A nukleáris vetkőzős-rulett palackja tovább forog, miközben a nappaliban a szülők igyekeznek elhinni, hogy a tiniszobában TV Macit néznek.
Mivel az ukrán háború jellege továbbra is egy lassú, felörlő logika szerint folyik, különösebb drámai események nélkül, a nukleáris kardok csörtetése is jelentősen elhalkult. Azok a kardok azonban, nagyon is ott vannak. Néhány héttel ezelőtt Oroszország visszafogott retorikával jelentette be, hogy az új Szarmat interkontinentális rakéták hadrendbe állítása befejeződött.
Közben a CNN arról számol be, hogy mindhárom szuperhatalom felpörgette az atomfegyver fejlesztési programját. Orosz és amerikai források szerint a Medve egy kísérleti atomrobbanás előkészítésén dolgozik Novaja Zemlja szigetén.
A világhatalmi sakkhúzások peremén húzódik meg Pakisztán ambiciója, hogy a jelenlegi arzenálját 200 atomtöltetre fejlessze fel. Közben Irán kiutasította a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőreit, Szaudarábia pedig urándúsításba szeretne belevágni az USA áldásával az Izraellel való normalizációért cserébe.
A nukleáris vetkőzős-rulett palackja tovább forog, miközben a nappaliban a szülők igyekeznek elhinni, hogy a tiniszobában TV Macit néznek.
Oroszországban és Kínában pezsgő doktrinális vita folyik arról, hogy hogyan lehetne az atomarzenált az elrettentés passzív eszközéből, a hatalmi politika aktív eszközévé tenni. Mindeközben nálunk egyre kevesebb olyan szakember van aki érdemben tudna hozzászólni a nukleáris stratégia és a nukleátis doktrina kérdéséhez. Ahol pedig nincs minőségi kutatás, ott nem beszélhetünk minőségi politikai döntéshozatalról sem.
Robert C. Castel
mandiner – Pesti Hírek