Annalena Baerbock Berlinben tárgyalt Csin Kang kínai külügyminiszterrel. A találkozót követő sajtótájékoztatón Kang elmondta: az orosz-ukrán háborúban Kína célja, hogy a felek mielőbb tűzszünetet kössenek és megkezdődhessenek a béketárgyalások. Erre válaszul, Baerbock kioktatta kínai kollégáját és elmondta: ebben a konfliktusban nem lehet semlegesnek maradni, mivel a jó és a rossz harcában semlegesnek maradni egyet jelent az agresszor mellé állással.
De vajon mit szeretett volna elérni a német külügyminiszter?
A nyilatkozat belpolitikai megfontolásokkal nehezen magyarázható. A németek többsége békepárti és ezzel – minden bizonnyal – Baerbock is tisztában van.
Korábban ő maga mondta, hogy a választói akarata ellenére fegyvereket fog küldeni Ukrajnába (és így is tett).
Megfontolt külpolitikai törekvések is nehezen azonosíthatók Kang kioktatása mögött. Ha Kína belépne a háborúba, azt minden bizonnyal nem a nyugat mellett tenné, hiszen konfliktusban áll az Egyesült Államokkal. Baerbock jó eséllyel nem becsülheti túl annyira saját jelentőségét, hogy azt gondolja: egy fenyegető nyilatkozattal megváltoztathatja Kína álláspontját. Ráadásul Kína Németország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. Kínát nyíltan belerángatni az orosz-ukrán háborúba a lehető legrosszabb ötletek egyike nemcsak az EU, de Németország szempontjából is.
A legvalószínűbb – és legjobb szándékú – magyarázat Baerbock nyilatkozatára, hogy
a német külügyminiszter egyszerűen nem gondolta végig a mondatai lehetséges következményeit. Csakhogy ez nem mentség arra, hogy valaki – az EU legnagyobb hatalmú külügyi vezetőjeként – veszélybe sodorja saját országát és egész Európát.
Hortay Olivér
fb – Pesti Hírek