Niall Ferguson történész pénteken arra figyelmeztetett, hogy a világ az 1970-es évekhez hasonló – vagy még annál is rosszabb – politikai és gazdasági felfordulás korszakába lép – idézi a Marketwatch.
Az olaszországi Ambrosetti Forumon megszólalva Ferguson úgy vélte, hogy a katalizátorok már bekövetkeztek ahhoz, hogy megismétlődjenek az 1970-es évek, amelyet az OPEC olajembargó, a közel-keleti háború és a magas infláció jellemzett.
EZÚTTAL AZONBAN A KÖZELMÚLTBELI SOKKOK SÚLYOSSÁGA VALÓSZÍNŰLEG NAGYOBB ÉS TARTÓSABB LESZ
– tette hozzá.
„Az 1970-es évek válság előidéző összetevők már jelen vannak. A tavalyi monetáris és fiskális politikai hibák, amelyek ezt az inflációt elindították, nagyon hasonlítanak a 60-as évekhez”
– mondta, a közelmúltbeli áremelkedéseket az 1970′-es évek magas inflációjához hasonlítva.
„És mint 1973-ban, most is bekövetkezett egy háború”
– folytatta, utalva az 1973-as arab-izraeli háborúra – más néven Jom Kippur-háborúra – Izrael és az Egyiptom és Szíria vezette arab államok koalíciója között.
Oroszország jelenlegi ukrajnai háborújához hasonlóan az 1973-as arab-izraeli háború is a szuperhatalmak, a Szovjetunió és az Egyesült Államok részvételéhez vezetett, ami szélesebb körű energiaválsághoz vezetett. Csakhogy akkor a konfliktus mindössze 20 napig tartott. Oroszország Ukrajnába való indokolatlan inváziója immár hatodik hónapja tart, ami azt sugallja, hogy az energiapiacokra gyakorolt esetleges következmények sokkal rosszabbak lehetnek.
„Ez a háború sokkal tovább tart, mint az 1973-as háború, így az általa okozott energiasokk valójában tartósabb lesz”
A politikusok és a jegybankárok a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború legrosszabb hatásait az infláció elleni küzdelem érdekében kamatemeléssel és az orosz energiaimporttól való függőség csökkentésével próbálják enyhíteni.
Ferguson azonban, aki a Harvard, a London School of Economics és a New York-i Egyetem professzora volt, és 16 könyv szerzője, azt mondta, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a jelenlegi válság elkerülhető lenne.
„Miért ne lehetne olyan rossz, mint az 1970-es években? Vegyük fontolóra annak lehetőségét, hogy a 2020-as évek valóban rosszabbak lehetnek, mint az 1970-es évek.”
– tette hozzá.
Ennek okai között említette a jelenleg alacsonyabb termelékenységnövekedést, a magasabb államadósságot és az 50 évvel ezelőttihez képest kedvezőtlenebb demográfiai adatokat.
„Az 1970-es években legalább volt enyhülés a szuperhatalmak között. Most nem látok sok enyhülést Washington és Peking között. Sőt, éppen az ellenkezőjét látom”
– mondta, utalva a Tajvan körüli közelmúltbeli feszültségre.
AZ EMBEREK SZERETIK AZT HINNI, HOGY A GLOBÁLIS MEGRÁZKÓDTATÁSOK BIZONYOS FOKÚ RENDBEN VAGY KISZÁMÍTHATÓSÁGGAL TÖRTÉNNEK, DE EZ FERGUSON SZERINT TÉVHIT.
„Valójában a katasztrófák nem egyenletesen oszlanak el a történelem során, mint egy haranggörbe eloszlása, hanem inkább egyszerre történnek”
– mondta.
„A történelmi eloszlások valóban nem normálisak, különösen, ha olyan dolgokról van szó, mint a háborúk, a pénzügyi válságok vagy éppen a világjárványok”
– mondta Ferguson.
„Kezdjük a nem túl gyakran előforduló világjárvánnyal -, amely emberek millióit öli meg, és mindenféle módon megzavarja a gazdaságot. Aztán egy nagy monetáris és fiskális politikai sokk következik. Aztán jön a geopolitikai sokk.”
„EZ A TÉVES KALKULÁCIÓ AHHOZ VEZET, HOGY AZ EMBEREK TÚLSÁGOSAN OPTIMISTÁK ÉS VÉGÜL FELKÉSZÜLETLENEK LESZNEK A NAGYOBB VÁLSÁGOK KEZELÉSÉRE.”
– mondta.
portfolio – Pesti Hírek