Az esetleges orosz atomcsapásra adandó NATO-válaszról nincs konszenzus Európában, de szakértők szerint a kérdés inkább költői, mert az orosz fenyegetések az erőfitogtatásnál nem érnek többet.
Nagy a keveredés az európai fejekben annak kapcsán, mit tennének, ha Vlagyimir Putyin utasítására az Oroszország nukleáris fegyverekkel csapást mérne Ukrajnára.
Az Egyesült Államok mint a NATO meghatározó ereje mérsékletre int, mértékadó amerikai vezetők szerint nem valószínű, hogy az orosz elnök a nukleáris opcióhoz nyúlna. De Joe Biden elnök is tartja magát a Kínával a tajvani válság kapcsán többször elmondott stratégiai bizonytalanság elvéhez, azaz homályban hagyja a kérdést, hogy miként válaszolnának egy Ukrajnát ért orosz atomtámadás esetén.
a NATO-tagoknak Európában nincs számottevő mennyiségű taktikai atomfegyverük,
szemben Oroszországgal, amelynek mintegy kétezer nem telepített – bizonytalan státusú – taktikai nukleáris robbanófeje van.
Az önálló francia atomütőerőn – 280 telepített robbanófej, ezek egy része taktikai és stratégiai, azaz változtatható robbanóerejű – kívül néhány tucatnyi amerikai B61-es termonukleáris bombáról tudni nyílt forrásokból, ezeket Németországban, esetleg Belgiumban és/vagy Hollandiában tárolják. Ezek a B61-es bombák új változatai már taktikai (kisebb hatóerejű) vagy stratégiai (nagy, a hirosimai bombához képest hússzoros, ötvenszeres erősségű) nukleáris fegyverek.
A Politico európai kiadásának főcíme tükrözi a zavart:
Az elnök elleni támadás elsősorban belülről, az Emmanuel Macronnal szemben álló erőktől, leginkább a baloldalról jön.
Francois Hollande, Macron elődje korábban a Franceinfo rádióban nem elsősorban a tükörválasz elutasításáért ment neki Macronnak, ehelyett az említett amerikai álláspontot, a stratégiai bizonytalanság elvét visszhangozta, ezt kérte számon a hivatalban lévő elnökön. Magyarán: bizonytalanságban tartani az ellenfelet, jelen esetben Moszkvát.
– mondta sokat sejtetően az exelnök, akinek a politika élvonalába való visszatérési kísérletei rendszeresen felbukkannak a francia sajtóban.
Macron jól ismeri a felelősséget, amely rá mint az EU egyetlen atomhatalmának katonai főparancsnokára, az atomfegyver bevetéséről határozó vezetőjére hárul. Egyértelművé tette, hogy Ukrajna miatt nem vetné be a francia atomütőerőt, amivel a politico.eu szerint elbizonytalaníthatott jó néhány kelet- és kelet-közép-európai vezetőt, románokat, szlovákokat, lengyeleket, baltiakat.
Az Élysée palota ura tisztában van a NATO-szabályokkal, a sokat idézett ötödik cikkellyel, amely nem intézkedik a nukleáris csapásról. A hangoskodás ellenére
A brit elektronikai hírszerzés (GCHQ) feje, Jeremy Fleming szerint nincsenek jelei annak, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket készülne bevetni Ukrajnában.
Pavel Podvig, egykoron Moszkvában tanult nukleáris fegyver szakértő kiemeli, hogy
az atomfegyverek bevetésének a másik fél rendszerei által észlelhető jelei vannak. Ez egy látható folyamat, idézi az oroszországi tudóst a Guardian. Podvig utalt arra, hogy a taktikai atomfegyverek esetleges frontbevetése messze nem érné meg a velük járó kockázatot.
– tette hozzá.
Dunai Péter
Címlapképünkön az orosz televízió szimulációja a legújabb fejlesztésű szuperszónikus interkontinentális ballisztikus rakétacsapások indítástól a becsapódásig
vg – Pesti Hírek