Mark Milley, az amerikai haderő volt vezérkar főnöke óva int attól, hogy az ukrán kikötőket nyugati hadihajók odairányításával kezdjék el biztosítani.
Több millió tonna gabona áll az ukrán silókban arra várva, hogy szállítani tudják a világ minden részére. Ezt azonban az ukrán tengeri kikötők orosz blokádja miatt jelen pillanatban csak kisebb tételekben, szárazföldi úton lehet megoldani, ami azonban kapacitását tekintve messze nem fedezi a keresletet. A helyzet annyira súlyos, hogy globális éhínséggel fenyeget, hiszen egyes afrikai országok gabonaellátásának felét eddig is az ukrán szállítmányok tették ki.
A gabonakrízis eredménye egy újabb, minden eddiginél nagyobb migrációs hullám lehet, amit a jelenlegi helyzetben minden európai ország szeretne elkerülni.
Putyin jelezte, hogy hajlandó kiengedni a hajókat, de cserébe a szankciók enyhítését kéri. Erre azonban az USA mondott határozott nemet, így jelen pillanatban még mindig patthelyzet áll fenn.
Mint arról beszámoltunk, Nagy-Britannia hadihajókat küldene az ukrán kikötőkhöz azzal a céllal, hogy segítsenek kijutni a gabonát szállító hajóknak a blokád alatt álló vizekről, egyben aknamentesítené a területet. Erre kontrázott rá James G. Stavridis, az Egyesült Államok haditengerészetének nyugállományú admirálisa, aki a napokban azt javasolta, hogy – hasonlóan az irak-iráni háborúban alkalmazott megoldáshoz –
az ENSZ vagy a NATO irányítása alatt álló csatahajók kísérjék ki az ukrán kikötőkből a gabonaszállító teherhajókat. Stavridis hozzátette: a műveletet az USA irányítaná, és lehetőségként Nagy-Britannia, Franciaország, Törökország, Románia és Bulgária csatlakozhatna.
Az amerikai haderő volt vezérkar főnöke, Mark Milley egyáltalán nem volt elragadtatva a javaslatoktól. Az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke jelenleg a szárazföldi utat tartja a legbiztonságosabbnak, szerinte
a hadihajós konvoj ötlete olyan nagy kockázatú katonai műveletet jelentene, amely közvetlen háborús konfliktust okozhat Oroszországgal.
(Az utóbbi napokban Joe Biden is óvatosabban fogalmaz az oroszokkal kapcsolatban, azt hangoztatva, hogy semmiképpen nem akarja az USA-t fegyveres konfliktusba sodorni.) Milley egyébként azt is elismerte, hogy vannak nézeteltérések és felfogásbeli különbségek a háború kimenetelét illetően a nyugati államok szövetségén belül.
mandiner – Pesti Hírek