Az Európai Bizottság az utolsó leheletéig kitart a szankciós politika mellett, ezért immár futószalagon gyártja a különböző vészterveket a válság hatásainak enyhítése érdekében. A tervben gyártási és készletfelhalmozási kötelezettség is szerepel. Garantáltan heves ellenállásba fog ütközni.
Hétfőn a Bizottság versenyjogokért felelős ügyvezető alelnöke, Margrethe Vestager az ellátási láncok teljes összeomlásának elkerülésére rukkolt elő új javaslattal.
„Új eszközökre van szükségünk, amelyek lehetővé teszik, hogy gyorsan és közösen cselekedjünk a fellépő kockázatokkal szemben”
– mondta. A tervezet indoklásául a koronavírus-járvány okozta ellátási problémák, valamint az orosz-ukrán háború miatt kialakult gazdasági helyzet szerepel, megszavazása esetén pedig
a Bizottság utasíthatná az uniós tagállamokat az ellátási láncok átszervezésére, bizonyos, a válság szempontjából prioritást élvező áruk gyártásának fokozására, készletek felhalmozására, sőt új gyártási kapacitások létrehozására is. Magyarán: egyes cégeknek azt és annyit kellene gyártani, amit és amennyit az EB meghatároz nekik.
Legalább ilyen súlyú részlet, hogy kötelezővé teheti a válsághelyzetben releváns áruk forgalomba hozatalát, azaz semmissé teszi az exporttilalmat az unión belül.
Az ötlet nem példa nélküli: az USA-ban védelmi termelési törvény (Defense Production Act) néven fut 1950 óta. A szabály értelmében bizonyos esetekben elnöki hatáskörbe utalhatják a gazdasági ellenőrzés jogát, beleértve azt is, hogy a kormányzat megszabhatja bizonyos áruk gyártási mennyiségét, és utasíthatja a magánvállalatokat termelési kapacitásuk megváltoztatására. Az Unió ilyen formában még nem hozott olyan törvényt, amely lehetővé tenné, hogy direktben belenyúljon az egyes tagállamok gazdasági kapacitásrendszerébe, de a járvány alatt például elrendelt már exporttilalmat a koronavírus-vakcinákkal kapcsolatosan.
A javaslat már megszövegezése után azonnal heves vitát robbantott ki. Az EB által vázolt terv kritikusai szerint a rendszer működtetése olyan fokú monitorozást jelent a cégek irányába, amely
súlyosan sértheti az üzleti titok tabuját, egyben felülírhatja a vállalatok szerződési kötelezettségeit.
A BusinessEurope nevű lobbicsoport úgy fogalmazott: az agresszív és kötelező piaci megfigyelés nem felel meg sem az arányosság, sem a szükségesség elvének egy olyan szituációban, amely feltevéseken alapul.
Pedig az Európai Bizottság már a büntetéseket is megtervezte:
azok a vállalkozások, amelyek félrevezető adatokat szolgáltatnak tevékenységükről, akár 300 ezer eurós bírságot is kaphatnak, azok pedig, amelyek nem engedelmeskednek az utasításoknak a kapacitást vagy a gyártást illetően, napi átlagos forgalmuk 1,5 százalékát kell majd büntetésül kifizetniük – amennyiben megszavazzák a javaslatot.
mandiner – Pesti Hírek