A Science Eye mögött az a Max Hodak áll, aki Elon Musk Neuralinkjének volt a társalapítója, de az útja mostanra elvált a közismert milliárdosétól. A Science Eye viszont ennél is több – az első lépéseket jelenti a jövő egyik legfontosabb technológiájának az irányába.
Az agy-számítógép interfész fejlesztésének területén egyre nagyobb a nyüzsgés, habár a nagyközönség számára talán a leginkább csak Elon Musk Neuralink projektje ismert. A többi futó fejlesztés közül azonban kiemelkedik a Science Corp, amely egyrészt már sikeresen bevonzott 160 millió dollár befektetői tőkét, másrészt épp a korábban említett projektet még 2016-ban Elon Muskkal közösen alapító, majd onnan távozó Max Hodak áll mögötte. A Science Corp jelenlegi tevékenysége így nem meglepő mód hasonlít a Neuralinkre, mégis különbözik attól. Hodakkal a fejlesztés kapcsán a Futurism készített interjút, lentebb ennek tartalmát foglaljuk röviden össze.
A lényeg, hogy a Science Corp a Science Eye-jal a szemprotézisek területét szeretné forradalmasítani. Ezen protézisek jelenleg eléggé korlátozottak, ami azt jelenti, hogy általában a hiányzó szem kozmetikai pótlására szolgálnak, ám a látást nem teszik lehetővé. A Science Eye azonban épp ezen kíván változtatni a génszerkesztés és a microLED kijelző, mint technológia kombinálásával, hogy
helyreállítsa a látást azoknál a betegeknél, akik elvesztették a fényérzékelő sejtjeiket olyan betegségek miatt, mint például a retinitis pigmentosa vagy az életkorral összefüggő makuladegeneráció.
A Science Eye két fő összetevőből áll. Az első tehát génterápia, amely egy fehérjét ad a látóideg sejtjeihez, így fényérzékennyé teszi azokat. A második egy vékony-filmréteg vastagságú microLED kijelző, amelyet a retinára helyeznek – ez utóbbi irányítja a génterápiával megváltoztatott sejteket, és összességében így válik lehetővé a beteg számára, hogy láthasson.
A Science Eye-t eddig csak állatokon, egész pontosan nyulakon tesztelték. A Science Corp csapata hagyományos elektródák segítségével rögzítette az állatok agyában a látásért felelős kérgi-területen kialakuló jeleket, hogy azt vizsgálja, képesek-e az állatok érzékelni a mikroLED segítségével a retinát érő ingert. A cég szerint az eredmények ígéretesek, a nyulak egyértelműen jobban láttak, miután megkapták a Science Eye implantátumot.
A Science Corp a remények szerint 18 hónapon belül megkezdheti a Science Eye emberi kísérleteit. Ha sikerrel járnak, a cég elképzelése szerint a Science Eye életképes megoldássá válik azoknak a betegeknek, akik a fotoreceptor sejtek elvesztése miatt váltak vakká vagy gyengén látóvá. Érdemes megjegyezni, hogy a Science Corp nem az egyetlen vizuális protézissel foglalkozó cég, a piacon többen is különböző protézis-verziókat dolgoznak ki – egyebek mellett a Second Sight, a Pixium Vision, a Bionic Sight és a GenSight mind végeznek fejlesztést a területen. A Science Corp azonban úgy véli, hogy épp a microLED technológia az, amely képes felülmúlni a hagyományos elektródákra épülő megoldásokat vagy azokat az optogenetikai alapú megközelítéseket, amelyek az opszin fehérjék „irányítását” a szemüvegre szerelt projektorok segítségével hajtják végre.
Önmagában már a fenti leírt technológia lenyűgöző lenne, ha megvalósulna, a Science Eye azonban csak a kezdet a Science Corp számára. Hodak szerint ugyanis a Science Eye technológiai megközelítése „rendkívül különbözik” attól az agy-gép interfész technológiától, amelyet tehát jelenleg a Neuralink fejleszt. Hodak utalt arra is, hogy végül a
Science Corp hozhatja létre azt, amit ő „végső AR/VR-megjelenítési technológiának” nevez – tehát közvetlen agy-gép kapcsolatot.
Jelenleg azonban a cég arra fókuszál, hogy a Science Eye-t immár emberekbe is beültethesse, és ezzel együtt a lehető legnagyobb mértékben finomítsa a technológiát. Azonban nem csak a jelenlegi, de a jövőre vonatkozó ambiciózus terveik megvalósítását is segítheti, hogy a közelmúltban tett bejelentésük alapján a szegmens immár második legjobban finanszírozott vállalkozásává váltak közvetlen a Neuralink után.
Az interjú végén elhangzott az a kérdés is, hogy Hodak beszélt-e Muskkal, miután távozott a Neuralinktől, amire egy „no comment” érkezett válaszként. Akárhogy is,
a közvetlen agy-gép interfész kétségkívül a jövő egyik legfontosabb technológiája, így mindenképp érdemes legalább a fél szemünket rajtatartunk a Science Corp fejlesztésein (elnézést a kellemetlen szójátékért!).
rakéta – Pesti Hírek