Forró drót kiemelt közbátorság

A „Legendás magyar” és a „fenegyerekek” – Tassonyi őrnagy és ejtőernyősei

Tassonyi Edömért a Kárpátaljai Nagyláz község szülöttjét 1934-ben avatták hadnaggyá a Ludovika Akadémián. Rendkívül tehetséges sportolóként a hadsereg többszörös síbajnoka, síoktató volt, de motorozott, vívást oktatott és vitorlázórepülőt is vezetett. Erre mondhatjuk minden olyan kihívás vonzotta, ami elszántságot, gyorsaságot igényelt, ráadásul veszélyes is volt.

Nem meglepő, hogy vitéz Bertalan Árpád őrnagy toborzó felhívására elsők között csatlakozott az alakuló magyar ejtőernyős fegyvernemhez. 1942. márciusában századossá léptetik elő, 1944. augusztus 21-én, pedig az egyik legveszélyesebb ponton, a Toronyai-hágó védelmében vetik be ejtőernyőseivel együtt. A hágót védő zászlóalj parancsnoka – Molnár Lajos százados – augusztus végén egy felderítő vállalkozás során hősi halált halt, helyébe Tassonyi Edömér századost nevezték ki az alakulat parancsnokává.

Az említett összecsapásban egy ejtőernyős század csekély veszteséggel teljesen szétvert egy szovjet zászlóaljat, aminek az lett a következménye, hogy

„Ettől kezdve nem volt ejtőernyős fogoly az oroszoknál. Az ezüstösen csillogó halálfejes jelvény, a bőrkabát meg a bilgericsizma biztos ajánlólevél volt a másvilágra a ruszkik szemében.”

– Írja Nagy főhadnagy. Pávay Endre ejtőernyős százados erről így írt:

„Tudomásom szerint egészen 1945 januárjáig nem akadt közülünk hadifogoly. Nem volt divat a megadás, ezért tiszteltek, féltek minket az oroszok.”

Tassonyi Edömér százados parancsnoksága alatt a Kárpátokat védő ejtőernyősök halált megvető bátorsággal küzdöttek a szovjet túlerővel szemben, olyannyira hogy legendássá váltak mindkét oldalon.

A Kárpátokban vívott védelmi harcokból, egyből Budapest határában, az Attila vonal soroksári szakaszán vetették be ejtőernyősöket, ahol október 25. és november 12. között ismét olyan elszántsággal, harcoltak, hogy

kiérdemelték a németektől a „Fenegyerekek” becenevet.

A német Feldherrnhalle páncéloshadosztály vezérkari főnöke Lajtos Árpád vezérkari őrnagynak azt írta, nincs szüksége a maréknyi ejtőernyős felváltására egy friss hadosztállyal, nekik a magyar ejtőernyősök kellenek.

“Még soha, sehol nem láttak olyan fenegyerekeket (Mordskerl), mint Tassonyi és csapata.”

Tassonyi bátorságáról az 1944.dec.15-én kelt 46. számú hadijelentés a következőket írja:

“Ezekben a harcokban különösen kitüntette magát egyik ejtőernyős zászlóaljunk, Tassonyi Edömér százados parancsnoksága alatt. Lendületes ellentámadásával az ellenségnek nagy veszteségeket okozott és jelentős zsákmányt szerzett.”

1944. november 22-én a megtépázott I. ejtőernyős zászlóalj maradékát kivonták a frontról, Az állandó harcokban megtizedelődött ejtőernyős zászlóaljakat, 1945. január közepén Pápára vezényelték. Ekkora a két zászlóalj összlétszáma töredékére zsugorodott, mindössze 400 fő volt. Pápán a Szent László hadosztály vezetése feltöltötte, és saját kötelékében újraszervezte az ezredet. 1945 elején Tassonyi ejtőernyőseivel már a Garam mentén harcolt, majd Komárom térségében vívott véres utóvédharcokat.

Tassonyi őrnagyot a soroksári harcokban mutatott helytállásáért 1945. februárjában kitüntették a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Éremmel, amelyet a háború során mindössze 23-an kaptak meg. 1945. március 28-án, a Szent László hadosztálynak, és az alá rendelt ejtőernyős alakulatnak német parancsra át kellett volna lépniük az országhatárt, de Tassonyi kijelentette, hogy neki honvédként a magyar föld védelme a feladata, idegen földön nem harcol, ezt kell védenie. A Bakonyban átcsúszott a szovjet vonalakon, de 1945. áprilisában egy szovjet járőr elfogta Budapesten. 1945. augusztusában megszökött az Odesszai hadifogságból, és a szovjetek által megszállt Ausztrián és Olaszországon át eljutott Brazília, majd Kanadába. Édesapja hivatása példáján bányamérnöknek tanult, és a kanadai magyar emigráció megbecsült tagjaként 1982. július 4-én hunyt el White Rockban. Végrendeletében az kérte, hogy miután szeretett hazájában nem nyugodhat, hamvait szórják szét egy közeli erdőben.

Külföldön a hadtörténelem kedvelői sokkal jobban ismerik a nevét mint itthon, mindent elmond róla, hogy sokszor a „legendás magyar” említik.

fb – Pesti Hírek

Ez a weboldal cookie-kat használ az élmény javítása érdekében. Feltételezzük, hogy ez rendben van, de ha szeretné, leiratkozhat. Elfogadom Bővebben