A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) virtuális csúcstalálkozót tartott, amelyen az ázsiai és azon túli területek legerősebb országai vettek részt. Az eseménynek India volt a házigazdája, a résztvevők között pedig ott volt Vlagyimir Putyin orosz elnök, Hszi Csin-ping kínai államfő és Narendra Modi indiai miniszterelnök. Az SCO új tagot köszöntött, ugyanis Irán is belépett a hatalmi csoportosulásba, sőt hamarosan az orosz szövetséges Fehéroroszország is csatlakozhat.
A csúcstalálkozón több fontosabb kérdés megvitatására is sor került, mint például az infrastrukturális összeköttetés kihívásairól, a határokon átnyúló biztonságról, a terrorizmusról, valamint az egyre bizonytalanabbá váló afganisztáni helyzetről is szó esett, amelynek több SCO-taggal is van közös határa.
Putyin igyekezett ezt az alkalmat arra kihasználni, hogy a nemrégen történt lázadás után erőt tudjon mutatni és komolyabb stratégiai együttműködést tudjon kialakítani a hozzá hasonlóan gondolkodó ázsiai államok vezetőivel.
Az SCO kitartott amellett, hogy ez a szerveződés nem feltétlenül egy bimbózó új katonai szövetséget jelent. Ugyanakkor
minden kulcsfontosságú tag elkötelezett a többpólusú nemzetközi rend elősegítése mellett. A közös stratégiai érdekek ellenére azonban a legutóbbi SCO-csúcstalálkozó a világ két legnagyobb nemzete, nevezetesen India és Kína közötti növekvő feszültséget is feltárta.
Bár India elkötelezett a többpólusú nemzetközi rend mellett, stratégiai számításai gyökeresen eltérnek az orosz és kínai SCO-partnerekétől. Először is, a dél-ázsiai nagyhatalom, amely az Egyesült Államokkal, Ausztráliával és Japánnal együtt a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd (Quad) tagja, nem szembesül nyugati szankciókkal. Narendra Modi indiai miniszterelnök a Fehér Házban tett legutóbbi látogatásakor egy sor védelmi megállapodást írt alá, amelyek kifejezetten arra irányulnak, hogy csökkentsék országa Moszkvától való történelmi függőségét.
India az SCO-csúcstalálkozón is eltérő nézeteket osztott, többet között elutasította az infrastruktúra-fejlesztési kezdeményezést.
„Ezekben az erőfeszítésekben azonban elengedhetetlen az SCO alapokmányának alapelveinek betartása, különösen a tagállamok szuverenitásának és regionális integritásának tiszteletben tartása”
− tette hozzá Modi, gyakorlatilag visszhangozva a Kína által aláírt infrastrukturális kezdeményezéssel szembeni „adósságcsapda” vádakat.
Néhány nappal az SCO-csúcstalálkozó előtt India jelentős kétoldalú stratégiai párbeszédet folytatott a Fülöp-szigetekkel, a Peking által határvitákban álló állammal. Manila tovább kívánja bővíteni a katonai együttműködést a dél-ázsiai nagyhatalommal, Indiával.
India megismételte, hogy támogatja a Manila által kezdeményezett hágai választott bíróság 2016-os ítéletét, amely elutasította Peking kiterjedt dél-kínai-tengeri követeléseit, mivel azok összeegyeztethetetlenek az ENSZ tengerjogi egyezményével (UNCLOS).
Közös nyilatkozatban India és a Fülöp-szigetek aláhúzta, hogy „szükség van a viták békés rendezésére és a nemzetközi jog, különösen az UNCLOS és a Dél-kínai-tengerről szóló 2016-os választottbírósági ítélet betartására ebben a tekintetben”.
Az indiai vezető Kína és a szomszédos Pakisztán jó kapcsolatát is megjegyzéssel illette. Az SCO-találkozón, amelyen a kínai és a pakisztáni vezető is részt vett, Modi figyelmeztetett a határokon átnyúló terrorizmus külpolitikai eszközként való felhasználására, utalva azokra az állításokra, amelyek szerint a pakisztáni hírszerzés egyes részei állítólag részt vettek az Indián belüli erőszakos műveletekben.
Putyin a mostanában hazájában zajló események ellenére is azt állította, hogy országa erős, és szembeszállnak a külső szankciókkal, nyomással és provokációkkal, és Oroszország tovább fejlődik, úgy, mint még soha.
„Szeretnék köszönetet mondani az SCO-on belül azon kollégáimnak, akik támogatásukról biztosították az orosz vezetésnek az alkotmányos rend, valamint a polgárok életének és biztonságának védelmében tett lépéseit ” –
ondta Putyin a Kremlből közvetített televíziós beszédében politikustársainak, utalva a szomszédos államok diplomáciai támogatásának kifejezésére a múlt hónapban kirobbant orosz politikai válság csúcspontján.
A kínai–orosz kereskedelem évről évre robbanásszerűen növekszik. Kína, miután a nyugati országok a háború miatt visszafogták az orosz energiaimportot, Oroszország első számú olajvásárlójává vált. Putyin abban bízik, hogy az újonnan csatlakozó Irán lehetne a másik fontosabb stratégiai partnere, amely szintén a nyugati szankciókkal küzd.
hirado – Pesti hírek