Ezúttal álló biciklivel esett el a kamera előtt az Egyesült Államok katonai főparancsnoka: még szerencse, hogy nem ő, hanem Putyin a beteg… Ugye? Leonyid Brezsnyevre emlékezhetnek az idősebbek, bár messze nem voltak nyilvános bidenségei, azért joggal mesélte róla Hofi Géza, hogy „…amikor már távirányítással ment csak”. Joe Biden pedig már azzal se. Mind láthatjuk…
Ám engem épp ez zavar, hogy mindig látjuk: az önmagára, jóhírére, makulátlan kirakatolására oly kényesen büszke országnak hogyan lehet ennyire semmire nem jó elnöke?
Vagy, ha már lett, hogyan lehet az, hogy folyton sajtónyilvánosan és látványosan ennyire zavart, súlyosan demens, és kiszámíthatalanul inkoordinált ez az ember, akinek talán a legtöbben segítik a munkavégzését a világon?
Kevesebb, kisebb, kevésbé látványos tünet-együttessel is ottfogják az öregeket a szakintézményekben…
Őt vajon miért nem? Sőt, mivel egy Fehér Ház szintű személyzet, stáb mindent, bármit és akármit (is) el tud intézni, el tud hitetni, el tud fedni, most hogyan lehet, hogy pár naponta beleesik az USA elnöke egy alzheimeres Mr. Bean akció bemutatásba?
Szinte közkívánatra: méghozzá úgy, hogy az egyébként szomorú emberi elesettséget ez esetben tényleg csak kiröhögni lehet, ha azt az USA nagyhatalmú elnöke produkálja ekképp, újra meg újra, majd megint….
Nem éppen elnöki viselkedési megnyilvánulások, ha volt is korábbi idősödő elnököknél ilyen, az nem derülhetett, és nem is derült (nagyon) ki!
Ugyanis az sem éppen elnöki, ahogy ez most mégis rendre, sőt menetrendszerűen reflektorfénybe kerül. Hogy lehet?
Nyilván csakis úgy, hogy a nagyon fontos cél valójában éppen ez: hogy egy egész világ röhögjön az USA elnökén úgy, mint még soha – és olyan teljes joggal, mint még soha.
Figyeljen csak arra mindenki…
Megkockáztatom, Biden alelnöke sem a félidős váltás prognózisa okán lett az alelnöke, mert a kevés tudással is sokat beszélő LMBTQIA-lobbista, színes kvótapolitikusnő szintén proxi, aki még népszerűtlenebb, mint aki rekordcsalással, a másik jelölt rekord-szavazatszámát csalással beelőzve lett, az Egyesült Államok közröhej elnöke.
Aki képes a történelemben talán most elsőként, az amerikai birodalom első embereként egy szóba kívánja sűríteni mindazt, ami az USA, és ezek után értelmetlen betűbotlásos gurgulázást hallat….
S míg egy világ, egy kifacsart, szétszennyezett, lerabolt, lerombolt világ széles tömegei jóízűen, alulnézeti elégtétellel röhögnek a világ vélt vezérén, addig e vezér mögött álló katonai és adminisztrációs csúcsvezetők, szolgálatok és tőkés finanszírozó hálózataik oly folyamatok aktoraiként működhetnek, amelyek jobb, ha nincsenek szem előtt… Ráadásul: ha baj lesz, majd elviszi a balhét a vén, színpadon beszaró hülye trotli.
És nem az USA.
Mert a showbiznisz tényleg a legtipikusabb amerikai mesterség, nem is annyira Hollywoodban, mint inkább Washingtonban, a United Fakes of Americában. Show must go on, mr. president!
Jónás Levente, a Pesti Hírnök