Nem voltak politikai beszédek. Inkább két középkorú, rosszul válogatott, kissé kényelmetlennek tűnő, középkorú férfi állt csendben az esőben. Az egyik lassan kinyújtotta a kezét a másik felé, amelyet az utóbbi szorosan összekapcsolt.
Aztán összeálltak, szembenézve a Douaumont Osuary-vel, amely 130 000 francia és német halott maradványait őrzi.
Ezek a férfiak ebben a perces gesztusban mutatták be közös elkötelezettségüket a nemzeti megbékélés iránt.
1984 szeptemberében Francois Mitterrand francia elnök és Helmut Kohl nyugat-német kancellár az 1916-os verduni csata helyszínét választotta ennek a szimbolikus megbékélésnek.
Csendes tisztelgésükkel 800 000 francia és német katonának adóztak, akik ott haltak meg, egy látszólag értelmetlen 300 napos mészárlásban néhány négyzetmérföldnyi sárért.
A sajtó úgy írta le a jelenetet, mint „Egy kép, ami bekerül a történelembe”.
Még erősebbé tette, hogy Kohl apja harcolt a Nagy Háborúban, és maga Mitterrand is harcolt a 2. világháborúban a környező hegyekben.
A vezetőket oldalba támasztva több száz esőáztatta veterán volt mindkét országból. Ha a második világháború előtt lett volna ilyen ceremóniánk, talán elkerülhettük volna – jegyezte meg az egyik.
Címlapkép forrása: Rare Historic Photos
fb – Pesti Hírek