Amikor azt mondjuk, hogy „lépjünk ki az EU-ból és a NATO-ból”, akkor azt nem úgy értjük, hogy úgy rohanjunk neki a dolognak, mint Kunhalmi Ágnes a tűzelválasztó ajtónak.
Arról van szó, hogy el kell kezdeni gondolkodni egy egészen új stratégián és fokozatosan ki kell munkálni az előkészítő szakasz szükséges taktikai lépéseit. A cél ugyanis az, hogy a lehető legjobb ütemezéssel és feltételekkel hajthassa végre az állam a szuverenitásának helyreállítását, miközben az átállás során mindössze átmeneti járulékos veszteségeket szenved, de stratégiai előnyökre tesz szert.
Mint kiderült, ugyanis a transznacionális liberalizmus horizontján túl is folytatódik még a történelem.
Az átalakuló nemzetközi rend pedig történelmi lehetőséget kínál az országoknak, hogy saját kezükbe vegyék a sorsukat. Mi ezen a téren azt az irányvonalat tartjuk kedvezőnek, amely
a belső viszonyokat illetően az ország saját erőforrásainak mozgósításával, a helyi társadalmak dolgozó rétegeire támaszkodással; a nemzetközi viszonyokban pedig a kölcsönösen előnyös gazdaságdiplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésével szándékozik biztosítani a helyi adottságoknak és történelmi hagyományoknak megfelelő fejlődés feltételeit és az állam képességeihez mérthető önrendelkezés maximalizálását.
Persze vannak, akik szerint az államoknak és a társadalmaknak inkább egy valamilyen nemzetközi szervezet fiókintézményéként vagy egy nagyhatalmi blokk függelékeként kellene egyre inkább megtalálniuk a szerepüket a jövőben.A mi megítélésünk szerint viszont egy ilyen önmagáért való homogenizáció ellentmond a történelmi és kulturális fejlődésnek, a társadalmak anyagi érdekeinek és szükségleteinek.
Megítélésünk szerint viszont
nincsen szükség feltétlen kötelezettségeket előíró szövetségi rendszerek fenntartására ahhoz, hogy egyeztessük az egyes társadalmak érdekeit és azonos értékeket valljunk.
Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a nemzetközi rend szereplői között az erőviszonyok több nagyságrendi eltérést mutatnak.
De az egyetlen alapelv, ami az egyénnek, egy népnek és egy államnak tartást adhat az mégiscsak az, hogy a haza nem lehet lekötelezettje más államoknak vagy intézményeknek.
Globális Kihívások – Pesti Hírek