A honfoglalás neves szakértőinek támogatásával elkészült filmben azt látjuk, ami és ahogy történhetett. Nem többet, nem kevesebbet.
A lelkesedés, a technológiai lehetőségek és a magas szintű történészszakmai háttér találkoznak a Lovakon, nyergekben – A honfoglaló magyarok hadszervezete című alkotásban. Akkor ez a megállapítás még csupán 99 százalékban volt igaz, vagyis rendkívül valószínűnek tűnt, többek között a Türk Attilával és Hajnal Ödönnel készült beszélgetéseink alapján. A Mandiner riportja.
A produkciót az ELKH Magyar Őstörténeti Kutatócsoport, a PPKE Régészettudományi Intézet és az Ásatárs Kft. régész és történész szakemberei írták és a Digitális Legendárium gyártotta le. A film már látható a YouTube-on, kész a komplett angol verzió, hamarosan oroszul is megjelenik. A producerek Gallina Zsolt (régész, Ásatárs Kft.), Hajnal Ödön (Digitális Legendárium) és Türk Attila (régész, PPKE Régészettudományi Intézet) voltak, munkájukat szakkutatók és hagyományőrzők segítették. A film szövegkönyvét Sudár Balázs történész, turkológus írta.
A végeredmény az érdeklődő laikus számára, amilyen a cikk írója is, fölöttébb meggyőző, sőt, megnyugtató: a 28 perces alkotás megtekintése során folyamatosan az volt az érzésünk, hogy
biztos kezek vezetnek őseink világán keresztül,
nem tévedhetünk el, minden egyes képkockának szerepe van. A tempó követhető, a narráció letisztult, lényegre törő, a vizuális megoldások egy pillanatra sem tolódnak el a képzelgés felé, a zene visszafogott, elősegíti az „időutazást”.
Olyan ruhákat, olyan fegyvereket ismerünk meg, amik akkor és úgy voltak használatban, olyan gyártási technikákat látunk a filmben elmagyarázva és gyönyörűen kamerázva, amiről eddig csak ködös elképzelései lehettek a téma iránti egyszeri érdeklődőnek.
Itt egy megjegyzés: nem valószínű, hogy mindenki számára könnyen emészthető lesz például a fegyverek, a páncélzat készítéséről szóló rész vagy a kohászati technológia boncolgatása,
de a korhűségnek és a szakmaiságnak ára van.
Ez nem fantasy merengés, hanem a hétköznapi valóság tűpontos ábrázolása: és ettől ragyog a film.
Ahogy Hajnal Ödön fogalmaz:
„A filmben szerettük volna időutazásra hívni a nézőt, annak ellenére, hogy ez nem fikciós, hanem »csak« egy ismeretterjesztő alkotás. Ez azt jelenti, hogy a jelenetekben őseinket alakító újrajátszókat a mai tudásunk szerint hiteles környezetben helyeztük el, ahol semmilyen szempontból nem jelennek meg modern eszközök vagy szereplők: nincsenek jelen történészek, akár stúdióban felvett részletekben, akár képbe belépő mesélőként. Itt csak narráció van, amit a film képei illusztrálnak.”
Türk Attila szerint a mű időszerűségét egyébként az adta, hogy a régészet mellett
a tudományos, azaz valóban a régészeti leletekből és adatokból kiinduló hagyományőrzés is hatalmas eredményeket mutatott fel
az utóbbi években a 10. századi fegyverek rekonstrukciója, használata, készítése, díszítése és tesztelése során (is).
„Minden részletre kitekintően összefoglaljuk például az íjászfelszerelés készítésének napjainkban ismert leghitelesebb ismeretanyagát, a korabeli fegyvereket és használatukat, de még a kevésbé ismert vaskohászati eredményeket is. A játékfilmes rész mellé jelenleg készül még digitális formában egy összefoglaló a korai magyar történelem, illetve a kalandozó hadjáratok kutatásának legújabb eredményeiről, mert bizony kiderült, hogy még ez utóbbi témában is lehet sok újat mondani. A filmben látható valamennyi tárgy és viseleti elem régészeti adatokkal alátámasztott, vagyis hiteles vizuális képet fog nyújtani a nézőnek, aki a honfoglaláskorra kíváncsi”
– mondja.
Az alkotás a kalandra (és csatára) vágyó nézők igényeit is maximálisan kielégíti: a fegyverkészítésről, technikai háttérről szóló részek után a magyar könnyű- és nehézlovasságról, a magyar hadszervezetről kapunk kiváló összefoglalót,
majd a kalandozásokra térve a magyarok motivációit, harcmodorát tárja fel a film.
A honfoglalók taktikájának és a Brenta menti csatának az animációs bemutatásával pedig arra látunk példát, hogyan lehet egy alapvetően bonyolult dolgot (magyarok korabeli taktikája a harcmezőn) egyszerű eszközökkel, látványosan és közérthetően szemléltetni.
Mindenkinek ajánljuk a filmet, aki a téma iránt érdeklődik – nem kicsit, nagyon.
Itt megnézhető:
mandiner – Pesti Hírek