Az átlátszó fa a műanyagnál elképesztően kisebb környezeti terheléssel jár, miközben kiválthatja azt több területen is.
Az indiai Indian Institute of Technology (IIT) kutatói által írt tanulmány alapján három dolog mondható el az átlátszó fáról:
egyrészt az előállítása környezetbarátabb, mint a kőolaj felhasználásával készített műanyagoké, másrészt viszont környezetszennyezőbb, mint az üveg, végül pedig ez utóbbinál ötször hatékonyabb lehet a gyártása, ami viszont energiamegtakarítást jelent.
Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja szerint
évente 400 millió tonna műanyag keletkezik, amelynek nagy része egyszer használatos műanyagból származik.
Nem meglepő tehát, hogy ahol csak lehet, lecserélik ezeket az anyagokat, viszont sajnos nem mindenhol lehet, mivel akadnak területek, ahol kifejezetten a műanyagok különböző tulajdonságaira van szükség. Ez utóbbi esetekben jöhet tehát jól az átlátszó fa. Az átlátszó fa amúgy nem az a technológiai újdonság, aminek talán hangzik: először 1992-ben készített ilyet a német Siegfried Fink, és az elmúlt évtizedekben sokat finomodott az előállítás.
Attól a kijelentéstől talán senki sem kap a szívéhez a döbbenettől, hogy természetes formában a fa nem látszik át. A kutatók azonban rájöttek, hogy a lignin eltávolítása átlátszóvá teheti azt. Ehhez a fát meleg oldatba áztatják, amely több vegyszert, például nátrium-hidroxidot, nátrium-szulfitot és nátrium-hipokloritot tartalmaz, majd hidrogén-peroxid oldatban forralják. Ez teljesen eltávolítja a lignint, és fehérre varázsolja a fát. A lignin által elfoglalt helyet azonban fel kell tölteni a szerkezeti integritás megőrzése érdekében. Ezt a folyamatot 85 °C hőmérsékleten hajtják végre különböző anyagok segítségével.
A végeredmény ugyan kevésbé átlátszó az üvegnél (90 százalékos átlátszóságot lehet így elérni), viszont nem törik, valamint az üveggel és a műanyaggal ellentétben lebomlik a környezetben. A környezeti terhelést így nem is maga a végtermék, hanem a fentebb részletezett, kacifántos előállítás jelenti.
Az átlátszó fa nem jutott kereskedelmi forgalomba, de itt-ott azért már (építkezések, elektronika) használják. Az indiai kutatók azonban arra voltak kíváncsiak, hogy életciklust tekintve, tehát az előállítástól a lebomlásig mekkora környezeti terhelést jelentene ez a termék. A kutatás arra jutott, hogy a leginkább környezetbarát eljárás, ha a lignin eltávolításához hidrogén-peroxidot, míg a pótlásához epoxit (műgyantát) használnak. Amennyiben pedig a gyártás ipari méretekben valósulna meg, úgy ezzel a módszerrel a szükséges elektromosság is 98,8 százalékkal lehetne csökkenthető.
Ami pedig a legfontosabb:
a teljes életciklusokra vetítve az átlátszó fa a műanyaghoz képest tíz a hetediken nagyságrendben csökkentené a környezeti hatást – tehát hiába a fentebb kifejtett folyamat, ez radikálisan kisebb terhelést jelentene a bolygónak, mint ami a műanyagok előállításához szükséges.
rakéta – Pesti Hírek