A második tudományos munkákra szánt modul is megérkezett a Tienhóhoz, az űrállomás központi egységéhez, ezzel a Tienkung elérte (egyelőre) teljes nagyságát.
A Tienkung Kína első olyan űrállomása, amelyet nem csak átmeneti időre, hanem állandó használatra szánnak:10-15 éves élettartama miatt valószínű, hogy túléli az ISS-t is.
A Nemzetközi Űrállomás a tervek szerint 2030-ig marad szolgálatban, amennyiben addig biztonságosan meg lehet oldani az üzemeltetését, majd három Progressz vagy Cygnus teherűrhajó segítségével 280 kilométeres magasságba vezetik, 2031 elején pedig kontrollált körülmények között a Csendes-óceánba irányítják azon darabjait, amelyek nem égnek el a légkörben, legalábbis ez a terv a NASA januárban publikált jelentése szerint. Addigra a magánűrállomások átvehetik az ISS funkcióját, így lehetőség nyílik az űrbeli kutatások és tudományos munkák folytatására a jövőben is, de ezek a tervezett állomások még nem kezdtek el megépülni, a kínai űrállomás viszont már az idei év végére készen állhat a teljes körű használatra.
Kína legerőteljesebb hordozórakétájával, a Long March-5B rakétával az űrbe szállított Mengtienen a tudományos kísérletek már most elkezdődnek, de
egyelőre csak a kínai taikonauták részvételével, azonban a kínai űrügynökség tervei szerint később az űrállomást megnyitják a nemzetközi együttműködés előtt is. A Nature korábbi beszámolója szerint legalább 1000 tudományos kísérletnek ad majd helyet az állomás, és a munkákat nem csak kínai űrhajósok végzik majd, hanem 17 nemzet összesen 23 intézményének kutatói.
rakéta – Pesti Hírek