Afganisztánt csinálnának Ukrajnából az amerikaiak – ismerte el tulajdonképpen Kathleen Hicks védelmiminiszter-helyettes a Defens One szerint. A Pentagon, akár csak az USA szövetségesei, állítólag évtizedeken át készek a szükséges fegyverekkel ellátni az országot.
A bejelentés nem okozott meglepetést, hiszen már az intervenció kezdeti szakaszában arról beszéltek Washingtonban, hogy ez a háború Oroszországot visszaveti a 19. századba. Később pedig komoly elemzők vetették fel azt az elképzelés, hogy a háborút a föderáció felbomlásáig kell folytatni.
Ez ugyanaz a logika, ami bő negyven évvel ezelőtt arra ösztönözte az USA-t, hogy a CIA feddésben lévő ügynökeivel először kiképeztesse a pakisztáni menekülttáborokban bujkáló szélsőséges, iszlamista harcosokat a modern fegyverek használatára, majd számolatlanul biztosítsa számukra a muníciót Afganisztán „felszabadításához”.
Arról, hogy mekkora szerepe volt a szovjetek „Vietnamjának” az unió szétesésében, megoszlanak a vélemények, de senki sem tagadja a glasznoszty és a peresztrojka által többszörösége nagyított afganisztáni kudarc jelentőségét. A világ azonban némileg megváltozott. Oroszországot ugyan a legszigorúbb szankciókkal sújtotta a Nyugat, de – egyelőre legalábbis úgy tűnik – jogelődjével szemben élvezi Kína, India, valamint számos afrikai és néhány közel-keleti állam támogatását, miközben nem kell fenntartania bomladozó szatellitállamok garmadáját Európa szívében.
Az idő, persze, hosszú távon még így is Moszkva ellen dolgozhat.
Afganisztán 1980 körül egy fejlődő ország volt, női egyenjogúsággal, stabil közoktatási és egészségügyi rendszerrel; az országban utak, gátak, erőművek épültek. Aztán jött az USA, és a beavatkozása nem a Szovjetuniót, illetve annak volt tagállamait vetette vissza a középkorba, hanem a „megsegített” Afganisztánt, amit több mint egy generáció óta sújt véres polgárháború és fundamentalista diktatúra.
Erre kéne most az ukránoknak is gondolniuk: ez a háború ugyanis az ő területeiken zajlik, az ő infrastruktúrájukat pusztítja, az ő embereik halnak meg – valójában nyugati érdekek szolgálatában. És ahogy a szovjetrendszer bukása után Washington magára hagyta Afganisztánt, 5-10 év múlva, ha esetleg az utolsó orosz katona is elhagyná Ukrajna területét – amire csekély esély mutatkozik –, Kijev is magára maradna.
bekezdések – Pesti Hírek