Imperium Globalorum kiemelt

Mennyi az esély egy USA–Kína háborúra?

Az Egyesült Államok igyekszik térdre kényszeríteni Kínát, amihez új szövetségesekre van szüksége. A Makronóm kelet-ázsiai cikksorozatának összefoglalója.

Az Egyesült Államok szeretné, ha a legtöbb ország csatlakozna Kína gazdasági-katonai elszigeteléséhez. Japán és Dél-Korea mindeddig pragmatikusan viszonyult Kínához, így számukra nehezebb a döntés.

A biztonsági vonatkozás: ASEAN-csúcs

November elején rendezték a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) csúcstalálkozóját, ahol

az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea vezetői közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben elkötelezték magukat a béke és biztonság fenntartására a Tajvani-szoroson.

A japán fegyverkezés

Japán új nagy hatótávolságú rakétákon dolgozik, melyek képesek lennének elérni Kína egyes részeit. Japán esete a fegyverkezéssel az alkotmánya miatt nem mindennapi. Ehhez szükséges az alkotmány módosítása. Ha Kína megtámadja Tajvant, az Japán számára egyértelmű fenyegetés, amire nem tud máshogy válaszolni csak fegyverkezéssel. 

A japán alkotmány módosítása azért problémás, mert az kimondja, hogy a japán nép örök időkre lemondott a háborúról, valamint az erőszakról. Várhatóan mostanában fog megjelenni Japán nemzetbiztonsági stratégiája, és valószínű, hogy a NATO-hoz fog igazodni azzal, hogy Kínát kihívásként definiálja. 

Egyes értesülések szerint Japán mégis cirkálórakéták vásárlására készül. Továbbá a védelemről szóló 2022-es fehér könyvben írtak szerint délen és Okinava, valamint Tajvan közti szigeteken a védelem erősítésére, elvetve a diplomáciai rendezést. 

Japán ráadásul tovább folytatja a jövőben a k+f szektorban tett védelmi erőfeszítéseket:

elektromágneses sínfegyverek, nagy teljesítményű mikrohullámú energiarendszerek (drónrajok elleni küzdelemben hasznos), wingman drónok és scramjet motortechnológia. A védelem erősítésének másik példája, hogy Japán csatlakozott a NATO Kibervédelmi Központjához.

Dél-Korea kettős fenyegetettsége: Kína és Észak-Korea

Dél-Korea helyzete összetettebb. Nagy előrelépés lehet a jövőbeni együttműködésre tekintettel, hogy

az elnök Yoon Suk Yeol volt az első, aki részt vett NATO-csúcson. Yoon meg is ígérte, hogy közvetlenül hajlandó szembeszállni Észak-Koreával és Kínával. 

Az amerikaiak közben fejlesztik Dél-Koreában a THAAD rakétavédelmi rendszert. Korábban a THAAD bevetésének lehetőségét Észak-Korea jelentette, viszont a radarok innentől érintik a kínai légteret. Hat évvel ezelőtt az első THAAD-rendszer telepítésekor Kína egy sor szankcióval sújtotta a dél-koreai gazdaságot.

Dél-Korea igényt tartana atommeghajtású tengeralattjárókra is, habár már így is erős tengeralattjáró-elhárító képességekkel rendelkezik. Még októberben megállapodtak arról az Egyesült Államokkal, hogy a kis moduláris nukleáris reaktorok (SMR) technológiáját megosztják. Dél-Korea helyzete nem csupán önmagában Észak-Korea miatt bonyolultabb, hanem azért is, mert az Egyesült Államok szempontjából előnyösebb a status quo fenntartása az indo-csendes óceáni térségben.

A gazdasági vonatkozás: az exportellenőrzés kiterjesztése

Az Egyesült Államok egy sor exportellenőrzést vezetett be októberben Kína ellen, hogy elzárja a félvezetők piacától.

Ezzel szeretné ellehetetleníteni a kínai technológiai ipar legfejlettebb részeit. A probléma viszont az, hogy az exportellenőrzés eddig csak egyoldalú, így Kína sokkal több országtól képes félvezetőket beszerezni, mint Dél-Korea és Japán. Ahhoz, hogy az Egyesült Államok sikeresen tudja elzárni Kínát, meg kell győződnie, hogy a szövetségesei is hajlandóak-e erre. Egyelőre viszont a Biden-adminisztráció erőfeszítései sikertelennek bizonyultak. Az Egyesült Államok egyéves haladékot adott. 

Amerikai nyomás alatt Európa, Japán és Dél-Korea is

A dél-koreai csipgyártók jelen helyzetben kiszolgáltatottak, hiszen jelentős költségekkel kell szembenézniük. Ez a két vállalat a Taiwan Semiconductor  Manufacturing Company-val a világ legnagyobb csipgyártói. Az SK Hynix pedig bejelentette, hogy kénytelen lenne eladni kínai gyártási tevékenységét. 

A Samsung vonatkozásában Dél-Korea félvezető termékeinek 60 százalékát Kínának adja el. Ez tavaly 523 milliárd dollárnyi értékesítést jelentett, ami Dél-Korea félvezető exportjának közel 40 százaléka. A dél-koreai csipgyártók döntően kínai alkatrészekre támaszkodnak és ezek eltávolítása ilyen értékes piacról súlyos gazdasági következményekkel járhat. A japán csipgyártókat súlyosan érintenék a korlátozások, mivel globális szereplői zömében ezeken a területeken koncentrálódnak. Tavaly ennek az exportnak az értéke 3,3 billió jenes (23,67 milliárd dolláros) rekordot döntött. Ebből Kína részesedése volt a legnagyobb 39 százalékkal.

Exportellenőrzés nélkül is jelentkeznek gazdasági kihívások

Japán és Dél-Korea már így is gazdasági kihívásokkal néz szembe, amit csak tovább rontana a kereskedelmi háborúhoz való csatlakozás. Július és szeptember között a japán GDP 1,2 százalékkal zsugorodott. Dél-Korea esetében 5,7 százalékkal csökkent az export októberben az előző év azonos időszakához képest, aminek eredményeként az ország 6,7 milliárd dolláros kereskedelmi hiányt könyvelhetett el, ami jóval meghaladja a szeptemberi 3,78 milliárd dolláros hiányt.

A kínai előny: ritkaföldfémek

Kínában zajlik a világ ritkaföldfém-feldolgozásának nagy része. Japán ezért szeretné csökkenteni a ritkaföldfém-függőségét, ami viszont nem olyan egyszerű, tekintettel az Egyesült Államok függőségi szintjére, valamint a források diverzifikálására eddig tett korlátozott befektetésekre. 

Jelenleg Kína rendelkezik a legjelentősebb feldolgozási kapacitással. Japán Kínából származó importjának 80 százaléka, 9,4 milliárd dollár, beleértve a nyersanyagokat és az alkatrészeket is két hónapra megszakadna. Japán nem lenne képes a termékek széles skáláját előállítani (háztartási gépek, autók, gyanták, ruházat, élelmiszeripari termékek).

Tanul-e Japán és Dél-Korea Európa kárán?

Összefoglalva tehát mind katonai, mind gazdasági fronton – amennyiben Japán és Dél-Korea csatlakozna az Egyesült Államok Kína elszigetelésére tett erőfeszítéseihez – hasonlóan járnának, mint az európai országok az Oroszország elleni szankciókkal: a kínai teljes csipgyártásnak vagy legalábbis exportjának leállítása tehát ebből a szempontból irreális célkitűzés.

Mihálovics Zoltán politológus

makronom.mandiner – Pesti Hírek

Ez is érdekelhet

Kína és Finnország államfőjének találkozója után Kína vízummentességet biztosít Finnországnak

Jónás Levente

Itt a kínai válasz: korlátozások az EU-ból származó konyakra

Jónás Levente

1000 megawatt – Kína tengeri napelemes projektje

Jónás Levente

Ez a weboldal cookie-kat használ az élmény javítása érdekében. Feltételezzük, hogy ez rendben van, de ha szeretné, leiratkozhat. Elfogadom Bővebben