Szlovákia is kemény diszkriminációt alkalmaz napjainkban a magyar származásúakkal, vagy éppen a szlovák történetírás hamisságára figyelmet felhívókkal szemben. A soviniszta lépéseket azonban nem mindenki hagyja annyiban. Falath Zsuzsanna, magyar származású felvidéki muzeológus fellépett a maga igazáért, és a gyenge lábakon álló szlovák gyűlölet kártyavára összeomlani látszik.
2018 telén egy Zuzana Falathova (Falath Zsuzsanna) nevű, húszas éveiben járó muzeológus nagy port felvert interjút adott a Magyar Hírlapnak, amelyben kifejtette:
bár sokáig hatása alatt állt, mint minden szlovák, a szlovákiai történelemszemléletnek, azonban fokozatosan ráeszmélt ennek hazugságaira, ahogyan szembesült a magyarokat érintő második világháború utáni kitelepítésekkel, illetve ennek elhallgatásával a szlovák köztudatban. Majd fokozatosan ráébredt saját magyar gyökereire, elkezdett magyarul tanulni, és elkezdte hangosan képviselni az igazságot.
Az interjút követően először halálos fenyegetéseket kapott – például: “agyon kellene lőni, és a hulládat a Dunába lökni, te magyar ügynök!” –, munkatársai elfordultak tőle, közmegbecsült kurátorból páriává vált, végül némi megalázó huzavona után elérték, hogy távozzon, súlyos nyomás alá helyezték, melynek munkahelyétől való megválása lett a vége.
Azonban Falath ügyvédjével, Nagy Dáviddal perre ment, és ízekre szedték a meghallgatásokon a múzeum képviselőinek érvelését, miszerint puszta átszervezés miatt szűnt volna meg a muzeológus pozíciója, nincs itt semmi látnivaló – s úgy tűnik, ennek meg is lett az eredménye:
első fokon megnyerték a két per egyikét, így a bíróság kimondta, Zsuzsanna elbocsátása jogtalan volt.
Ha jogerőre emelkedik az ítélet, az precedensértékű lehet, és talán többen mernek majd jogorvoslatért a bírósághoz fordulni, hiszen ez azt üzeni a szlovákiai magyarságnak, hogy “ez már nem a Malina Hedvig-ügy Szlovákiája” – fogalmaz Nagy Dávid megkeresésünkre.
Mint a tárgyalásról elmondja, ez az egyik, a munkaügyi per volt, amelynek kapcsán sokszor elmondta, ha ezt sikerül megnyerni, van esély a másik – formailag szintén munkaügyi, valójában diszkriminációs – pernél is a győzelemre. Ebben az eljárásban a bíróság azt vizsgálta, jogszerű volt-e Falath elbocsátása vagy sem – és úgy találta, nem. A valós okot, vagyis a mélyhivatalos szlovák történelemszemlélettel való szembehelyezkedését és az igazgató véleményszabadsághoz való hozzáállását egy másik eljárásban tárgyalják.
“Ma a bíróság kimondta, hogy Zuzana Falathová elbocsátása jogszerűtlen volt, s ez így lenne még azok nélkül a hangfelvételek nélkül is, amelyeket benyújtottunk”
– ismerteti a helyzetet az ügyvéd. Nagy kiemeli: jogszerűtlen, tehát érvénytelen, ami azt jelenti, hogy így ügyfele munkaviszonya sem szűnt meg hivatalosan, sőt, a mai napig tart, de hogy ez praktikusan mivel jár, majd a másodfokú döntés után lesz érdekes.
Az indoklás annál tisztább: a múzeum az eljárás során nem tudta bizonyítani, hogy tényleg lett volna valódi szerkezeti átalakítás, amivel utólag indokolta a muzeológus elbocsátását, sőt: éppen az ellenkezője történt, hiszen utóbb a bíróságon azt mondták, azért szűnt meg a fiatal hölgy pozíciója, hogy helyette, aki kurátorként dolgozott, egy restaurátort fognak felvenni, ami nem, hogy nem történt meg, de a korábbi négy helyett később már csak három restaurátor dolgozott a múzeumban.
„…a tény az tény, egyértelművé vált jogilag is, hogy a Pozsonyi Városi Múzeumból az igazság mellett való kiállásom miatt rúgtak ki és nem a szervezeti átalakítások miatt”. Mondta a muzeológus, majd hozzátette:
“Ez a győzelem nem csak az én és ügyvédem győzelme, hanem az egész magyarságé, akik remélhetőleg főleg az elszakított részeken erőt meríthetnek harcuk folytatásához (…) soha semmi jogunkról nem szabad lemondani. Ez a győzelem nem végleges, mivel a jövőben egy újabb perre kerül sor, melyben azt akarjuk bizonyítani, hogy egyértelmű, nemzeti megkülönböztetés – diszkrimináció történt személyem ellen – a magyarok ellen” –
fogalmazott a muzeológus.
Azt Nagy viszont kiemeli: bár nem látja, hogy szakmai szempontból egy ennyire tiszta helyzetben mibe kapaszkodhatna a másik fél, de elméletileg joga van fellebbezni a múzeum képviselőinek is, és akkor másodfokon folytatják a kerületi bíróságon – egyébként ennek a pernek a kimenetele mindenképpen hatással lesz a másikra, ahol az igazgató és az intézmény diszkriminatív hozzáállása a téma.
szekelyföld.ma – Pesti Hírek