miszerint Kínában gyártanak mindent, a kínaiak a leggyorsabbak a fejlesztések kivitelezésében. Naponta láthatunk videókat a legnagyobb, leggyorsabb, legfuturisztikusabb dolgokról, vagy ha másról nem, arról, ahogy 9 óra alatt 1500 munkás felépít egy vasútállomást.

Nem túlzás: 9 óra alatt egy teljes vasútállomást felépítettek.
„Dehát csak szerkezetileg…” – mondta az egyik kínai, magyarul tanuló diákom.

Mindez a globális kor információármlásából következik, ám az is, ahogy

az USA diktálta mainstream média, amit az európai szövetségesek hűen követnek, folyton és mindig a veszélyre, sárga veszedelemre, a világuralmi törekvésre figyelmeztet Kínával kapcsolatosan.

Tény, hogy az USA határain kívül kb. 800 katonai bázist tart fenn, Kína pedig egyet – valóban fennáll tehát egyfajta fenyegetettség. A fősodratú nyugati közlések azt, hogy ennek valójában fordított az előjele, még ha el is ismerik (mostanában),

az mégsem érdekes, mert Kína, úgymond rossz, nagyon rossz diktatúra!

Mert a másik, közkeletű ismeret és közhely ilyenkor mindig az, hogy Kína diktatúra, méghozzá kőkemény kommunista diktatúra, vezényszóra működő társadalommal, átnevelő táborokkal. Gazdasági eredményei mögött, amelyek globálisak, parancsuralmi tervutasításos diktátumok, a környezet szélsőséges kizsákmányolása és brutális környezetszennyezés állnak. Fejlesztéseik ipari kémkedések, szerzői jogi eltulajdonítások eredményei, valamint Kína a hamisítványok és a hamisítások Mekkája.

A múltból kiragadott részigazságok és a felületes hírfogyasztói magatartásras épített közhelyek ezek. Ugyanis az a tény, hogy lépten-nyomon Mao Ce-Tung néz ránk tipikusan keleti atyáskodó arccal, még nem jelenti a maoizmus bárminemű meglétét.

Hazánkban a nemzetköziség helytartói, a balliberális ellenzék például rendszeresen a fentiekkel támadja a magyar kormányt, aki sikeres stratégia mentén honosít meg kínai befektetéseket. Például a világhírú Fudan Egyetem budapesti campusának a híréből egy pillanat alatt „Eu-ba belopakodott kínai kémközpont“ idehozatala lett.

Magyarországon rendre kész tényként állítanak dolgokat Kínával kapcsolatosan. Idekívánkozik a volt pekingi magyar nagykövet kijekentése, miszerint a hazánkban megjelenő információk több, mint 90%-ban (!) hamisak, politikai oldaltól függetlenül, mivel mindenki csak a nyugati angol, francia, német, spanyol nyelvű mainstream médiából kapja ezeket.

Namármost, mindenekelőtt akkor Kína egy szingapúri Svájc, vagy egy észak-koreai Gulág-sziget?

Ez fontos kérdés, Kína szemmel láthatóan kilépett a globális hatalmi térbe, hiszen gazdasági globális szereplővé válása ezt meg is követeli.

De milyen is a globális Kína nekünk a világban, és milyen a globális Kína a saját kínai világának?

Például ezekre a kérdésre is ösztönösen választ kerestem, amikor nyáron Kínába látogattam.

Amit tapasztaltam, azt mindenekelőtt javaslom mindenkinek megtapasztalni. De nagyon. Aki teheti, utazzon el Kínába, nem utolsó sorban már csak azért is mert olcsóbb, mint hinnénk.

Pekingben, és Xiaméban jártam. Előbbi egy 33 milliós metropolisz, utóbbi egy dél-kínai tengeri üdülőparadicsom és szabad kereskedelmi (!), ipari (offshore) övezet, amiből még van 21 az országban.

Totális kapitalista digitalizált cégparadicsom mindegyik, elképzelhetetlenül sokrétű és koncentrált fejlesztésekkel, startupokkal, kutatási központokkal, ipari-technológiai, informatikai parkokkal.

Xiamé mai látképe. (Dél-kínai tengerpart, Tajvannal szemközt) Már majdnem természetesnek hatott, hogy öt csillagos wellnes szállodámmal szemközt a daruerdő éjjel is, megállás nélkül dolgozott.

A település 15 éve egy kb. 200 ezer fős halásztelep volt, most 6 milliós, dinamikusan fejlődő nagyváros, pont Tajvannal szemközt. Nyilván nem véletlenül…

A pekingi levegő nem szennyezett.

Lehet, hogy az volt, ám Pekingben ma alig-alig látni hagyományos robbanómotoros járműveket. Minden elektromos, a taxiktól kezdve, a kismotorokig (amikből messze több van, mint autóból). Mégsincsenek töltő-füzérek az utakon, mert ott lent, a garázsszinteken töltődnek a csereakkumulátorok – ők inkább kicserélik az aksikat (kb. 3 perc). Ez önmagában más megvilágításba helyezheti egy magyarnak az e-autózásról való elképzeléseit.

Pekingben nincs szemét, és nincsen egyetlen elhajított csikk sem.

Egyrészt – és ez is meglepett – már szinte senki nem dohányzik, és senki nem köpköd. Ezért köpőcsészék sincsenek, ellenben minden szemetes ketté van osztva: újrahasznosítható, vagy nem újrahasznosítható. Nem csinálnak hülyét az emberekből, hogy válogassanak műanyagot, üveget, fémet, papírt, hogy aztán egybeöntve szállítsák el.

Másrészt perszen nincsenek lépten nyomon éjjel-nappalik vagy kocsmák. Mindenféle bolt mindennel van mindenhol, ugyankakkor. Amelyekben szinte mindenütt kizárólag mobilfizetés van, kártyás vagy készpénz alig-alig. A kínai messengernek megfelelő program, a WeChat az, ami számtalan csevegő és egyéb funkciója mellett népszerű, mint mobiltárca a kínaiak között.

Mindezt nem azért teszik az emberek, mert van valamilyen „social credit“ rendszer, ahogy hazánkban hallani, nevezetesen, hogy a kamerák, és szenzorok mindent figyelnek és követnek, és digitális rendszerekben mérik, büntetik-jutalmazzák a lakosságot, nos

ez az egész hülyeség, többeket is megkérdeztem erről.

Ugyanakkor érezhető az állam jelenléte mindenütt. A csomópontokban rendőrök, a reptereken katonák, általában bárhová mész, láthatsz egyneruhást. Jelzem, engem speciel ez megnyugtatott, hiszen mindenütt rengeteg ember van, óriási tereken közlekedve, ahol bármikor adódhat egy olyan pánik,- vagy baleseti helyzet, ami rapid rendfenntartói beavatkozást igényelhet. Diszkréten vannak jelen, néha kiabálva akár, de mindenképpen a gyors áthaladásokat segítve, még egy egyszerű, keresztbe hat, hosszában nyolcsávos zebraátkelőnél is. És a leghipermodernebb digitalizált rendszerek mellett is áll ember, vagy ül, mint a legmodernebb reptéri arcfelismerő mögötti stempilző, aki a hagyoményos tintapárnás pecsétet üti be az útlevélbe.

Az óriási járműforgalom kordában tartása nem csak KRESZ kérdése (Kínában sávváltáskor nem használnak irányjelzőt, csak esőben vészjelzőt), vagy vezetői ügyességé. Szó szerint fél-egy kilóméterenként vannak út feletti kamerák, és folyamatosan készítik is a fotókat. Mérik a sebbességet, nézik a telefonhasználatot. Mindenki be is tartja: nincsenek nagy balesetek, a számtalan végtelenül keresztbe-kasul kígyózó soksávos gyorsforgalmi utakon, a koccanások jellemzőek.

A csomópontok, forgalmas helyek, látványosságok környezetében sinsenek már lopások. Mert

mindent vissza lehet nézni. Engem, turistraként ez végtelenül megnyugtatott.

Folytatása következik!

Jónás Levente, a Pesti Hírnök

Ez is érdekelhet

A kínai MI a legtöbbször letöltött alkalmazás az USÁ-ban

Jónás Levente

Sinializmus – A KÍNAI TITOK (Pesti Hírnök vélemény) HARMADIK, BEFEJEZŐ RÉSZ

Jónás Levente

Sinializmus – A KÍNAI TITOK (Pesti Hírnök vélemény) MÁSODIK RÉSZ

Jónás Levente

Ez a weboldal cookie-kat használ az élmény javítása érdekében. Feltételezzük, hogy ez rendben van, de ha szeretné, leiratkozhat. Elfogadom Bővebben