Izsák Imre pedagógus szülők gyermekeként Zalaegerszegen látta meg a napvilágot. 1944-ben hadapródként német fogságba esett és elhurcolták. A második világháború befejeztével a hadifogságból hazatért és folytatta tanulmányait. A gimnázium utolsó két évfolyamát egyszerre végezte el kitűnő eredménnyel és három nyelvből érettségizett, miközben sorra nyerte az országos tanulmányi versenyeket.
A budapesti Tudományegyetem matematika-fizika szakán is rövid időn belül nagy feltűnést keltett istenáldotta tehetségével, egy korai publikációjáról például nem hitték el, hogy azt egy fiatal hallgató írta.
Figyelme egyre inkább az égi mechanika felé terelődött, így a diploma megszerzése után hamarosan a Csillagvizsgálóban találta magát. Leginkább
1956 novemberében, a forradalom időszakában megnyitott országhatáron keresztül Ausztriába menekült. Rövidesen Svájcban kapott munkát szakterületén, majd az egyre növekvő nemzetközi tudományos elismertségének köszönhetően, 1958-ban meghívást kapott az Amerikai Egyesült Államokba.
Itt a szó szoros és átvitt értelmében is megtalálta számításait,
dolgozott Cincinnatiben, majd Cambridge-ben, előadásokat tartott a Harvard Egyetemen és írt tankönyvet, végül érdemei elismeréseként a NASA tudományos főmunkatársa lett.
Élete csúcspontja volt, amikor
Aztán 1965 tavaszán
Párizsba utazott egy szakmai konferenciára, ám az előadóterembe már hiába várták…
ugyanis előző este (1965. április 21-én) szállodai szobájában szívroham következtében elhunyt. 36 éves volt ekkor, kisfia, Endre (Andrew) pedig mindössze hét hónapos.
Az életművének köszönhetően halhatatlan Izsák Imre emlékét őrzik a Földlakók, azon túl pedig egy kisbolygó és a Holdon kráter viseli a nevét.
Hustory – Pesti Hírek