Új-Zéland közzétette a mezőgazdasági kibocsátások árazására vonatkozó tervtervezetét, hogy megbirkózzanak az ország egyik legnagyobb üvegházhatású gázforrásával, a böfögő birkák és szarvasmarhákkal.
A javaslat értelmében a nagy mezőgazdasági exportőrnek számító Új-Zéland lenne az első olyan ország, ahol a gazdák fizetnének az állattenyésztésből származó gázkibocsátásért
– közölte a környezetvédelmi minisztérium.
Az 5 millió lakosú Új-Zélandon mintegy 10 millió szarvasmarha és 26 millió juh él.
A teljes üvegházhatású gázkibocsátás közel fele a mezőgazdaságból származik, főként metánból. A mezőgazdasági kibocsátások korábban mentesültek az ország kibocsátáskereskedelmi rendszere alól, ami kritikát váltott ki a kormány globális felmelegedés megállítása iránti elkötelezettségével kapcsolatban.
A kormány és a mezőgazdasági szervezetek által összeállított tervezet szerint a gazdáknak 2025-től fizetniük kell gázkibocsátásukért. A rövid és hosszú élettartamú mezőgazdasági gázok külön lesznek beárazva, bár mennyiségük kiszámítására egyetlen mérőszámot fognak használni.
“Kétségtelen, hogy csökkentenünk kell a légkörbe kerülő metán mennyiségét, és a mezőgazdaságra vonatkozó hatékony kibocsátási árrendszer kulcsfontosságú szerepet fog játszani abban, hogy ezt elérjük”
– mondta James Shaw éghajlatváltozási miniszter.
A javaslat támogatásokat nyújt azon mezőgazdasági termelők számára, akik takarmány-adalékanyagok révén csökkentik a kibocsátást, míg a gazdaságokban folytatott erdőgazdálkodás a kibocsátások ellentételezésére használható. A rendszerből származó bevételeket a mezőgazdasági termelők számára nyújtott kutatás-fejlesztési és tanácsadói szolgáltatásokba fektetik be.
Susan Kilsby, az ANZ Bank mezőgazdasági közgazdásza szerint a javaslat a mezőgazdasági támogatások 1980-as évekbeli megszüntetése óta a legnagyobb szabályozási zavar lenne a mezőgazdaságban.
A rendszerrel kapcsolatos végső döntés decemberben várható.
magyarállatvédelem – Pesti Hírek