Forró drót kiemelt klímafelelős

Harc a vízzel: Hogyan készülnek az országok az emelkedő tengerszintre?

A tengerszint évente „alig észrevehetően”, 3,6 milliméterrel emelkedik, de az évek során válik igazán nyilvánvalóvá majd az a változás, amely a legrosszabb forgatókönyvek szerint több száz millió ember életére kihatással lehet.

Az 1880-as évek óta például a tengerszint mintegy 23 centiméterrel emelkedett, amelynek több mint egyharmada csak az elmúlt 25 évnek tudható be. A globális éghajlatváltozás és a hatalmas gleccserek olvadása miatt ráadásul könnyen lehet, hogy az évszázad végére 1 méterrel magasabb lesz a tengerszint – írja a Der Standard.

Ez a forgatókönyv a legtöbb szakértő szerint komoly előkészületeket, ugyanakkor komor jövőképet fest le.

A tenger- és óceánpartokon élők otthonai, az utak és az infrastruktúrák eltűnhetnek, az ivóvízkészleteket veszélyeztetheti a talajvízbe szivárgó sós víz. A part menti hulladéklerakókból, finomítókból, valamint vegyi üzemekből származó szennyeződések emellett az egész ökoszisztémát károsíthatják.

A szakértők ezért évek óta azon dolgoznak, hogy a leginkább kitett városokat és országokat minél előbb gátakkal, falakkal, jobb csatornarendszerrel vagy új árterek kijelölésével lássák el. Sokan mégsem tartják elegendőnek ezeket az intézkedéseket, ezért új ötleteket és megoldásokat szorgalmaznak.

A Párizsi Klímaegyezményben foglaltak vagy a kibocsátás csökkentése önmagában ugyanis nem képesek visszafordítani a tengerszint emelkedését a következő évtizedekben, mivel az üvegházhatású gázok túl sokáig maradnak a légkörben.

Hollandia továbbra is fókuszban áll

Hollandia nagy része a tengerszint alatt fekszik és nagyjából 9 millióra tehető azoknak a lakosoknak a száma, akik különösen alacsonyan fekvő területeken élnek. Több mint 70 évvel ezelőtt Hollandia árvízvédelmi céllal már gátakat építettett, amelyek sikeresen védik az országot. Ahhoz ráadásul, hogy a jövőben még több gátat építsenek, a számítások szerint 2050-ig az országnak évente 1,6 milliárd eurót kellene befektetnie erre a célra.

Hollandia ezért olyan stratégiára támaszkodik, amelyben a települések a vízen „úszva” alkalmazkodnak a szintemelkedéshez. A hullámoktól védett, ugyanakkor rugalmas hidakkal a szárazfölddel összekötött úszó közösségek már most is több ezer lakás és iroda számára biztosítanak helyet. Az úszó házak már más országokat is megihlettek: a Maldív-szigeteken például 2027-re saját úszó várost megépítését tervezik. 

Holland úszó házak

A leggyorsabb megoldásokra mindenekelőtt Latin-Amerika, Afrika és Ázsia kevésbé fejlett országaiban van szükség, ahol a jelentések szerint a városokban élő emberek százmillióit fenyegetheti hamarosan a népességnövekedés miatti tengerszint-emelkedés.

Ahelyett, hogy hatalmas és drága gátépítési projektekre támaszkodnánk, a szakértők szerint a helyi megoldásoknak olcsóbbnak és minden lakos és gazdasági szereplő számára elérhetőbbnek kell lenniük.

Az emelkedő tengerszint és a megnövekedett csapadékmennyiség jobb kezelésének egyik módja az úgynevezett „szivacsvárosok„.

Ahelyett, hogy az esővizet az aszfalton keresztül egyszerűen a csatornarendszerbe vezetnék, a városokban található nagyobb zöldfelületek feladata lenne a víz elnyelése és tárolása, ezáltal az áradások megelőzése. 

A szivacsvárosok úttörője Kína, ahol eddig 30 várost terveztek a koncepció szerint, és ennek eredményeként az esővíz 70 százalékát felfogják és helyben újrahasznosítják többek között azzal, hogy vízáteresztő térkőburkolatot használnak. A szivacsvárosok végső soron növelhetik a város vízkészletét is, megakadályozva a város süllyedését – írja a Standard.

Egyes helyeken azonban még az intézkedések ellenére sem lesz elegendő védelem az emelkedő vízszint ellen: néhány kaliforniai tengerparti városban már most komoly problémát okoz az, hogy a házakat egy keskeny homoksáv választja el csak a tengertől.

Mivel sok ilyen ház hamarosan már nem lesz lakható, Kalifornia állam most egy olyan törvénymódosítással kísérletezik, amely lehetővé teszi a helyi hatóságok számára, hogy a következő évtizedekben a tengerszint emelkedése által fenyegetett házakat felvásárolják, bérbe adják az ott lakóknak, majd egy nap teljesen lebontják őket. A lakástulajdonosok önként dönthetnek úgy, hogy akkor adják el otthonukat, amikor az még „értéket képvisel”, és megtervezhetik költözésük időpontját, míg az adófizetőknek nem kellene egyszerre kifizetniük a part menti süllyedés teljes költségét – magyarázza a portál.

Tuvalu, a süllyedő sziget

Sok szigetországnak valószínűleg szintén nem sok választása lesz, minthogy egy napon elhagyja süllyedő anyaországát. Tuvalu, egy csendes-óceáni sziget, amely az elkövetkező száz évben nagy veszélynek van kitéve tekintve, hogy legmagasabb pontja 4,5 méterrel van a tengerszint felett.

A közel 11 ezer lakosú Tuvalu ugyanis nem akarja emiatt hátrahagyni hazáját.

A kormány ezért a saját kultúrájának és identitásának megőrzése érdekében a blokkláncot kívánja használni.

Tuvalu külügyminisztere így üzent az ENSZ klímacsúcs résztvevőinek

Simon Kofe külügyminiszter szerint ugyanis olyan jogi lehetőségeket vizsgálnak, amelyekkel megőrizhetik a tengeri zónák feletti tulajdonjogukat és a nemzetközi jogi értelemben államként való elismerésüket. Kofe ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy sürgős lépéseket kell tenni a klímaváltozás ellen.

A technológia bizonyos értelemben a kormány tartalékaként működne, és megőrizné az állam függetlenségét és puszta létét. A blokklánc támogatói szerint az ország könyveit, műalkotásait és kulturális hagyományait digitalizálják és a blokkláncra mentik, és minden lakos, függetlenül az esetleges lakóhelyétől, hozzáférhet majd ezekhez az adatokhoz.

A szakértők szerint ugyanakkor helyenként eltérő, hogy milyen intézkedésekkel lehet fellépni a tengerszint emelkedése ellen. De minden intézkedés teljes körű végrehajtása időbe telik. Szerintük még fontosabb, hogy a lakosság minden rétegét bevonják a fejlesztési folyamatba – a kisvállalkozásoktól kezdve az iparon és a közösségeken át a kormányokig.

theworldnews – Pesti Hírek

Ez is érdekelhet

Vörös riasztás az emberiségnek – 8 tény, amit tudnod kell a legutóbbi IPCC jelentésről

Jónás Levente

A klímaváltozás fenyegeti az energiatermelést is

Jónás Levente

Kérődzés és tehénfing utáni adózás

Jónás Levente

Ez a weboldal cookie-kat használ az élmény javítása érdekében. Feltételezzük, hogy ez rendben van, de ha szeretné, leiratkozhat. Elfogadom Bővebben