A kutatók szerint ráadásul mindehhez elég egyetlen mellkasi röntgen, így az eljárás komoly áttörést hozhat a szívroham és a sztrók korai diagnosztizálásában.
A statisztikák szerint a világon nagyjából
minden harmadik ember halálát valamilyen kardiovaszkuláris betegség okozza, ami számszerűsítve annyit jelent, hogy az évente bekövetkező mintegy 56 millió halálesetből 18,5 millió halálozás írható a szív- és érrendszeri megbetegedések számlájára.
A WHO adatai alapján ezeknek a haláleseteknek a 85%-át sztrók valamint szívroham okozza, amelyek közül utóbbi globálisan is a vezető haláloknak számít. Hogy a szívbetegségek mennyire súlyos egészségügyi problémát jelentenek, arról jól árulkodik az az adat is, hogy USA-ban még a koronavírus csúcspontján, a COVID által legveszélyeztetettebb korcsoportnak számító 85 év felettiek körében is többen hunytak el kardiovaszkuláris betegség következtében, mint amennyi áldozatot ugyanebben az időszakban a járvány követelt.
A szívinfarktus közvetlen kiváltó oka a koszorúér elzáródása, amelynek következtében az artériák beszűkülnek, így csökken a szívizom vérellátása. Az érelzáródás vérrögképződéshez vezethet, amely teljesen elzárja a véráramlást, ezzel a szív pumpafunkciója megszűnik, a szervezetünk pedig nem jut elegendő vérhez. A keringési rendszer betegségei Magyarországon is vezető haláloknak számít,
noha a szívinfarktus időben felismerve könnyen megelőzhető orvosi beavatkozással és életmódbeli váltással.
Ezért lehet különösen fontos jelentősége az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet nemrég bemutatott tanulmányának, amelynek eredményeit az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság éves közgyűlésén osztották meg a terület képviselőivel – írja a BGR.
A kutatók a mesterséges intelligencia felhasználásával dolgoztak ki egy olyan eljárást, amely képes akár egy röntgenfelvétel alapján is tíz évre előre megjósolni, ha valaki hajlamos lehet a szívrohamra, így még időben megkezdhetik a kezelését.
Az „CXR-CVD kockázat” kutatás keretében ehhez több százezer páciens röntgenfelvételét táplálták be a rendszerbe, majd az így kapott modellt több mint 11 ezer olyan személy röntgenjével vetették össze, akik a leleteik alapján jogosultak voltak a szívroham kockázatát csökkentő sztatinterápiára.
A nagyszámú minta alapján az MI pedig már képes volt egészen apró jelekből is pontosan megmondani, hogy valaki hajlamos lehet-e a szívrohamra vagy a sztrókra, ami komoly előrelépést hozhat az eddigi átvilágítási eljáráshoz képest.
Ahogy a SciTech Daily rámutat,
a sztatinterápiát az USA-ban minden olyan páciensnek javasolják, akinél 7,5%-nál magasabb az esélye annak, hogy tíz éven belül szívinfarktust vagy sztrókot fog kapni, ehhez pedig számos különböző tényezőt vesznek figyelmbe a koruktól egészen a vértesztekig.
A kockázatok számításához szükséges tényezők viszont nem mindig állnak maradéktalanul rendelkezésre, így sok esetben a betegek nem jutnak hozzá időben a szükséges kezeléshez. Dr. Jakob Weiss, a Massachusettsi Közkórház Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatóközpontjának munkatársa és a tanulmány vezető szerzője az eredményeikkel kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte, hogy a modell hitelesítéséhez további kutatásokra, többek között randomizált kontrollált vizsgálatra lesz szükség, mielőtt a kezelőorvosok elkezdhetik döntéstámogató eszközként használni.
rakéta – Pesti Hírek