Lehet fegyverszünet ott, ahol a háború egyúttal nemzetközi fegyverexpo és börze? (Pesti Hírnök vélemény – ÚJRATÖLTVE)
Ha háború, ha különleges katonai művelet – megdöbbentő, hogy emez mennyire a fegyverekről szól, s nem az emberekről. A legtöbb ember (vagyis mi, médiafogyasztók) nem tudna egy fél tucat szereplőt ideidézni a harcokból. Nem tudna pár jelentős helyszínt, eseményt sem kiemelni. Ám mindenki pontosan tudja a legújabb és leghatásosabb fronton bevetett fegyverek és eszközök neveit és nem is véletlenül.
Milyen ez a háború, hogy se hősöket, se legendákat, se isteni szerencsét nem viszhangoznak a hírek? Ahhoz képest, amennyi infotömeg árad felénk a keleti haszíntérről, csak néhány jellemző, kamu sztori röppen fel… meg persze a központi propaganda, de ez utóbbi nyilvánvaló. Viszont csordultig vannak az információs csatornák, napi szinten a bevetésekkel – a test/sisakkamerák felvételei pedig a játékfejlesztők paradicsomát jelentik…
Felteszem, ma hazánkban nincs ember, aki legalább egyikről ne adna pontos leíráast. És aki egy évvel ezelőtt csak nézett volna, ha ilyemsit szóba hozunk…
Miért ezeket tudjuk, és nem mondjuk hadműveletek elnevezését, esetleg néhány hősises parancsnokok nevét? Hol vannak a hősi halottak? Miért nem tudunk egyetlen igazi, hősies háborús sztorit sem az elmúlt 10 hónapból? Hová lettek a háború kezdetéről „Kijev szellemei””, vagy a „piroskabátos katona”…?
Amiket tudnunk lehet, azok globális visszhanggal zúduló vádak, és gyanúsítások: háborús bűncselekmények gyanúi, kínzások, kivégzések; tiltott eszközök és módszerek, főleg ha az orosz félről lehet szó. Ne feledjük az össznépi antirusszizmust szült ruszofób uszítást se…
A fegyverek bezzeg napi szinten dícsértetnek – kivéve az orosz fegyvereket. Bezzeg a NATO legmodernebb eszközei!
Van egy közhelyszámba menő rutinkérdés, miszerint vajon melyik volt a 2. vh legjobb páncélosa? És míg a kérdésre, az akár mégoly tájékozott agy keresi a háború végi német fejlesztések közül valamelyik, minimális számban legyártott acélszörnyeteget, jön is a válasz: a T-34-es.
Hogyhogy?
A T-34 egyáltalán nem kiemelkedő vagy úttörő konstruzkció, sőt. Bár sok harcászati előnnyel bír (ld széles lánctalp, döntött páncélzat), súlyos hátrányokat is vitt: főleg a csoportos, alakzatban történő, összehangolt műveletek, védettség és kommunikáció területén (rádió nem is volt bennük kezdetben). És nem is ezek miatt lett a T-34-es kétségkívül a legjobb tank a háborúban: hanem azért,
mert 60 ezret tudtak gyártani belőle. Ezért – bár német páncélosok is voltak Moszkva, Leningrád és Sztálingrád alatt, végül mégis a T-34-esek vették be Berlint.
Forrás: Euromaidan
Az is árulkodó, ahogy versenyt jelentik be a NATO-tagállamok, mennyire kifogytak minden hadkészletből, járműből, fegyverből. Ezt közvetlenül azután hallhatjuk, hogy hónapokig hallgattuk: az oroszok kifogytak a fegyverből, a lőszerből, az emberből, pénzből, üzemanyagból…
Azt gyorsan szögezzük le, hogy
ilyet akkor sem szabadna nyilvánosságra hozni, ha mindenütt béke lenne és békés együttműködés.
De egy háborús helyzetben, amikor az országok egy aktív katonai szövetség tagjaként, a szövetségen kívüli állam fegyveres konfliktusát támogatja, szélsőségesen egyoldalúan, és állítólag éppen azért, mert valós orosz katonai fenyegetés árnyéka vetül Európára….!
Ha igaz lenne, nyilván egyetlen infómorzsát sem hallhatnánk, semelyik ország igazi hadkészültségéről.
Ha pedig nem igaz, akkor dezinformáció, fontos üzenettel.
Mivel a katonáknak megvannak a saját csatornáik, még a hadban álló ellenséges feleknek is, ezért joggal feltételezhetjük, hogy a legtöbb híradásban többször is felbukkanó hírek, miszerint pl. „Németország két napig tudná tartani magát”
– nekünk, a civil lakosságnak – helyesebben az adófizető és szavazó tömegeknek szólnak. És nem hírek, hanem üzenetek.
Nagyon egyszerű és világos a funkciójuk: alá kell támasztani a gigantikus fegyverbízniszeket és azok brutális költségeit – méghozzá akkor, amikor a legjobb európai státuszokat, családoktól az államok szintjéig a legjobban fenyegeti az energiaválság.
Még soha senkinek nem került ekkora összegbe egy háború, amiben elvileg részt sem vesznek.
Oroszország Ukrajnát támadta meg, Ukrajnával volt konfliktusa. A NATO gyakorlatilag fenyegetés nélkül a híres-neves 5. cikkely alkalmazását látszik csinálni, bár hivatalosan és formailag nem, de a gyakorlatban igenis minden lehető személyi, anyagi, tárgyi és infrastruktúrális támogatással, történelmi léptékben mérhető nagyságrendben militarizálja az ukrán államot. Amely nem is tagja a NATO-nak, és
azt az ukrán államot, amelynek minden bizonnyal nemhogy a legelső, hanem a legutolsó NATO-tagjelöltségre pályázó országnak kéne lennie – igen érzékeny szomszédossága folytán, ahogy nagyon hasonlóan a 60-as évek elején, éppen Kuba kellett volna, hogy legyen (volt) a legutolsó ország, ahová a Szovjetunió ballisztikus nukleáris eszközöket telepíthetett volna…
Nem ,lehetünk egyoldalúak: bizonyos orosz fantázianevek is egy egész világ által megismerhetővé lettek: ezek is a legmodernebb fegyverek körébe tartoznak, ám ezek nem világháborús, hanem világvége eszközök.
ISZKANDER, KINDZSAL, AVANTGARD, BELGOROD…
Az oroszok is értékesítenek, ám nem pénzért csúcseszközöket, hanem
a csúcseszközök birtoklásának, bevethetőségének monopóliumát propagálják, olyan technológiai újításokkal és előnyökkel, amelyek valóban képesek lehetnek az ország végső védelmét brutálisan megoldani.
Nyilvánvalóan a későbbiekben, ezekből is számos forgalomképes változat is lesz, ha titkos is, ha csak a legközvetlenebb szövetségesnek juttatva is.
AZ ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja van: USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország. Ők vétójoguknál fogva minden ENSZ-határozatot megakadályozhatnak, erejük és súlyuk pedig elrettentő lehetne minden konfliktus esetében, amely háborúvá eszkalálódott.
A fegyverexportok és importok listavezetői (2011-2015)
Amit biztos meg is tennének, ha nem ők lennének ugyanakkor a világ legnagyobb fegyvergyártói és eladói.
Ezért a címben foglalt kérdésre, miszerint lehet-e fegyverszünet ott, ahol a háború egyúttal nemzetközi fegyverexpo, a válasz az, hogy
