a 22-es csapdája Forró drót kiemelt

A szankciók hatása. Az oroszok köszönik szépen.

Hétköznapi logikával azt gondolhatnánk, hogy az Oroszországra kirótt nyugati szankciók célja az orosz államcsőd kikényszerítése. Azt is gondolhatnánk, ha Oroszország nem fér hozzá devizatartaléka feléhez, (240 milliárd dollárhoz plusz az aranytartalékok jelentős része) rubelben viszont nem fizethet a külföldre kibocsájtott devizakötvénynek tulajdonosai felé, akkor közel a vég, a nyugat rendcsináló gazdasági ereje kikényszeríti az orosz meghátrálást. De nem ez történik, hanem valami egészen más.

Március végén, április elején az orosz államnak összesen 2 milliárd 715 millió dollárt kellett kifizetnie devizakötvényei után, ám annak ellenére, hogy hozzáférhető devizatartalékaiból könnyedén rendezhette volna dollárban, az összeget rubelben utalta át hivatkozva arra, „minden szükséges forrása megvan ahhoz, hogy kifizesse külföldi adósságait, de a külföldi számlákon jelentős összegek vannak befagyasztva Oroszország devizatartalékaiból.” (Meg kell jegyezni, hogy Oroszországnak a nyugat felé való összes deviza törlesztési kötelezettsége mindössze 60 milliárd dollár.)

A rubel átutalásra válaszul a nyugat meghirdethette volna orosz államcsődöt, de a háttérben semmi nem úgy van, mint amit nekünk megmutatnak. Az amerikai pénzügyminisztérium felmérve a helyzetet „úgy döntött”, hogy május 25-ig engedélyezi a befektetőknek és a bankoknak az orosz államkötvényekhez kapcsolódó kifizetések fogadását és feldolgozását. Az orosz Gazprombankon keresztül. Oroszország harmadik legnagyobb bankját az EU diplomácia és a Bankok (JP Morgan, Deutsche Bank, Bank of New York, Mellon és a Commerzbank) nyomására még március elején levetették az amerikai kormányzat által összeállított szankciós listáról és a SWIFT-rendszerről sem kapcsolták le. A Gazprombank továbbra is összekapcsolja Oroszországot a nemzetközi pénzügyi rendszerrel nem csak a gázszerződések kifizetésében, hanem minden más deviza tranzakcióban is.

A „nyugati szankciók” hatása tehát a valóságban: Igaz hogy Oroszország devizatartalékának nagyjából felét befagyasztották, viszont továbbra is (ezekben a percekben is) dollármilliárdos bevételre tesz szert nyersolaj- és gázexportból.

Európa csőre kötötten

A körülményeket figyelembe vevő előrejelzések szerint 2022-ben energiaexportjából a szankciók és bojkottok közepette is közel 321 milliárd dollár bevétele várható, ez 36%-kal több, mint 2021-ben. A szankciókat tehát bőven kompenzálják az olaj- és gázexportból származó bevételek. Hogy még jobban érzékelhessük a nyugat kétarcúsága: Múlt hét szerdán (március 12-én) egy vezető EU tisztségviselő megszellőztette, hogy az EU már az orosz invázió óta 38 milliárd dollárt fizetett az orosz energiáért. Minden egyes nap közel háromnegyed milliárd dollárt, így a háború alatt nem hogy csökkentek, hanem növekedtek Oroszország devizatartalékai, közben az ukránok százai halnak meg minden egyes nap idegen érdekekért.

A nagyságrendekből az tűnik ki, hogy a nyugat nem tud mit kezdeni a kialakult helyzettel, az oroszok lépéselőnyben vannak.

Az elnyúló háború által generált nyugati gazdasági pánik, infláció, társadalmi feszültség nekik és céljaiknak kedvez, nem mellesleg az energiapánik okozta energiaár növekedés tovább növeli a bevételeiket. A háború árát viszont meg kell fizetnie valakiknek. Elsődlegesen Ukrajna lakossága szenvedi meg, másodsorban Afrika és a Közel-Kelet hamarosan éhező milliói, nem utolsó sorban pedig a kényelemhez szoktatott nyugat-európai kisemberek, akiknek hamarosan meg kell tapasztalniuk, hogy a jólét nem alanyi jog.

Tatár József (fb) – Pesti Hírek

Ez is érdekelhet

10+1 kérdés az „új világrendről” (Pesti Hírnök vélemény)

Jónás Levente

Soha többé! (Pesti Hírnök vélemény – ÚJRATÖLTVE)

Jónás Levente

Dánia a „teljes tüzérségét” átadja Ukrajnának (+videó)

Jónás Levente

Ez a weboldal cookie-kat használ az élmény javítása érdekében. Feltételezzük, hogy ez rendben van, de ha szeretné, leiratkozhat. Elfogadom Bővebben