Van egy nagyon fontos dolog, amit figyelmen kívül hagy az, aki nosztalgiázik a régi nyugati világ iránt!
Akkor lelkesedtünk Amerikáért, a Nyugatért. Idealizáltuk. És nem vettük észre – sokan, a mai napig nem veszik észre,- hogy már akkor átvertek bennünket.
Jöttek a 60-as évek diáklázadásai – ezek hova jutottak?, Ezek következménye pl. a Kohn-Bendit- -féle pedofil -libsi ideológia. (Ő volt a lázadások egyik akkori vezére). Nem ő változott ekkorát, mi tévedtünk az ő megítélésében.
Láttuk a Hair című filmet, vagy a Cabarét, vagy a Szelíd motorosokat és még sok mást.. És lelkesedtünk értük. A szabadság megnyilvánulásait láttuk bennük.
Holott a Hair már tartalmazta keményen (a vietnámi háború elleni tiltakozáson kívül) a drog -liberalizációt, a család támadását, és a hagyományok felrúgását. Is.
Mint ahogy a Cabaré is a mai beteg libernyák ideológia előfutára is volt.
Hosszasan lehetne sorolni azokat az elemeket, amelyek a mindennapok, vagy a művészi alkotások részei voltak. Részletes elemzésnek lehetne ezeket az alkotásokat és jelenségeket alávetni. Ha valaki megtenné, meglepődnénk, hogy amiként látjuk ma már, hogy a jakobinus diktatúra korántsem a szabadság-egyenlőség – testvériség eszméjét szolgálta, hanem nagyonis diktatúra volt, ugyanúgy arra is rádöbbenhetnénk, hogy ezek a mozgalmak és művészi alkotások- tudatosan, vagy spontán- hogyan készítették elő azt, amivé mára a nyugati társadalmak váltak.
Még annak idején lelkesedtem a Hair című filmért, mára már csak undort érzek iránta, és meg nem tudnám nézni.
Sokan megdöbbenve nézik, mivé lett a Nyugat, a szabad világ, Amerika pár évtized alatt. És nem jut el a tudatukig, hogy nincs ebben semmi váratlan dolog, hanem
ez egy folyamat volt.
Érdekes kérdés,
mennyire volt tudatos, előkészített ez a hagyományos értékrend lerombolására szánt eseménysor, vagy mennyire volt spontán dolog?
A végeredményt tekintve mindegy is.
De mindenkit óva intenék, hogy a nagy klasszikus filmeket (mint amilyeneket az előbb említettem) kritikátlanul elfogadja.
FLR
fb – Pesti Hírek