Ismét a 2020-ból jól megismert államokban elhúzódó szavazatszámlálás dönti el a végleges mandátumosztást, így a szenátus és a képviselőház összetételét is.
Az múlt hónapban a magyarországi baloldal üdvrivalgásban tört ki a brazil elnökválasztás „rájátszása” után, ahol a kommunista Lula győzött hajszálnyival. Pedig,
alig pár héttel előtte Bolsonaróék döngölték földbe a helyhatósági és kongresszusi választásokon a szélsőbalt, mely októberben hatalmas diadal volt a partióta, keresztény, Bolsomito elnök embereitől.
Most pedig itt van az Amerikai földrész második legnépesebb országa után a legnépesebb országának választási eredménye, a midterm eredménye, amely szintúgy jobboldali konzervatív dialalt hozhat, az alsóházban, ahol – ha lehet a mai világban ilyet mondani – az átlagemberhez legközelebb álló honatyák ügyködnek. Mindent összevetve,
ha sikerülne a képvielőházi többséget megszerezni a republikánusoknak, akkor ahogy Lulának Latin Amerikában, úgy Joe Bidennek az Egyesült Államoban sem lenne könnyű a hátralévő elnöksége.
A kissé megbénult kacsaként még két évig regnáló Bidennek inkább a külpolitika maradna, ahol komoly befolyásoló tényezőként funkcionálhatna a továbbiakban is.
Holott, talán pont a külpolitikai kudarcok voltak, melyek padlóra küldték a demokratákat, az orosz- ukrán konfliktust megoldható béketárgyalások elleni kérlelhetetlen elutasítás és ugyebár az afgán kivonulás csúfos kudarca is érződhetett még.
Mindazonáltal azt azért tudni érdemes, hogy a megkérdezett amerikai választók több mint háromnegyede a gazdaságot tarja a legégetőbb témának, az abortusz, zöldpolitika, rasszizmus, meleglobbi és egyéb demokraták által szó szerint melegen tartott témák érdemben nem befolyásolják a bizonytalan szavazót, csak az, hogy mennyi pénz marad a hó végén a zsebében. Itt pedig a magas infláció el is billenthette a mérleget.
A republikánusok pedig keményen lecsaptak a gazdaság témájára, elég csak a Trump éra alatti 2 dolláros üzemanyagárakat összehasonlítani a Biden alatti többszörösére emelkedettel. Akármennyire is le akarták járatni a mainstream médiában Trumpot, akármennyire is riogattak a személyével, ez a taktika ezúttal nem jött össze teljes mértékben. Hogy miért? Egyszerű!
Trump nem csak beszélt, hanem szállította is az eredményeket. És ez a kontraszt Biden-nel szemben most élesen kijött, így pedig az amerikai munkások elégedetlensége is.
Ugye ismerős ez nekünk innen Budapestről, ahol a főpolgármester 2-300 ígéretéből jó ha egy tucat teljesült eddig?
De vissza az Újvilágba! A pont az i-re hamarosan felkerülhet, ugyanis Donald Trump napokon belül bejelenti a 2024-es indulását Mar-a-lagoban. Sétagalopp persze nem lesz.
A republikánosok leginkább a bevándorlók számának drasztikus növekedésének következtében olyan stabilan vörös államokat vesztettek el az utóbbi években, mint Arizona, ahol McCain-t sosem lehetett még csak megközelíteni sem. És akkor ugyebár ott vannak a Fulton countyhoz hasonló sűrűn, leginkább feketék által lakott nagyvárosi részek, ahol 10 százalékot sem képesek elérni a republikánusok. A népesség az atlantai és pittsburghi gettókban pedig csak nő, így pedig az esély folyamatosan csökken, hogy valaha is elhódítsa a GOP az electori játszmában oly fontos Pennsylvaniát, vagy Georgiát. A mostani szoros eredményt is leginkább egy színesbőrű volt focistával sikerült elérni a „barack államban”.
Még akkor is szinte lehetetlen küldetés lesz 2024-ben ezeket az államokat behúzni az elefántosoknak, ha végre tisztességgel működnének a szavazógépek és határidőre leszámolnák a biztosok a cédulákat.
Példának okáért a De Santis vezette Floridában az urnazárás után néhány órával már ki is lettek hirdetve a győztes képviselők, addig a Nancy Pelosi fémjelezte Californiában öt nappal a választások után is mindössze 50-60%-os a feldolgozottság. Azt pedig mondani sem kell, hogy
érdekes módon minden egyes új adatközlés a vezető republikánus jelöltek eredményének komoly erodálását hozzák a nyugati államban.
Steve
Pesti Hírek